El kell kerülni, hogy a Washington és Peking között zajló versengés konfliktusba torkolljon - szögezte le vasárnap Joe Biden amerikai elnök a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) Phnompenben rendezett csúcstalálkozóján tartott újabb beszédében, amelyben kitért a Tajvani-szoros biztonságára, a Kelet- és Dél-kínai-tenger térségére, valamint a mianmari rendezésre is.

Biden leszögezte: reméli, a Washington és Peking között fennálló kommunikációs csatornák nyitva maradnak annak érdekében, hogy a két ország közötti versengés ne torkolljon konfliktusba. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy az amerikai fél továbbra sem huny szemet a kommunista állam által az emberi jogok terén elkövetett jogsértések felett.

A mianmari válságra kitérve az elnök leszögezte: a mianmari hadseregnek - amely 2021 februárjában puccsal ragadta magához a hatalmat az országban - be kell tartania az ASEAN által kidolgozott ötpontos béketervet, és szabadon kell engednie a politikai foglyokat.

Biden sürgette a Kelet- és Dél-kínai-tenger szabad hajózásának biztosítását is.

Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, katonai célokra kiépített, mesterséges szigetet hozott létre a térségben. A tenger egyes részeit viszont a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja.

Saját követeléseit Peking azzal támasztja alá, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását. Washington korábban többször hangoztatta, hogy biztosítani kívánja a térség szabad hajózását a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító területen, és gyakran tart hadgyakorlatot a régióban.

Biden a tervek szerint a G20-as országcsoport jövő heti, az indonéziai Balin rendezendő csúcstalálkozóján találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

Moszkva: az ukrajnai hangvétel miatt nincs egyezség

Az indiai- és csendes-óceáni térség militarizálásával vádolta az Egyesült Államokat és a NATO-t vasárnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, és Washingtont hibáztatta, amiért nem született zárónyilatkozat a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) kambodzsai csúcstalálkozóján.

A tárcavezető azt vetette az Egyesült Államok szemére, hogy - szövetségeseivel együtt - katonai erővel igyekszik a térségben befolyást szerezni "azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy visszaszorítsa a térségben Kínát és az orosz érdekeltségeket" .

A miniszter emellett azzal vádolta Washingtont, hogy "bizalmatlanságot igyekszik elhinteni az ASEAN-tagországok között".

Elfogadhatatlannak nevezte továbbá az Egyesült Államok és a nyugati államok Ukrajnával kapcsolatos hangvételét, s úgy vélte, emiatt nem született közös közlemény a csúcstalálkozó végén.

Rövid sajtótájékoztatóját Lavrov a phnompeni repülőtérről adta, ahonnan a G20-as országcsoport indonéziai csúcstalálkozójára indult tovább.

Noha Joko Widodo indonéziai elnök az eseményre Vlagyimir Putyin orosz elnököt is meghívta, a héten az indonéziai orosz nagykövetség azt közölte, az orosz államfő nem vesz részt a csúcstalálkozón, az orosz delegációt pedig Lavrov vezeti.

A tárcavezető a G20-ak diplomáciai vezetőinek júliusi, Balin tartott találkozójáról idő előtt távozott, miután több kollégája bírálta őt Oroszország ukrajnai háborúja miatt.