eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Sebastian Kurz osztrák kancellár a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről rendezett sajtóértekezleten Bécsben 2020. április 21-én.
Nyitókép: MTI/AP/APA/Helmut Fohringer

Ismét korrupcióval vádolják a volt osztrák kancellárt

Néhány hete kapható Sebastian Kurz könyve a bécsi könyvesboltokban. Az osztrák sajtó érdeklődését azonban mégsem a könyv keltette fel, hanem Ausztria volt kancellárjának újabb korrupciós botránya. A hatóságok vizsgálatot indítottak, miközben a politikának búcsút mondó korábbi kétszeres kancellár cáfol.

A 36 esztendős Sebastian Kurz 2017 decemberétől 2019 májusáig, majd 2020 januárjától 2021 októberéig volt Ausztria kancellárja, 2017-2021 között pedig az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke. Pártja első kancellári időszaka alatt az Osztrák Szabadságpártttal (FPÖ), majd a második időszakban az osztrák Zöldek Pártjával kormányzott. A második kancellári tisztségről és ezt követően a konzervatív Osztrák Néppárt elnöki posztjáról egy tavaly októberben kirobbant botrány miatt mondott le. Az ügyészi hivatal akkor több személy, köztük Kurz ellen is nyomozást indított megvesztegetés és befolyással üzérkedés gyanújával. Utóda a kancellári székben ideiglenesen Alexander Schallenberg addigi külügyminiszter lett. Két hónap múltán Schallenberg is bejelentette lemondását. Őt pedig a jelenlegi kancellár, Kalr Nehammer váltotta.

Mind a ZDF német, mind az ORF osztrák közszolgálati televízió szerint a kormányzó néppártot és vele együtt

Sebastian Kurzot most ismét korrupcióval gyanúsítják.

Egykori munkatársa, a pénzügyminisztérium korábbi államtitkára, Thomas Schmid a gazdasági és korrupciós úgyekkel foglalkozó államügyészség előtt vádolta meg volt főnökét azzal, hogy 2017-ben egy meg nem nevezett lapban pártját, az Osztrák Néppártot kedvező színben feltüntető, azaz "meghamisított" közvélemény-kutatásokat jelentetett meg.

Schmied szerint Kurz ezzel igyekezett kikövezni az utat, hogy a néppárt elnökévé és ennek nyomán kancellárrá válasszák meg. A minisztérium pedig egyfajta ellenszolgáltatásként az említett lapban hirdetéseket publikált. Sőt állítása szerint a közvélemény-kutatások egy részét is a minisztérium finanszírozta.

Kiszivárgott értesülések szerint Schmied összesen tizenöt meghallgatáson vett részt az ügyészségen. Ő maga az ORF, valamint a Falter című hetilap által kiszivárogtatott jegyzőkönyvi részletek szerint azzal védekezett, hogy ezt a konstrukciót csak azért hajtotta végre, mert a megbízást Kurztól kapta.

Az egykori kancellár ügyvédje a vádakat hamisnak nevezte. Werner Suppan szerint mindezt bizonyítani fogják.

Sebastian Kurz tavaly decemberben jelentette be, hogy felhagy a politikával, azt hangoztatva, hogy új fejezet kezdődik életében. Hangsúlyozta, minden erejével azon volt, hogy a "jó irányba vezesse Ausztriát", de elismerte, hogy hibákat is elkövetett tízéves pályafutása során.

"Emberi lény vagyok, erősségekkel és gyengeségekkel" – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem követett el semmilyen törvénytelenséget. Jelenleg globális tervező munkakörben a német származású amerikai milliárdos befektető, Peter Thiel kaliforniai székhelyű cégénél dolgozik.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×