INFORÁDIÓ
2023. február 7. kedd
Rómeó, Tódor

ukrajna

ukrajnai háború

herszon

A dinnye és Herszon lett az ukrán ellenállás jelképe. Fotó: Twitter

A dinnyeváros, amely a háború állását is megváltoztatja

Infostart

Dinnyéért jöttem – mondta mosolyogva Volodimir Zelenszkíj ukrán elnök, amikor a pár napja visszafoglalt Herszonba látogatott.

Az Ukrajna déi részén fekvő Herszon a dinnyetermesztés központja. A város kabalája is a görögdinnye, amelyet még a krími tatárok honosítottak meg századokkal ezelőtt. Az itteni görögdinnye mindig is nagy népszerűségnek örvendett. A Szovejtunió áruhiányos gazdaságában például cukor helyett a dinnyéből főzött melaszt és lekvárt használták édesítésre.

2017-ben dinnyével megrakott uszály indult Kijevbe a Dnyeperen folyón, óriási sikert aratva a fővárosiak körében. Ezt aztán évente megismételték, míg az idén, az orosz invázió miatt, meg nem szakadt a hagyomány. Gyenyisz Smial alelnök azonban egy herszoni dinnyével fényképezkedett a Twitteren, mutatva, hogy az ukránok sem a dinnyéről, sem a városról nem hajlandók lemondani.

De nem csak a dinnye miatt volt nagyon fájó az ukránoknak Herszon elvesztése. A város az invázió legelső napjaiban került az oroszok kezére, és ez volt az egyetlen megyeszékhely, amelyet a támadók el tudtak foglalni.

Herszon visszafoglalása ezért is lett kiemelt fontosságú. Ha kiszorítják innen az oroszokat, akkor ezzel talán azt is igazolhatják az ukránok, hogy a támadók nem értek el semmi lényeges eredményt. Ez a tudat pedig fontos a harci kedv fenntartása érdekében.

Herszon valódi jelentősége ennél sokkal nagyobb, a város ugyanis stratégiai jelentőségű. Egyrészt mert a Dnyeper folyó Ukrajna egyik legfontosabb vízi útja, amely a fővárost is kettészeli.

Másrészt a Herszon közelében lévő Nova Kahovka településtől indul az a 400 kilométer hosszú Észak-krími-csatorna, amely a Dnyeper vizét szállítja a félszigetre. Az ukránok persze a Krím 2014-es elcsatolását követően elvágták a csatornát. Ezzel lényegében a szovjet időkre jellemző, sztyeppei szintre taszították vissza a térséget. Ehhez jöttek még az elmúlt évek nagyon komoly szárazságai és forró nyarai, ami azt eredményezte, hogy tavaly már a félsziget fővárosában, Szimferopolban vízfejadagot kellett bevezetni.

Észak-krími csatorna. Fotó: Twitter
Észak-krími csatorna. Fotó: Twitter

A Krím Vlagyimir Putyin szívügye. A félsziget évszázadokon át Oroszországhoz tartozott, míg 1954-ben az akkori szovjet pártfőtitkár, Nyikita Hruscsov úgy nem döntött, hogy Ukrajnához rendeli. Ezen a Szovjetunió széthullása utáni területi osztozkodás sem változtatott. Nem csoda, hogy a 2014-es katonai megszállása után Putyin népszerűsége az egekbe szökött.

Az ukránok ezzel szemben ezt óriási megaláztatásként élték meg és a politikai vezetés mindig is a terület visszaszerzéséről ábrándozott. A háborúval azonban, ha lehet, még rosszabb helyzetbe kerültek, mivel a keleti Luhanszk, illetve Donyeck megyék megszállásával, valamint az Azovi-tenger partján elterülő területek – köztük Mariupol – elfoglalásával, továbbá Herszonnak és környékének megszerzésével az oroszok véglegesíthették a Krím-félsziget annektálását. Immár megvolt a közvetlen, szárazföldi összeköttetés az orosz anyaország és a félsziget között, valamint biztosíthatták a Krím vízellátását is. Ez utóbbi talán a legfontosabb volt Moszkva számára.

A kelet-ukrajnai nagyváros, Harkiv mellett Herszon lett a háború legnagyobb tétje. Ezek birtoklása mind lélektanilag, mind pedig katonailag óriási jelentőségű az ukránok számára. Az, hogy előbb kiverték Harkiv környékéről az oroszokat, majd pár hétre rá visszavették Herszont, egyben üzenet is a Nyugatnak: érdemes dollármilliárdokkal támogatni Ukrajnát, mert hadserege áldozatokat nem kímélve, sikerrel harcol az oroszok ellen.

Herszon persze nemcsak a Krím-félsziget kapuja, hanem a jól védhető, természetes akadályt képező Dnyeper legfontosabb városa is a déli országrészben. Itt már a folyó több kilométer széles, és főként a keleti partja, számos mellékfolyóval, kisebb-nagyobb tóval teli ingovány. A csapatok vagy a nehézfegyverzet mozgatása még egy modern hadsereg számára is komoly kihívást jelent.

Emellett ez a vidék, a dél-nyugati területek védelme szempontjából ugyancsak nagyon fontos, hiszen Odesszához is Herszonon át vezet az út. Odessza pedig a legfontosabb ukrajnai kikötő, amelyen keresztül bonyolódik a gabonaexport is. Herszon elfoglalása kétségtelenül óriási katonai és politikai sikere a kijevi vezetésnek.

Volodimir Zelenszkij Herszonban. Fotó: Twitter
Volodimir Zelenszkij Herszonban. Fotó: Twitter

Már csak az a kérdés, hogy mit tudnak kezdeni ezzel a győzelemmel? Folytatják az előrenyomulást, mondjuk Mariupol irányába, vagy a Krím ellen fordulnak? Esetleg a győzelmeiket kihasználva tárgyalásokba bocsátkoznak az oroszokkal és a leendő új államhatár valahol Herszonnál húzódna?

Vajon mit szól mindehhez Moszkva? Vlagyimir Putyin nyilván nem véletlenül nevezte ki "Armageddon tábornokot" az ukrajnai haderő élére. A hírhedten kegyetlen és kíméletlen Szergej Szurovikin nem valószínű, hogy beletörődne ekkora vereségbe. Hacsak az általa parancsnokolt haderő nem jutott már ereje és lehetőségei legvégére.

Hetek, vagy akár napokon belül ez is kiderül.

Nyitókép: Fotó: Twitter
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018