Infostart.hu
eur:
387.48
usd:
330.48
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Ujhelyi István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) képviselője az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ellenzéki reakciók az EB-döntésre: „Ez már nem vicc”

Az ellenzéki megszólalók arra hívták fel a figyelmet, hogy az Európai Unió történetében példátlan esemény történt.

Amint azt korábban az Infostart is megírta, Johannes Hahn költségvetési biztos ismertette az Európai Bizottság Magyarország elleni mechanizmusról szóló döntését.

A bizottság három magyar operatív program 65 százalékának elvonását javasolja, ez összesen 7,5 milliárd euró veszteséget jelentene, ez a harmada a Magyarországnak járó kohéziós pénzeknek. A büntetés élesítéséről a tagállamok kormányainak kell szavaznia. Az Európai Tanács szakminisztereinek ugyanakkor azt javasolja bizottság, hogy november 19-ig még várjanak a döntéssel, mert addig a magyar kormány érdemi reformokat hozhat.

A Momentum a döntéssel kapcsolatban kiadott közleményében azt írja, „ez az orbáni korrupció és a magyar jogállam lábbal tiprásának a következménye: 3000 milliárd forint EU-forrás elvonását javasolja Magyarországgal szemben az Európai Bizottság. Ez a Fidesz elmúlt tizenkét évének a mérlege.”

Emlékeztetnek, hogy az Európai Parlament néhány napja kimondta, Magyarország nem teljes értékű demokrácia. „A Momentum álláspontja egyértelmű: a magyar embereknek és a magyar gazdaságnak szükségük van az uniós forrásokra, azokat pedig juttassák közvetlenül az érintettekhez, így az önkormányzatokhoz, civil szervezetekhez, helyi vállalkozókhoz” – írják.

Végül felszólítják Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy „végre tegye félre saját strómanjai és rokonai »gazdasági« érdekeit, és a minden tagállamtól elvárt minimumfeltételek teljesítésével biztosítsa az EU-s pénzek Magyarországra érkezését”.

Az MSZP európai parlamenti képviselője, Ujhelyi István közleményében azt írja, a döntéssel „fontos szakasz végére került pont az európai közösség ellen folytatott értelmetlen orbáni harcban”.

Emlékeztetett, hogy

az Európai Unió történetében példátlan ez a döntés, hogy hivatalosan is pénzügyi szankciókat javasoljon a bizottság egy tagállammal szemben annak jogállami hiányosságai miatt.

Leszögezi: „a Fidesz miniszterelnöke és rezsimje szégyent hozott közös hazánkra (...), ez kizárólag a Fidesz felelőssége”.

Arra figyelmeztet, hogy a nehéz gazdasági helyzetben súlyos forrásvesztéssel számolhat Magyarország, a támogatások egy jelentős része végleg befagyhat. „Azzal, hogy a bizottság konkrét határidőt szabott a magyar kormány vállalásainak teljesítésére, de egyelőre ezek esetében sem tett ígéretet az eljárás teljes lezárása, azt tették világossá: már nem hisznek Orbánék pávatáncának és hiteltelen ígérgetéseinek.”

Ujhelyi István így fogalmaz: „Orbán Viktor a minap unalmasnak és nevetségesnek nevezte az Európai Parlament eheti plenáris ülésén elfogadott jelentést, amely a jelenlegi kormány jogállamiság ellen tett bűneit rögzíti. Ez már nem vicc, miniszterelnök úr! (...) Éveken át azzal kampányoltak, hogy meg kell állítani Brüsszelt. Gratulálok, sikerült.”

Varga Judit igazságügyi miniszter a döntés kapcsán azt írta: „jó úton haladunk”:

A Párbeszéd is arra figyelmeztet, hogy ez az első eset az Európai Unió történetében, hogy pénzbüntetést helyeznek kilátásba egy tagállammal szemben, mert olyan súlyos a korrupció.

Márki-Zay Péter az ellenzék korábbi miniszterelnök.jelöltje azt írja közösségi oldalán, hogy „3000 milliárd forintba kerülhet a magyar embereknek Orbán Viktor »háborúja« az Európai Unióval”.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a döntés súlyos, de várható volt. A kérdés szerinte az, hogy Brüsszelben megértették-e, hogy nem egy adott jogszabállyal van baj, hanem „az egész Orbán-rendszer lényege a korrupció”.

Azt írja, „az ellenzék nem a pénzek megvonásában érdekelt, hanem abban, hogy az EU addig ne adjon pénzt, amíg pl. nem csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, vagy a közmédiát nem konszenzusos vezető vezeti, vagy a bíróságok függetlensége nem biztosított”.

Cikkünk írásakor a DK, az LMP és a Mi Hazánk Facebook-oldalán nem volt reakció a bizottsági döntésre.

(Nyitóképünkön Ujhelyi István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) képviselője az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 16-án.)

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×