Egyszerre volt professzionális és megrendítő II. Erzsébet királynő temetése és az azt megelőző gyászidőszak – összegzett az InfoRádió Aréna című műsorában Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Mint mondta, a királynő halála óta eltelt 10 nap nemcsak a királyról és a királyi udvarról mondott el nagyon sok mindent, hanem politológusi, alkotmányjogászi szemmel is kincsesbánya volt, ahogy a különböző hatalmi ágak képviselői a szertartásokat végigvitték.

A tisztelet a szakértő szerint a királynő személyén kívül annak az uralkodói kvalitásnak és professzionalitásnak is szólt, amit II. Erzsébet végigvitt, és persze magának a monarchiának is. Mindazonáltal

az emberek leginkább a királynő személyisége és összetartó ereje miatt voltak annyira megrendültek és ugyanakkor nagyon tisztelettudók.

Azt magyarázva, hogy a briteknek mit jelentett a királynőjük – hiszen Magyarországról nézve ez egy misztikus távolságban lévő személy és intézmény –, Gálik Zoltán felidézte: az Egyesült Királyság alkotmányos formája alkotmányos monarchia. Ez azt jelenti, hogy az uralkodó az, aki az Egyesült Királyságban uralkodik, ám ő nem kormányoz. A gyakorlatban nagyon sok szimbolikus szerepen keresztül összefogja az országot és az integritást jelenti az országon belül. Emellett olykor nehéz politikai helyzeteken is tovább kell lendítenie az országot – ám nem közvetlen politikai üzenetekkel, hanem sokkal inkább az erőt, az összetartást sugározva.

"Azt lehet mondani, hogy a kiszámíthatóságot jelentette II. Erzsébet, azt, amire oly nagyon szüksége volt az embereknek az elmúlt 70 évben. Az Egyesült Királyság történelme nagyon viharos volt, és már a 19. században megkezdődött az a hanyatlás, ami egy világbirodalomból egy regionális középhatalommá való süllyedés különböző fázisait jelentette. A királynő ebben a nagyon nehéz időszakban, a második világháború után lépett trónra, és végigkísérte az összes nagy történelmi eseményt, ami az Egyesült Királysággal megesett. Ezért nemcsak belül jelentett a királynő egyfajta politikai menedéket, hanem az egész világban, hiszen nagyon sok, 15 országnak volt az államfője, illetve a Nemzetközösségnek is a feje volt, valamint az anglikán egyháznak is ő volt a legfőbb kormányzója" – sorolta Gálik Zoltán.

Brexit: akár kereskedelmi háború is jöhet

Kihívások most is állnak az ország előtt, az elkövetkező napokban lesznek ugyanis az újabb "fordulók" a brexit ügyében.

Az Egyesült Királyság a közelmúltban jelentette be, hogy egyoldalúan felfüggeszti az áruellenőrzést Észak-Írország irányába. Ez hatalmas probléma lesz, ugyanis sok nemzetközi jogász álláspontja alapján megsérti ezzel a brexitmegállapodást. Londoni közlések szerint az úgynevezett 16-os cikket fogják most alkalmazni – erről még Boris Johnson akkori miniszterelnök beszélt, de aztán nagy szünet következett. (Ez a kitétel azt rögzíti, hogy az Egyesült Királyság egyoldalú lépéseket tehet akkor, ha az ír jegyzőkönyv következtében "jelentős gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi károk" keletkeznek – a szerk.) A lépés

felfüggesztené a megállapodást az Európai Unióval, vagyis akár egy kereskedelmi háború is kialakulhat.

Ráadásul, mint arra a Budapesti Corvinus Egyetem docense rámutatott, a szolgáltatások területén még mindig nincs megállapodás az Európai Unióval, pedig erre kölcsönösen szükség lenne, hiszen egy tőkeerős, nagyon jó bankrendszerrel, biztosítási rendszerrel rendelkező, a globális pénzügyi tér tagjának számító ország próbál az Európai Unióval új kapcsolatokat kialakítani. Ám most jóval hátrább vannak ezek a kapcsolatok, mint ahol az európai uniós tagság idejében álltak.

Arra a kérdésre, hogy mi kárt okozna a briteknek (egy középhatalomnak és atomhatalomnak számító országnak) egy nemzetközi szerződésszegés, Gálik Zoltán kifejtette: hogyha ők meglépnék a fentieket, akkor sok termelő hátrányba kerülne, legyenek azok írek vagy uniósok, bizonyos mértékben még a magyarok is. Ám ezt az Európai Unió nem hagyná, viszont a válaszintézkedései elvezethetnek egy kereskedelmi háborúhoz. Ilyen intézkedés lenne például a vámok megemelése, akár bizonyos brit termékek, szolgáltatások kizárása a piacról, vagy egyszerűen csak adminisztratív akadályok gördítése, hogy ne legyen olyan rugalmas az európai integráció.

"Nem szeretnénk ezt, mert nagyon rossz, de még ez is bekövetkezhet"

- jegyezte meg az esélyekről a szakértő.

A brit politika Gálik Zoltán szerint ebben bátor és 19-re lapot húz, húzott, és az elkövetkezendő napokban fog kiderülni, amikor visszatér az élet a normál kerékvágásba, hogy mennyire gyorsan teszi ezt meg. "Várakozásaim szerint az egy-két héten belül megtörténhet" – vélekedett a Budapesti Corvinus Egyetem docense.