Ukrajna két megállapodást írt alá Minszkben 2014 őszén, illetve 2015 elején, ezek alapján vállalta a donyec-medencei fegyveres konfliktus békés, diplomáciai úton történő rendezését az úgynevezett normandiai formátumon keresztül, amelynek tagjai rajta kívül Oroszország, Franciaország és Németország – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A tisztségviselő leszögezte, hogy újabb tárgyalások Moszkvával csakis akkor lesznek, ha ezekhez megteremtődnek a "megfelelő feltételek". "Nem mi kezdtük ezt a háborút, de mi veszítettünk el embereket és a mi városaink állnak romokban, ezért részünkről kompromisszum biztos, hogy nem lesz" - szögezte le Jermak.

A Donyeck megyei kikötőváros,

Mariupol orosz megszállásakor fogságba esett ukrán katonákkal kapcsolatosan kijelentette, hogy a foglyok élnek, az ukrán katonai hírszerzés dolgozik a kiszabadításukon, beleértve a szintén fogságba esett marokkói és két brit állampolgárét is.

Nem tudott ugyanakkor választ adni arra, hogy a foglyokat - köztük az Oroszország által "neonácinak" tartott Azov ezred tagjait - milyen körülmények között tartják, és mikor várható a hazatérésük.

Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó közben arról adott hírt, hogy az ukrán hadsereg elvesztette az ellenőrzést a Szeverodoneck közelében fekvő Metyolkine település felett. Hozzátette, hogy az orosz erők növelték a tüzérségi és légitámadásokat a régióban, hevesen ostromolják Szeverodoneck ipari övezetét és a környező falvakat, továbbá komoly haditechnikát sorakoztattak fel Toskine és Usztinyivka térségében, ahol próbálnak áttörni az ukrán védelmi vonalon.

Eközben a kijevi városi katonai adminisztráció közölte, hogy nyolc kivételével a főváros minden parkját és terét átvizsgálták a tűzszerészek, és mentesítették a robbanásveszélyes tárgyaktól, így nyugodtan lehet sétálni bennük.

A fellebbviteli bíróság mindeközben hétfőn hozott határozatával betiltotta az Ellenzéki Platform – Az Életért Moszkva-barátnak tartott pártot, amely a 2019-es választások után frakcióval is rendelkezett az ukrán parlamentben. A párt frakciója áprilisban oszlatta fel magát. Tavasszal a kijevi törvényhozás olyan jogszabályt hozott, amelynek alapján többé nem működhetnek Kreml-párti szervezetek és pártok az országban. Mivel a bíróság zárt ülésen hozta meg a döntést a felek álláspontjai nem ismertek – írta az Ukrajinszka Pravda. A hírportál megjegyezte, hogy ez az első párt, amelyik a Moszkva-pártiság miatti betiltása ellen fellebbezett. Hozzátette, hogy a párt vagyona az ukrán állam birtokába kerül.