eur:
413.29
usd:
403.96
bux:
81761.77
2025. január 10. péntek Melánia
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a védelmi szervezet székházában Brüsszelben 2022. április 5-én, egy nappal a tagországok külügyminisztereinek találkozója előtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az osztrákok továbbra is nemet mondanak a NATO-ra

Finnország és Svédország hivatalosan már jelezte a NATO-hoz való csatlakozási kérelem benyújtásának a szándékát, az ugyancsak semleges Ausztria azonban határozottan elutasítja ezt.

Az esetleges csatlakozás elutasítását illetően mind a lakosság, mind a politika azonos véleményen van Ausztriában.

Egyértelmű, hogy Oroszország Ukrajna ellen csaknem három hónappal ezelőtt indított háborúja változtatta meg gyökeresen Finnország és Svédország viszonyulását a szövetséghez.

A két skandináv országtól eltérően azonban az Oroszországhoz való földrajzi közelségből fakadó veszélyeztetettség Ausztria számára egyáltalán nem jelent kényszerítő tényezőt, amit egyértelműen jelez a legutóbbi közvélemény-kutatás is. A felmérés ugyanis arról tanúskodott, hogy

az osztrákok 75 százaléka elutasítja az esetleges NATO-csatlakozást, és mindössze 14 százalék támogatja.

A megkérdezettek 83 százaléka egyetértett ugyan azzal, hogy az Európai Unió tagországainak szorosabban kellene együttműködniük a védelempolitika területén, azt azonban már csupán 37 százalék támogatta, hogy ebben Ausztriának is nagyobb szerepet kellene betöltenie. Az osztrákok 52 százaléka igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a semlegesség elegendő védelmet nyújt a mai helyzetben. 40 százalékuk viszont azon a véleményen volt, hogy az ország háborús fenyegetése esetén ez a semlegesség már nem védene.

Ausztriában a NATO-val kapcsolatos esetleges paradigmaváltásra egyelőre semmi nem utal. Az elmúlt hetekben két-három televíziós vitában ugyan felmerült a kérdés, de azután szinte rögtön lekerült a napirendről.

Karl Nehammer kancellár – aki a háború kitörése óta a közelmúltban az uniós vezetők közül elsőként látogatott el Vlagyimir Putyinhoz Moszkvába – kerek-perec kijelentette, hogy a semlegesség "vitán felül áll". Hasonlóan foglalt állást a legnagyobb ellenzéki párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke ugyancsak minden alkalommal arra esküdött, hogy a semlegesség érinthetetlen. Az ugyancsak ellenzéki jobboldali nacionalista Osztrák Szabadságpárt hasonló véleményt fogalmazott meg.

Mindez arra utal, hogy egy esetleges vita a NATO-csatlakozásról, illetve az semlegesség feladásáról napirenden sincs. Az ok pedig egyszerű: a semlegesség, illetve minden fajta tömbön kívüliség Ausztriában olyannyira népszerű, hogy ilyen vitát senki nem kezdeményezne.

Azaz továbbra is a semlegesség szelleme dominál, az mélyen gyökeredzik az osztrák identitásban.

Elemzők ugyanakkor úgy vélekednek, hogy amennyiben Ausztria a NATO külső határán terülne el, abban az esetben a biztonságpolitikai aggodalom más vágányra kerülne. Akárcsak Finnországhoz és Svédország esetében történt.

Címlapról ajánljuk
Védelmi szakértő a helyzet összetettségéről: Grönland már most is eléggé amerikai

Védelmi szakértő a helyzet összetettségéről: Grönland már most is eléggé amerikai

Az Egyesült Államok és Grönland maximálisan profitál a jelenlegi együttműködésből. A Dániához tartozó sziget átvétele “rossz üzlet” lenne Donald Trumpnak, aki felszólította Dániát, hogy adja fel a sziget ellenőrzését – mondta az InfoRádiónak a Dán Királyi Védelmi Akadémia szakértője. Jon Rahbek-Clemmensen a rádió londoni tudósítójának nyilatkozott. Kiderült, miért nyer Washington a mostani helyzettel úgy, hogy "nem kell állnia a számlát", illetve hogy milyen botrányok voltak korábban abból, hogy Amerika vagy Dánia rosszul bánt Grönlanddal – elég csak a fogamzásgátlós ügyre gondolni.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.10. péntek, 18:00
Kőrösi Csaba
a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. január 10. 16:08
×
×
×
×