Infostart.hu
eur:
365.96
usd:
316.12
bux:
148696.72
2026. augusztus 18. kedd Ilona
Világűr, 2013. május 21.A NASA által 2013. június 4-én közreadott képen felkel a Nap a Föld fölött 2013. május 21-én. A felvételt a Nemzetközi Űrállomás egyik űrhajósa készítette, amikor az objektum az egyesült államokbeli Minnesota állam délnyugati része fölött tartózkodott. (MTI/EPA/NASA)
Nyitókép: MTI/EPA/NASA

Már csak nyolc magyar űrhajós-jelölt van versenyben

Szijjártó Péter az Európai Űrügynökség miniszteri tanácsa előtt szólalt fel.

A 244 jelentkező közül már csak nyolcan vannak versenyben azért, hogy ki legyen a következő magyar űrhajós, az év végére négyre szűkítik le a számukat, a befutót pedig a 2024 végi vagy 2025 eleji misszió előtti hetekben fogják kiválasztani - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Párizsban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ESA (Európai Űrügynökség) miniszteri tanácsának ülésén hangsúlyozta, hogy Magyarország a valaha volt legnagyobb, nagyjából 100 millió dollár értékű űrprogramját hirdette meg, amelynek egyik célja, hogy ismét magyar űrhajós jusson a világűrbe.

Mint mondta, a HUNOR program keretében, az amerikai Axiom Space Inc. együttműködésével, 2024 végén vagy 2025 elején harminc napos kutatási misszión vesz részt egy magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), amelynek során tizenkét magyar eszközt fog tesztelni és nyolc kísérletet végez magyar kutatócsoportok számára.

Tájékoztatása szerint

a küldetésre 244 személy jelentkezett, köztük 39 nő, de már csak nyolcan vannak versenyben, és az év végére négyre szűkítik le a számukat, a befutót pedig a misszió előtti hetekben fogják kiválasztani.

"Ez fontos előrelépés a magas hozzáadott értéket és kutatás-fejlesztési hányadot képviselő magyar ipar tekintetében" - fogalmazott.

Szijjártó Péter elmondta, hogy kedden megállapodást írtak alá az ESA-val, amelynek keretében öt év alatt mintegy négymilliárd forintnyi támogatást kapnak magyar kis- és közepes vállalkozások a nagy európai projektekhez szükséges technológiai háttér kifejlesztéséhez.

Hozzátette, hogy bár hazánk nem tartozik a legnagyobb országok közé, az utóbbi évtizedekben több mint 140 magyar eszköz jutott ki a világűrbe, s mindegyik teljesítette is a misszióját.

A miniszter leszögezte: Magyarország támogatja az Európai Űrügynökség azon erőfeszítéseit, amelyek a kontinens szerepének megerősítését célozzák a világ űriparában.

A kormány ezért jóváhagyta a szervezet működéséhez szükséges pénzügyi hozzájárulását az elkövetkező időszakra, a 2019-ben elfogadott büdzséhez hasonló volumenben - tudatta.

Aláhúzta, hogy Európa és Magyarország is hatalmas kihívásokkal néz szembe napjainkban az ukrajnai háború miatt, hazánk ezért szomszédos államként különösen a béke pártján van minden tekintetben.

Kiemelte, hogy a világűr békés felhasználásának kettős jelentősége van, egyrészt a jelenlegi válságos időkben a magas hozzáadott értékű, fejlett technológiájú ágazatoknak nagy szerepe van a gazdasági fellendülésben, és az űripar egyértelműen ilyen. Másrészt szavai szerint a világűrhöz való hozzáférés szuverenitási kérdésnek is minősül.

Címlapról ajánljuk
Csicsmann László: lehet, hogy a Hamász csak taktikázik az engedékenységgel

Csicsmann László: lehet, hogy a Hamász csak taktikázik az engedékenységgel

Izrael, és személyesen Benjámin Netanjahu miniszterelnök is komoly kihívással néz szembe a Gázai övezet helyzetének rendezése kapcsán – ezt elemezte az InfoRádióban Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója beszélt a másik konfliktuszónában, a Hormuzi-szorosnál bekövetkezett fejlemények lehetséges, az amerikai elnökre nézve kellemetlen hatásáról is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.19. szerda, 18:00
Müller Veronika
professzor, egyetemi tanár, a Pulmonológiai Klinika igazgatója
Ukrajna brutális tűz alá vette Moszkvát, titkos orosz drónbázisokról rántották le a leplet – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Ukrajna brutális tűz alá vette Moszkvát, titkos orosz drónbázisokról rántották le a leplet – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Két év óta a legnagyobb ukrán dróntámadás érte Moszkvát az éjszaka Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester által közzétett adatok szerint. Az ukránok 620 drónt indítottak Moszkva felé, melyek közül 180-at megsemmisített az orosz légvédelem. Legalább tíz új orosz dróntámaszpontot azonosított Oroszország Belarusszal és Ukrajnával határos területe mentén a Telegraph. A bázisokról Moszkva akár a NATO területe felé is indíthatna nagy hatótávolságú támadódrónokat, amelyek elérhetik akár Varsót is - írja a brit lap. Az orosz legfelsőbb bíróság hétfőn helybenhagyta korábbi ítéletét, egyúttal elutasította a Jabloko liberális ellenzéki párt fellebbezését, amelynek ezáltal jogerősen törlik a szeptemberi alsóházi választásra állított országos listáját. Az ellehetetlenített Jabloko az indulók közül egyedüliként ellenezte volna az ukrajnai háborút. Az ellenzéki tömörülés alelnökét, Lev Sloszberget tegnap 11 év és egy hónap börtönbüntetésre ítélte egy városi bíróság, amiért a vád szerint rágalmazta az orosz hadsereget. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×