eur:
415.23
usd:
399.2
bux:
78918.51
2024. december 19. csütörtök Viola
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megbeszélést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel (a képen nem látható) Moszkvában 2022. február 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij

Nem tetszik az uniónak a szerb–orosz közeledés

Noha meghiúsult Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tervezett látogatása, Brüsszelben nem veszik jó néven, hogy az Európai Unióba törekvő Szerbia több jel szerint Oroszország közelségét keresi. Az unió hivatalos nyilatkozatban is hangot adott neheztelésének.

Szergej Lavrov a tervek szerint a hét elején látogatott volna Szerbiába, de Montenegró, Észak-Macedónia és Bulgária elutasította, hogy átengedje légterén az orosz külügyminisztert szállító repülőgépet.

A külügyminiszter példátlannak és felháborítónak nevezte, hogy a NATO egyes országai megtagadták az őt szállító repülőgéptől a Szerbiába való átrepülést.

Lavrov cinikusnak, de már nem meglepőnek nevezte, hogy a Nyugat megfosztja Szerbiát a partnerválasztás szabadságától.

A szerb elnök az MTI szerint ugyancsak azt hangoztatta: nem lepődött meg azon, hogy az orosz külügyminiszter végül lemondta belgrádi útját, hiszen napok óta látszott, hogy bonyolult a helyzet. Végül pedig a három ország bejelentette, hogy nem engedi át a légterén a Szergej Lavrovot szállító gépet.

Aleksandar Vucic szerint az ilyen lépéseket a Nyugat csak a Szerbiához hasonló kis országokkal szemben meri meglépni. A szerb államfő emlékeztetett arra, hogy Belgrád is elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, de – mint mondta – történelmi és kulturális kapcsolatai, valamint a gazdasági érdekei miatt nem csatlakozhatott az Oroszország elleni szankciókhoz.

Aleksandar Vucic ugyanakkor hangsúlyozta: Szerbia továbbra is az Európai Unió tagjává kíván válni.

Brüsszel ugyanakkor közleményben fogalmazta meg álláspontját a történtek kapcsán.

Peter Stano szóvivő hangsúlyozta: az EU azt várja, hogy Szerbia nem erősíti tovább kapcsolatait Oroszországgal. A csatlakozásra jelölt országoktól, köztük Szerbiától az unió azt várja, hogy

a harmadik államokkal szembeni politikájukat fokozatosan az EU politikájához, illetve álláspontjához igazítsák,

beleértve a korlátozó intézkedéseket is.

Lavrov végül meghiúsult belgrádi látogatásának egyik fő napirendi témáját az orosz energiaszállítások jelentették volna.

Szerbia egy nappal az előtt jelentette be, hogy meghosszabbította az Oroszországgal korábban kötött földgázszerződést, hogy az EU tagállamai megállapodtak az orosz olajszállítások részleges bojkottjában.

Egy az AFP francia hírügynökség által ismertetett, a közelmúltban végzett felmérés szerint a szerbek 40 százaléka örömmel fogadná, ha az ország lemondana az EU-ba történő belépésről, és ehelyett Oroszországgal lépne szövetségre.

Ha Lavrovnak nem is sikerült, a német kancellár minden bizonnyal eljut Belgrádba. Olaf Scholzot a hét második felében várják a szerb fővárosba, ahonnan Koszovóba is ellátogat.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Hol tart a magyarországi minimálbér?

Hol tart a magyarországi minimálbér?

A szabályozott bérek a munkavállalók mintegy 17 százalékát érintik közvetlenül, míg a béremelések a bértorlódás elkerülése miatt közvetve az átlagbérig fejthetik ki hatásukat – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében. Az MNB szerint a vállalati oldalon a bérek nagyobb mértékű emelkedése költségnövekedéshez vezethet, ami a termelékenység megfelelő mértékű emelkedése nélkül a vállalkozásokat áremelésre kényszerítheti. A V4-es országokban és Romániában 2025-re tervezett minimálbér-emelések nagyságrendileg a magyarországihoz hasonló mértékűek. Csehországban 10,1, Romániában 9,5, Szlovákiában 8,8, Lengyelországban 8,5 százalékkal emelkedik 2025. január 1-jétől a kötelező legkisebb bér.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×