INFORÁDIÓ
2022. december 8. csütörtök
Mária

németország

atomerőmű

energiaár

robert habeck

21 October 2021, Berlin: Olaf Scholz (3rd from left), SPD candidate for Chancellor and Federal Minister of Finance, talks with Robert Habeck (3rd from right), Federal Chairman of the Green Party, at the meeting venue for the coalition negotiations. The coalition negotiations between the SPD, FDP and Alliance 90/The Greens to form a government after the federal elections begin today. Photo: Christophe Gateau/dpa (Photo by Christophe Gateau/picture alliance via Getty Images)

Németország: ez az igazi atomcsapás

Infostart

Még a német kormánykoalíció pártjai között sincs egyezség abban, hogy mi legyen valójában az atomerőművekkel.

Történelminek aligha nevezhető, mindenekelőtt a súlyos energiaválság kikényszerítette döntést hozott a német gazdasági miniszter két még működö atomerőmű tervezett bezárásának elhalasztásával. Robert Habeck a hét elején jelentette be, hogy a bezárásra ítélt három utolsó erőmű közül kettőt az energiabiztonság fenntartásának biztosítása érdekében jövő áprilisig tovább működtetnek. Az ezzel kapcsolatos vita azonban nem csillapodott.

Németországban a japán fukusimai atomerőmű 2011-es balesete után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis bő tíz év alatt – 2022 végéig – leállítják mind a 17 atomerőművet.

Az atomerőművek bezárása, illetve az atomenergiáról való lemondás élharcosa évtizedek óta az a Zöldek Pártja volt, amely ma a a kormányon lévő koalíció második legerősebb pártja, és amelynek Habeck alkancellárként is egyik és országos méretekben is legnépszerűbb politikusa.

Az Olaf Scholz vezette kormány tavaly decemberi hivatalba lépésekor zászlajára tűzte ugyan az atomerőművek végleges bezárását, Oroszország Ukrajna elleni háborúja, illetve az ennek nyomán kirobbant súlyos energiaellátási válság mindent felülírt.

A gazdasági miniszter szerint ugyanakkor az elmúlt hónapok fejleményei alapján nem lehet kizárni, hogy télen vészhelyzet alakul ki. Ezért elővigyázatosságból a még működő három atomerőmű közül csak egyet állítanak le az év végén, és kettőt készenléti üzemmódban tartanak tavaszig.

Azonban 2023 áprilisában Németország végleg szakít a nukleáris energiára építő áramtermeléssel, új fűtőelemeket már nem rendelnek és a két utolsó erőművet is leállítják – mondta a Zöldek politikusa. Hangoztatta azt is, hogy Németország kitart az úgynevezett energiapolitikai fordulat mellett, vagyis felhagy az atomenergia használatával, mert a technológia vállalhatatlanul kockázatos, a radioaktív hulladék kezelése pedig több nemzedéket sújtó teher.

Habeck döntését sajtóbeszámolók szerint támogatásáról biztosította a koalíciós legerősebb pártja, a szociáldemokrata párt. A legkisebb koalíciós partner, a liberális FDP szerint azonban az átmeneti halasztás egyáltalán nem elegendő. A Christian Lindner pénzügyminiszter vezette szabad demokraták úgy vélekednek, hogy a rohamosan emelkedő áramköltségek miatt kiszámíthatatlan terhek nehezednek mind a vállalatokra, mind a háztartásokra. A párt szerint ezért arra lenne szükség, hogy

az atomerőművek működési idejét 2024-ig meghosszabbítsák.

Hasonlóan vélekedett a tekintélyes gazdasági szakértőkből álló, a mindenkori kormány mellett működő gazdasági bölcsek tanácsa. A testület egyik tagja, Veronika Grimm szerint az áram piaci árának emelkedése miatt mindent meg kell tenni az akár rövid távon rendelkezésre álló termelési kapacitások mozgósítása érdekében.

A három, egyelőre még működésben lévő atomerőművet ennek alapján nem csupán vésztartaléknak kell tekinteni, hanem el kell gondolkodni azon, hogy működési idejüket ötéves időtartamra meghosszabbítsák – vélekedett Grimm. Ezenkívül meg kell vizsgálni azt is, hogy

lehetséges-e az elmúlt év végén leállított három erőmű reaktiválása -

– tette hozzá.

A kieli székhelyű Világgazdasági Kutatóintézet (IfW) arra mutatott rá, hogy az atomerőművek működési idejének meghosszabbítása csupán korlátozott hozzájárulást jelent a német energiabiztonsághoz. Az intézett szakértője, Sonja Peterson szerint az erőművek működése nyomán nyert áram a kereslet mintegy öt százalékát biztosítja. Mindennek ellenére a jelenlegi rendkívül bizonytalan helyzetben minden lehetőséget meg kell vizsgálni gáz megtakarítására – tette hozzá.

Az atomerőművek működési idejének meghosszabbítása szerinte növeli a politikai cselekvőképességet, és fékezi az áram árának emelkedését. Az orosz gáztól való német függés politikai döntések következménye – mutatott rá a szakértő. Szerinte ez a magyarázata annak, hogy Berlin néhány európai partnere az atomerőművek működési idejének meghosszabbítását előfeltételnek tekinti Németországnak a gázellátás terén történő támogatásához.

Az európai áramfogyasztás hány százalékát biztosítja ma, és hogyan enyhítheti az európai energiaválságot az atomenergia? Ezekről a kérdésekről is beszélt Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja az InfoRádió Aréna című műsorában:

Nyitókép: Christophe Gateau/picture alliance via Getty Images
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018