eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Képviselők a szavazatokat számlálják a kongresszus washingtoni épülete, a Capitolium üléstermében, miután Kevin McCarthy kaliforniai republikánus képviselő, a republikánus képviselőcsoport házelnökjelöltje az ötödik szavazáson sem kapott többséget a választás második napján, 2023. január 4-én. Az amerikai félidős kongresszusi választások eredményeképpen létrejövő képviselőházban a republikánusoknak többségük van.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Csizmazia Gábor: árt a republikánusoknak a házelnök-választási mizéria

Napok óta nem sikerül megválasztani az Egyesült Államok képviselőházának új elnökét, mert nincs egyetértés az őszi félidős választáson többséget szerző republikánusok között. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint ez a helyzet sokat elárul Donald Trump volt amerikai elnök Republikánus Párton belüli valódi erejéről.

A csütörtöki hírek szerint az Egyesült Államok képviselőházának elnökválasztásán a hetedik és a nyolcadik szavazási forduló sem hozott eredményt, a többséggel rendelkező republikánusok változatlanul megosztottak. Az utolsó körben a többséget adó republikánusok képviselőházi vezetője, Kevin McCarthy 201 szavazatot kapott, de sikeres megválasztásához 218 szavazatra lett volna szükség. Tizenhét voksot kapott Byron Donalds republikánus képviselő, sőt egy szavazat érkezett ismét Donald Trump volt elnökre is, valamint egy republikánus képviselő nem szavazott. (A demokrata képviselők minden eddigi fordulóban egyöntetűen szavaztak saját vezetőjükre, Hakeem Jeffriesre, így ő hetedszer is 212 voksot kapott.)

A szavazássorozattal kapcsolatban az InfoRádióban Csizmazia Gábor kifejtette: az alsóház elnökének megválasztásához elméletileg 218 fő kell, de figyelembe kell venni azt, hogy a jelenlévő képviselők többségére van szükség. A republikánusok kezében más lehetőség is van: elméletileg szavazhatnak arról, hogy módosítják a házszabályzatot, és kimondják, hogy nem kell egyszerű többség a képviselőház elnökének megválasztásához. Ehelyett megválaszthatnák a ház elnökének a legmagasabb támogatottságot élvező politikust politikai párttól függetlenül.

"A probléma az, hogy nincs egység a Republikánus Párton belül"

– jelentettte ki a szakértő. Szerinte így olyan forgatókönyv is elképzelhető, hogy a demokraták jelöltje lesz az alsóház elnöke, ha kitartanak mellette. Ez azonban nem valószínű, mert ha elveszítik a házelnökséget a republikánusok, az óriási veszteség lenne.

A szakértő szerint a házszabály módosítása csak kényszermegoldás lenne, és a Republikánus Párttól függetlenül is kellemetlen lenne. "Legyünk őszinték: eléggé rossz bizonyítványt állít a republikánus képviselőkről – elsősorban Kevin McCarthyról –, hogy nem tudja biztosítani azt a többséget, amire szüksége van. Előbb-utóbb biztosan lesz egy kompromisszum, csak elméleti lehetőség a házszabály módosítása" – mondta, hozzátéve, hogy ez a kétélű fegyver a demokratáknak is kedvezne.

Csizmazia Gábor kifejtette: Washingtonban egyébként is ódzkodnak ezektől az eljárásoktól, mert aki a testületben a változtatást támogatja, az ő számára évekkel később kimondottan kellemetlen lehet, ha vele szemben alkalmazzák.

"Valószínűleg házon belül lesz a legpraktikusabb megbeszélni a megoldást"

– mondta.

A szakértő szerint Donald Trump volt amerikai elnöknek több ponton is befolyása van a Republikánus Pártra, az elmúlt években visszatérő vita volt, hogy mennyire sajátította ki magának a pártot. A tavalyi félidős választás fontos mérföldkő volt, ami jelezte, hogy igazából nem tudta kisajátítani a párt egészét. A többség kevésbé fogékony már a Trump-stílusú üzenetekre, akkor már nyíltabban beszéltek arról, hogy nem Donald Trumpban kell gondolkodniuk a republikánusoknak.

Csizmazia Gábor szerint nehéz az amerikai pártokon belül pártfegyelmet tartani, főleg az alsóházban, ahol mindenki a saját körzetét figyeli. Képviselő-választások kétévente vannak, tehát a mandátum elsősorban nem attól függ, hogy adott esetben a hivatalban lévő elnöktől vagy korábbi elnöktől milyen támogatást kap, hanem hogy a saját körzetében élvezi-e a választópolgárok támogatását.

Trump politikája megingott a Republikánus Párton belül, kevésbé tudja kordában tartani a saját embereit. A befolyása még mindig megvan, de a kulcskérdés, hogy tényleg őt támogatják-e majd 2024-ben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×