Infostart.hu
eur:
388.54
usd:
329.98
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az indiai-csendes-óceáni külügyminiszteri tanácskozáson Prágában 2022. június 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Szijjártó Péter: egy dolgot elvárunk, ne provokáljanak bennünket – CNN interjú

A külgazdasági és külügyminiszter Christiane Amanpour műsorában adott interjút, amiben szó esett az orosz–ukrán háborúról, az energiaellátásról, valamint az ukrán elnök egyik Magyarországot érintő nyilatkozatáról is.

Szijjártó Péter szerint, ha van olyan ország, amely 100 százalékosan abban érdekelt, hogy a háború minél hamarabb véget érjen, és hogy a lehető leghamarabb visszatérjen a béke a régióba, az Magyarország. A tárcavezető azt is jelezte, hogy az orosz–ukrán háború minden egyes perce biztonsági kockázatot jelent hazánkra nézve, amely a kezdetektől fogva kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Azzal kapcsolatban, hogy milyen gyorsan érhet véget a háború, úgy fogalmazott, hogy egyhamar nem, máskülönben csökkenne a menekültek száma, de sajnos nem ez a helyzet.

Amanpour azt firtató kérdésre, hogy miért annyira eltérő hazánk és Lengyelország hozzáállása a konfliktusban, legalábbis ami a „teendőket” illeti, Szijjártó Péter rámutatott, hogy Magyarországnak nagyon apró a részesedése az orosz fosszilis fűtőanyag európai vásárlásából, tehát téves azt gondolni, hogy hozzájárulna ahhoz, hogy Putyin folytatni tudja a háborút.

Másfelől az energiaellátás nem filozófiai, nem politikai és nem ideológiai, hanem fizikai kérdésnek tekinti.

„Azért kértünk mentességet az olajembargó alól, mert ha nem kértük volna, amennyiben nem kaptuk volna meg, fizikailag lehetetlen lenne ellátni az országot elegendő olajjal”

– fogalmazott a tárcavezető, aki szerint ahhoz, hogy megváltoztassuk az óriási kelet–nyugati irányú szállítási útvonalakat észak–déli irányú szállítási útvonalakra Közép-Európában, még 5-6-7 év szükséges. Azt pedig nem engedheti a kormányzat, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát.

A műsorban szóba került Volodimir Zelenszkij azon nyilatkozata is, amiben a mariupoli népirtásra hívta fel Orbán Viktor figyelmét, felszólítva a magyar miniszterelnököt, hogy tegyen több erőfeszítést Ukrajnáért. Szijjártó Péter az elhangzottakat igazságtalannak nevezte rámutatva, hogy

„a legnagyobb humanitárius segítséget nyújtjuk hazánk történetében. 830 ezer menekültet fogadtunk be Ukrajnából.

Mindannyiukról gondoskodunk, aki hosszabb ideig kíván nálunk tartózkodni, annak munkát ajánlunk, a gyermekek számára biztosítjuk az iskolai és óvodai nevelést. És nem várjuk el, hogy bárki köszönetet mondjon a magyar embereknek, amiért több tízezren összefogtak és napról napra azon dolgoznak, hogy ellássák azt a több százezer ukránt, aki hozzánk érkezik – ezt nem várjuk el.

De egy dolgot elvárunk: ne provokáljanak bennünket, ne vádaskodjanak velünk szemben”

– hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter arra is felhívva a figyelmet, hogy ha Magyarország fegyvereket szállítana, akkor azok a szállítmányok oroszok célpontjává válnának, és ezáltal az Ukrajna nyugati részén élő mintegy 150 ezer magyar is. „Még egyszer mondom, nem akarunk belekeveredni ebbe a konfliktusba.”

A CNN műsorában szóba kerültek még a migrációt, az illiberális demokráciát, a magyar gyermekvédelmi törvényt, valamint az Egyesült Államok belpolitikáját érintő kérdések is.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×