Infostart.hu
eur:
354.82
usd:
304.86
bux:
131825.54
2026. május 27. szerda Hella
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a védelmi szervezet székházában Brüsszelben 2022. április 5-én, egy nappal a tagországok külügyminisztereinek találkozója előtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az osztrákok továbbra is nemet mondanak a NATO-ra

Finnország és Svédország hivatalosan már jelezte a NATO-hoz való csatlakozási kérelem benyújtásának a szándékát, az ugyancsak semleges Ausztria azonban határozottan elutasítja ezt.

Az esetleges csatlakozás elutasítását illetően mind a lakosság, mind a politika azonos véleményen van Ausztriában.

Egyértelmű, hogy Oroszország Ukrajna ellen csaknem három hónappal ezelőtt indított háborúja változtatta meg gyökeresen Finnország és Svédország viszonyulását a szövetséghez.

A két skandináv országtól eltérően azonban az Oroszországhoz való földrajzi közelségből fakadó veszélyeztetettség Ausztria számára egyáltalán nem jelent kényszerítő tényezőt, amit egyértelműen jelez a legutóbbi közvélemény-kutatás is. A felmérés ugyanis arról tanúskodott, hogy

az osztrákok 75 százaléka elutasítja az esetleges NATO-csatlakozást, és mindössze 14 százalék támogatja.

A megkérdezettek 83 százaléka egyetértett ugyan azzal, hogy az Európai Unió tagországainak szorosabban kellene együttműködniük a védelempolitika területén, azt azonban már csupán 37 százalék támogatta, hogy ebben Ausztriának is nagyobb szerepet kellene betöltenie. Az osztrákok 52 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a semlegesség elegendő védelmet nyújt a mai helyzetben. 40 százalékuk viszont azon a véleményen volt, hogy az ország háborús fenyegetése esetén ez a semlegesség már nem védene.

Ausztriában a NATO-val kapcsolatos esetleges paradigmaváltásra egyelőre semmi nem utal. Az elmúlt hetekben két-három televíziós vitában ugyan felmerült a kérdés, de azután szinte rögtön lekerült a napirendről.

Karl Nehammer kancellár – aki a háború kitörése óta a közelmúltban az uniós vezetők közül elsőként látogatott el Vlagyimir Putyinhoz Moszkvába – kerek-perec kijelentette, hogy a semlegesség "vitán felül áll". Hasonlóan foglalt állást a legnagyobb ellenzéki párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke ugyancsak minden alkalommal arra esküdött, hogy a semlegesség érinthetetlen. Az ugyancsak ellenzéki jobboldali nacionalista Osztrák Szabadságpárt hasonló véleményt fogalmazott meg.

Mindez arra utal, hogy egy esetleges vita a NATO-csatlakozásról, illetve az semlegesség feladásáról napirenden sincs. Az ok pedig egyszerű: a semlegesség, illetve minden fajta tömbön kívüliség Ausztriában olyannyira népszerű, hogy ilyen vitát senki nem kezdeményezne.

Azaz továbbra is a semlegesség szelleme dominál, az mélyen gyökeredzik az osztrák identitásban.

Elemzők ugyanakkor úgy vélekednek, hogy amennyiben Ausztria a NATO külső határán terülne el, abban az esetben a biztonságpolitikai aggodalom más vágányra kerülne. Akárcsak Finnországhoz és Svédország esetében történt.

Címlapról ajánljuk
Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Autópályák, hulladék, kaszinók: felülvizsgálják a koncessziós szerződéseket

Az Országgyűlés szerdai ülésén Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot. „A 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség” – fogalmazott. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Magyar Péter miniszterelnök válaszában meg is ígérte a teljes felülvizsgálatot.

Nyomozók jelentek meg a Nemzeti Kulturális Alapnál

Szerda reggel nyomozók jelentek meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) székházában: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai kezdték meg a munkát. A hírt Tarr Zoltán miniszter és Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár is megerősítette. Az NKA 17 milliárd forintot osztott szét a választást megelőző időszakban.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Energiapiac: az ember szerepe már nem a döntés, hanem az értelmezés

Energiapiac: az ember szerepe már nem a döntés, hanem az értelmezés

Az energiapiac komplexitása ma már túlmutat az emberi kognitív kapacitáson; fizikai képtelenség, hogy egy ember manuálisan végigvigye a döntési láncot, anélkül, hogy erősen szuboptimális eredményt érne el. Egyetlen eszközhöz egyetlen napon tízezres nagyságrendben fűződnek új döntési opciók, a szabályalapú modell pedig már nem elég a komplex döntési folyamathoz, amelyben rengeteg független és időben kapcsolt döntést kell hozni. A 100%-ban algoritmikus új döntési modellben már a mesterséges intelligencia (AI) dönt, míg az ember értelmez, alkalmazásával pedig a day-ahead alapstratégiához képest jelentős többlethozam is elérhető - mondta Dolányi Mihály, a sight-E analytics ügyvezetője a Portfolio AI in Energy 2026 konferenciáján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×