eur:
393.52
usd:
364.52
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
VIENNA, AUSTRIA - DECEMBER 03: Austrian Minister of the Interior Karl Nehammer speaks during a press conference presenting the Wiener Stadthalle indoor arena as a venue for mass Covid-19 testing during the second wave of the coronavirus pandemic on December 03, 2020 in Vienna, Austria. Austria, which has seen coronavirus infection rates skyrocket since October, will launch mass testing as a means to reign in the rates. In Vienna the tests will run from December 4-13. (Photo by Thomas Kronsteiner/Getty Images)
Nyitókép: Thomas Kronsteiner/Getty Images

Kirobbant a nagy vita Ausztriában a semlegesség mítoszáról

Finnország és Svédország búcsút mond a semlegességnek, és a NATO-hoz kíván csatlakozni. A semleges Ausztriában fellángolt az ezzel kapcsolatos vita. Az alpesi köztársaság azonban elzárkózik a finn, illetve svéd példa követésétől.

"Ausztria semleges volt, semleges ma, és semleges marad" – üzente a közelmúltban Karl Nehammer kancellár. Nem is titkolt célja ezzel az volt, hogy elejét vegye az ezzel kapcsolatos vitáknak. Ez azonban nem sikerült a kancellárnak, akit épp a napokban választottak meg hivatalosan is a kormányzó konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) elnökének.

A hét elején ugyanis ötven neves értelmiségi – köztük volt politikusok, diplomaták, tudósok és írók – nyílt levelet intézett Alexander van der Bellen elnökhöz. Ebben felszólították az államfőt: bízzon meg független szakértőket annak tanulmányozásával, vajon Ausztria semlegessége megfelel-e az idő követelményeinek. Indoklásként azt hangsúlyozták, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja az utolsó figyelmeztetés annak a a szabad világnak, amelyhez Ausztria is tartozik.

"A semlegességet meg kell szabadítani minden mítosztól"

– fogalmazott az egyik aláíró, Walter Feichtinger, az osztrák hadsereg, a Bundesheer volt dandárparancsnoka. A ma tekintélyes biztonságpolitikai szakértő mindezt azzal is indokolta, hogy amikor az osztrákok a semlegesség szót hallják, szinte automatikusan biztosak abban, hogy erre nem kell sokat költeni. "Ez azonban csak az utóbbi évtizedekben volt így. De ez az idő már elmúlt" – tette hozzá.

Mindezt a jelek szerint már az osztrák kancellár is felismerte. Védelmi miniszterével, Klaudia Tannerrel gyorsan változtatni akarnak a dolgokon.

Tízmilliárd eurót akarnak fordítani arra, hogy korszerűsítsék a hadsereget.

Mégpedig egy olyan összeggel, amit az elmúlt években elspóroltak. A terv sokat mondó munkacíme: semlegességi csomag.

Ezenkívül Ausztria szándéka az is, hogy katonai kiadásainak nagyságát a NATO-tagállamoktól elvártakhoz közelítse. A tagállamok esetében ez a bruttó nemzeti termék 2 százaléka, az osztrák kormány az elkövetkező évekre 1,5 százalékot irányoz elő.

A legfrissebb közvélemény-kutatások ugyanakkor továbbra is azt jelzik, hogy

a lakosság háromnegyede az ország NATO-csatlakozása ellen van.

A semlegesség mellett áll ki az ellenzék is. A legnagyobb ellenzéki párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt szerint "semlegesnek maradni" azt is jelenti, hogy Ausztria a biztonság fenntartásához fontos hozzájárulásokat tehet. Példaként említette Bécset a különböző konfliktusok megoldását célzó nemzetközi tárgyalások helyszíneként.

Nehammer kancellár mindezzel összefüggésben előszeretettel fogalmaz úgy, hogy Ausztria semlegessége csak "katonai semlegességet " jelent. Az ország azonban nem lehet semleges akkor, amikor az európai közösség értékeiről van szó.

"Az osztrák semlegesség mindig is szolidáris semlegesség volt, szolidáris az Európai Unióban, szolidáris az ENSZ-szel, szolidáris az EBESZ-szel" – hangoztatja a kancellár.

A említett levél aláírói azonban nem értenek egyet ezzel. Úgy vélekednek, hogy ezáltal a semlegesség érinthetetlen mítosszá válik. Sőt vannak, akik úgy vélekednek, hogy az Osztrák Köztársaság megszállás utáni, 1955-ben kinyilvánított, az alkotmányban rögzített örökös semlegessége fontos volt akkor az ország függetlenségének biztosítása érdekében. De ma már más a helyzet. Egyesek odáig elmennek, hogy ez utóbbi kapcsán

Ausztria életének "nagy hazugságáról" beszélnek.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja óta "erjed" a hagyományos semlegesség több olyan országban is, amely nem tagja a NATO-nak, de Svájc kivételével tagja az Európai Uniónak. Így Ausztria mellett Ciprus, Málta és Írország.

Erre utal, hogy a szóban forgó országok – Svájccal együtt – kivétel nélkül csatlakoztak az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz. Közülük Íroszág nem katonai jellegű támogatást is felajánlott Ukrajnának.

Ausztrián kívül Írország a másik olyan állam, amelyben vita szintjén felmerült a semlegesség feladása, illetve a NATO-hoz való csatlakozás szükségessége. Egy közelmúltban végzett dublini felmérés szerint az írek jelentős része a NATO-ba vágyik az Ukrajna elleni orosz háború nyomán. A megkérdezettek 48 százaléka volt azon a véleményen, hogy az Ukrajnában zajló háború miatt fel kell hagyni a hagyományos semlegességgel, és az országnak csatlakoznia kellene a NATO-hoz. A válaszadók mindössze 39 százaléka volt ellenkező véleményen, ami rekordot jelent a kérdés megítélésében.

Címlapról ajánljuk
A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

300 eurónál is többe kerülhet az idei húsvéti bevásárlás Szlovákiában. A Partners piackutató vállalat számításai szerint, 5 százalékkal kénytelenek többet költeni erre az emberek, mint tavaly. Az élelmiszer drágább, a húsvéti díszítés kicsit olcsóbb lett. Egyre több ünnepi asztalon jelenik meg a bárányhús.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
A béke lehetőségéről beszélt a moszkvai miniszter, csúcsfegyvereket kaphat Kijev – Háborús híreink pénteken

A béke lehetőségéről beszélt a moszkvai miniszter, csúcsfegyvereket kaphat Kijev – Háborús híreink pénteken

Oroszország kész garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit az ukrajnai konfliktus békés rendezése esetén, ha maga is ugyanilyen garanciákat kap - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban pénteken közölt interjúban. Az Egyesült Államok korábban ellenállt Ukrajna kérésének a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták szállítására. Az elmúlt időszak eseményei következtében Washington újraértékelheti álláspontját - számolt be a Defense One. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×