Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Egy személygépkocsi megállás nélkül halad a letenyei határátkelő magyar oldalán 2013. július 1-jén hajnalban. Horvátország július 1-jén az Európai Unió tagjává vált, ezért csak a határ horvát oldalán, a két ország rendőrsége ellenőriz, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vám- és pénzügyőrei kivonultak. A határátkelőhelyek továbbra is működnek, mert az uniós csatlakozással egyidejűleg Horvátország nem csatlakozott a schengeni egyezményhez.
Nyitókép: Varga György

Hollandia: Románia és Horvátország jöhet, de Bulgária nem

A holland kormány úgy döntött, hogy támogatja Románia és Horvátország csatlakozását az Európán belül szabad mozgást biztosító schengeni övezethez, de Bulgáriáét elutasítja.

A schengeni övezet bővítéséről várhatóan az uniós tagországok belügyminisztereinek jövő heti találkozóján születik döntés. A holland parlament október végén még azon az állásponton volt, hogy Románia csatlakozását sem támogatja.

Eric van der Burg holland igazságügyi és belbiztonsági államtitkár a döntés után úgy nyilatkozott: míg Románia és Horvátország készen állnak a csatlakozásra, Bulgária nem teljesítette a felvételhez szükséges kritériumokat. Elmondása szerint Bulgáriával kapcsolatban továbbra is

aggályaik vannak a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság terén, ezenkívül az ország a csatlakozás technikai feltételeinek sem felel meg.

Mint mondta a kabinet döntése objektív volt, "nincsenek mögötte politikai indokok." Hangsúlyozta: az elutasításnak nincs köze ahhoz, hogy a holland kormány szeretné visszafogni az országba irányuló migrációt. Hozzátette, hogy ha Szófia teljesíteni tudja a csatlakozáshoz szükséges kritériumokat, akkor akár már jövőre felvételt nyerhet az övezetbe.

Kedden Krum Zarkov bolgár igazságügyi miniszter azt mondta a bolgár médiának, hogy Hollandia az utolsó akadálya az ország schengeni csatlakozásának, és kifejezte abbéli reményét, hogy Hága "helyes álláspontra helyezkedik", hiszen semmilyen gyakorlati és ténybeli érv nem szól Bulgária csatlakozása ellen. Mark Rutte holland miniszterelnök azonban pénteken felhívta a figyelmet arra, hogy nem Hollandia az egyetlen ország, amelynek kétségei vannak a bolgár csatlakozást illetően.

"Úgy gondolom, hogy más tagállamokban is felmerülnek kételyek"

- jelentette ki.

Bulgária 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Az Európai Parlament 2011 óta több határozatban is zöld jelzést adott az ország schengeni csatlakozásának. A képviselők az októberi plenáris EP-ülésén is megszavaztak egy állásfoglalást, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy a belső határellenőrzés fenntartása Románia és Bulgária esetében "diszkriminatív", és "negatív hatással van az EU egységes piacára".

Az állásfoglalás elfogadását követő héten viszont a holland parlament fogadott el egy indítványt, amelyben felszólította a kormányt, hogy

"ne tegyen visszafordíthatatlan lépéseket"

Románia és Bulgária csatlakozásával kapcsolatban, amíg további vizsgálatot nem folytatnak le a két országban a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén.

November közepén az Európai Bizottság megállapította: mind Románia, mind Horvátország és Bulgária készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli, vagyis szabad mozgást biztosító uniós övezetnek. Az uniós bizottság szerint Szófia bizonyította, hogy rendelkezik azzal a szabályrendszerrel, amely garantálja az egyének számára az alapvető jogok és a visszaküldést tiltó elv tiszteletben tartását, valamint a hozzáférést a nemzetközi védelemhez.

A schengeni övezetnek 22 uniós tagállam - köztük Magyarország - és 4 nem uniós ország, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a tagja.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Van egy eszköz, amelyből kritikus szintre süllyedt Kijev készlete - Végzetes hiány alakulhat ki Ukrajnában

Van egy eszköz, amelyből kritikus szintre süllyedt Kijev készlete - Végzetes hiány alakulhat ki Ukrajnában

Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk az ukrán haderő jelenlegi harckocsi-állományával, a következő részben pedig a modern harctéri mobilizáció másik alapegységét, a gyalogsági harcjárműveket vesszük szélesebb górcső alá. Ukrajna gyalogsági harcjármű-állománya drámaian megfogyatkozott a háború negyedik évére: a konfliktus kezdetén meglévő közel 1200 és a nyugati szövetségesektől kapott nagyjából ugyanennyi jármű ellenére Kijevnek becslések szerint már csak 500-1000 IFV-je maradhatott. Az igazolt veszteségek meghaladják az 1578 darabot, a valós szám pedig akár 2050 körül is alakulhat. Az Egyesült Államok által szállított M2A2 Bradley-k váltak az ukrán erők legfontosabb gyalogsági harcjárművévé, összesen 11 ország adományozott eszközöket Ukrajnának. A pótlás egyre nehezebb, mivel a nyugati szállítások jelentősen csökkentek, a hazai gyártás pedig évi 20-50 darabra korlátozódik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×