Nem minden forrást tart vissza Lengyelországtól az Európai Unió, így például a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikai kifizetéseket sem, továbbra is hozzájutnak ezekhez a pénzekhez a számlák benyújtása ellenében – mondta Gyévai Zoltán. Ugyanakkor a helyreállítási és a 2021–2027 közötti kohéziós alapból viszont egyelőre nem részesülhetnek, ezek több mint százmilliárd eurót biztosítanának Lengyelországnak a következő években.

Az EU-szakértő szerint abban semmi meglepő nincs, hogy a helyreállítási alap kifizetései váratnak magukra, hiszen azok az elfogadott helyreállítási tervhez, illetve az abban vállalt „mérföldkövek” eléréséhez kötöttek, és ezek az Európai Bizottság álláspontja szerint nem teljesültek – elsősorban a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.

A felfüggesztés azonban a 2021 és 2027 közötti kohéziós források kifizetésére is vonatkozik. Gyévai Zoltán emlékeztetett, erre az időszakra vonatkozó kohéziós programok – Lengyelország esetében hét –még kidolgozás alatt vannak. Négy tualjdonképpen már elkészült, vagyis elviekben már benyújthatták volna a számlát, de nem tették, mondván, hogy Brüsszel úgy sem fizetne. Az Európai Bizottság valóban azt mondja, ameddig az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kérdések nem rendeződnek Lengyelországban, nem fog fizetni.

Az uniós szakértő szerint

kétségtelen a nyomásgyakorlás azzal, hogy az Európai Bizottság a két alapot összeköti, de azért Brüsszelnek van „alibije”,

ugyanis létezik egy jogszabály, mely alapján eljárhat és azt mondhatja, hogy nem fogja kifizetni a számlákat. "Annak vélelmezése, hogy az Európai Bizottság nyomást gyakorol a lengyel kormányra, helyes, de az is igaz, hogy nem tesz olyat, ami az uniós jogba ütközne" – emelte ki.

A 2021–27 közötti kohéziós politikai alapok szabályrendszerébe bekerült négy úgynevezett horizontális feltétel, amely ha nem teljesül, az Európai Bizottság visszatarthatja a kifizetéseket. Az egyik az Európai Unió Alapjogi Chartájának teljesítése, illetve végrehajtása, és a bizottság, de az Európai Unió Bírósága szerint is Lengyelország nem teljesíti azokat a megállapodásokat, illetve azt az uniós jogot, ami az igazságszolgáltatás függetlenségéhez kapcsolódik – fejtette ki. Gyévai Zoltán szerint ezzel a lengyel kormányra nagyobb nyomás hárul, hogy a helyreállítási terv végrehajtása során teljesítse azokat a mérföldköveket, amelyekben korábban megállapodott az Európai Bizottsággal.

Az uniós szakértő arra is kitért: Lengyelország és Magyarország helyzet annyiban hasonlatos, hogy egyikük sem fér hozzá a helyreállítási és a kohéziós alap forrásaihoz jelenleg. Hazánk esetében ez viszont a jogállamisági eljárás miatt állt be. Ha azonban a kondicionalitási eljárás leállításához szükséges feltételeket teljesítjük, akár a helyreállítási tervet és kohéziós programokat is egyszerre elfogadhatják az év végén. Lengyelország esetében van elfogadott terv, csak kifizetés nincs. Vagyis Budapest és Varsó jelen pillanatban nem férhet hozzá a papíron egyébként rendelkezésükre álló forrásokhoz – zárta gondolatait Gyévai Zoltán.