eur:
400.27
usd:
371.53
bux:
0
2025. március 27. csütörtök Hajnalka
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart az EU-csúcstalálkozó második napi ülése után Brüsszelben 2022. október 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Újabb akadályok az uniós pénzekhez vezető úton

Lapértesülések szerint az Európai Bizottság biztosainak találkozóján nem kerül napirendre a „magyarügy”. És ez végzetes csúszást okozhat a menetrendben.

Kiderült, hogy az Európai Bizottság biztosainak heti találkozóján, a következő kollégiumban nem kerül napirendre sem a Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó pénzek megszavazása, sem a kondicionalitási eljárás lezárása – írja a Bloomberg alapján, de saját forrásokra is hivatkozva a 24.hu.

Ráadásul – amint arról az Infostart is beszámolt korábban – az Európai Parlament költségvetési bizottságának azon tagjai, akik a Magyarország ellen indított eljárásért felelősek úgy látják, a jogállamiság megsértésének kiküszöbölésére tett magyar intézkedések nem megfelelőek.

Visszatérve az Európai Bizottság találkozójára, a 444.hu cikke összefoglalja, hogy mi a következő hetek tervezett menetrendje, és az ebben bekövetkező csúszás, hogyan veszélyeztetné a pénzekhez való hozzáférést.

A vállalásokra a bizottság az úgynevezett feltételességi mechanizmuson keresztül tudta rákényszeríteni az Orbán-kormányt. A mechanizmus elindítását az áprilisi magyar parlamenti választás másnapján jelentette be Ursula von der Leyen bizottsági elnök.

A magyar kormány a kezdeti elzárkózás után idővel egyre engedékenyebb lett a kérdésben,

a 17 követelményt most szombatig kellene teljesíteni.

A menetrend szerint

  • ezt értékeli a bizottság,
  • majd a tanács, vagyis a tagállamok pénzügyminiszterei döntik el, hogy a magyarok pénzét megkurtítják, vagy engedik elutalni.

Az eljárás időben összecsúszott az újjáépítési alapban (RRF) lévő több ezer milliárd forint megítélésével is. Az eddigi várakozások szerint, ha a mechanizmust leállítanák, mert a magyar kormány szombatig teljesíti az elvárásokat, akkor az alap pénzei is megnyílhatnak.

A biztosok következő ülésének napirendjére nem került fel a magyar vállalások elbírálása, pedig általános várakozás volt, hogy november 22-én állást foglalnak, teljesült-e a 17 feltétel.

A lap több forrásból úgy értesült, hogy

  • várhatóan inkább csak november 30-án foglalnak állást a biztosok a magyar ügyben.
  • A pénzügyminiszterek december 6-án ülnek össze, és ha a magyar kormány sok pénzt akar látni az EU-tól, akkor nekik még idén jóvá kellene hagyniuk a magyar újjáépítési tervet. A mostani menetrend szerint ez lesz a testület idei utolsó találkozója.

Ha a bizottság csak 30-án foglal állást a magyar ügyben, akkor 6-ig nem biztos, hogy a pénzügyminiszterek fel tudnak készülni a döntésre.

Az újjáépítési alapból a vissza nem térítendő támogatás nagy részét csak akkor lehet lehívni, ha a tanács még ebben a naptári évben ehhez hozzájárul.

Emlékeztetnek arra is, hogy a múlt héten a német parlament felszólította a saját pénzügyminiszterét, hogy a tanácsban csak nagyon alapos mérlegelés után engedje kifizetni a magyarok pénzét. Márpedig a felkészülési idő úgy tűnik, nagyon szoros lesz.

Címlapról ajánljuk
Resperger István a kötelező sorkatonaságról: a rossz ukrán tapasztalatok megmutatták, mennyi előnye van

Resperger István a kötelező sorkatonaságról: a rossz ukrán tapasztalatok megmutatták, mennyi előnye van

Elhúzódó háború esetén az utánpótlás mellett nagyon fontos a lakott területek és a kritikus infrastruktúra védelme, ezért is szükséges, hogy hosszabb távon megfelelő számú sorkatonaság legyen egy-egy országban – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Biztonságkutató Központjának igazgatója. Az ezredes arra is kitért, van-e elég ember Magyarországon arra, hogy adott esetben ismét elrendeljék a kötelező sorkatonai szolgálatot.

Szakértő: az oroszok a béketárgyalásokon mindig adnak egy icipicit, cserébe sokkal többet kérnek

A Fehér Ház közleményt adott ki a kedden lezárt amerikai–ukrán tárgyalások után, az Egyesült Államok szerint Oroszország és Ukrajna hajlandó lenne leállítani a fekete-tengeri hadműveleteit. Oroszország azt közölte, hogy a fekete-tengeri megállapodás csak bizonyos szankciók feloldása után léphet életbe. Az InfoRádióban Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense segített tisztán látni a helyzetben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.27. csütörtök, 18:00
Gacsályi József
az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese
AI- és autóipari para húzza lefelé a tőzsdéket

AI- és autóipari para húzza lefelé a tőzsdéket

Újra lefordultak tegnap az amerikai tőzsdék, az esésben a technológiai cégek részvényei és a fantasztikus hetes papírok álltak az élen, a befektetők egyrészt az AI kapcsolt sztorikban értékelik újra, hogy mekkora kereslet lehet egyrészt az adatközpontok iránt, másrészt a végső felhasználók mennyire hajlandóak fizeni az AI szolgáltatásokért, emiatt esett nagyot az Nvidia, a Meta, az Alphabet és a Microsoft, de a befektetők Donald Trump autóipari vámjainak negatív hatásait is árazták, nagyot esett a Tesla, és ma reggel az ázsiai tőzsdéken is gyengén teljesítenek az autóipari részvények.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×