Miután hétfőn 264 katonát menekítettek ki a mariupoli acélgyárból, kedden újabb hét busz hagyta el annak területét. A konvoj az oroszok támogatta lázadók által kontrollált területre vitte a katonákat, ahol az orosz ügyészség szerint mindenkit kihallgatnak a donbaszi civilek ellen az ukrán rezsim által elkövetett bűncselekményeknek kivizsgálásának részeként.
Az ukránok a későbbiekben orosz hadifoglyokra akarják cserélni az evakuált katonákat – az erről szóló megállapodást az oroszok is megerősítették a BBC cikke szerint.
Tudják, mekkora feladat vár még rájuk
Mariupolt még március elején kerítették be az orosz erők: az Azovsztal acélgyárban kezdetben több száz ukrán katona – tengerészgyalogosok, a Nemzeti Gárda tagjai, köztük az Azov ezred katonái, határőrök, rendőrök és területvédelmi egységek –, valamint számos kisgyermekes civil rejtőzött. Május elején mentőakciók kezdődtek, ekkor több tucat civil hagyhatta el a gyárat.
Az acélgyár egy alagútrendszerekkel teli útvesztő: úgy tervezték meg, hogy nukleáris háború esetén is menedéket legyen képes adni.
Hanna Maliar védelmi miniszterhelyettes szerint pontosan tudják, hányan rejtőznek még itt, de nem árulják el a számot.
"Tisztában vagyunk azzal, mekkora feladat áll még előttünk, de ez is érzékeny információ, amelyet nem hozunk nyilvánosságra, amíg a mentési művelet be nem fejeződik" – tette hozzá.
A harcosokat hősöknek nevezve Maliar asszony hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen módja a katonák megmentésének, az ellenállás lehetetlen.
Elkerülhetetlen volt a megegyezés
Volodimir Zelenszkij keddi videobeszéde szerint az akcióban az ukrán hadsereg, titkosszolgálat és tárgyalók ugyanúgy részt vesznek, mint az ENSZ és a Vöröskereszt, ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy az egyelőre az üzemben tartózkodók
nem biztos, hogy rövid időn belül kijutnak.
Leszja Vasziljenko ukrán parlamenti képviselő a BBC-nek elmondta: mindenképp meg kellett egyezniük az oroszokkal, amire a Vöröskereszt és az ENSZ segítségével nyílt lehetőség. Ha nem egyeznek meg, az ukrán katonák sorsa az oroszok kezébe került volna, ez a helyzet pedig messze állt volna az ideálistól. Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilatkozata szerint a nemzetközi törvényeknek megfelelően bánnak a kimenekített katonákkal.
Jöhetnek még bonyodalmak
Ennek ellenére kedden orosz törvényhozók arról beszéltek, hogy az Azov ezred tagjai náci bűnösök, akiket nem lehet fogolycsere útján szabadon bocsátani. A 2014-ben önkéntes milíciaként felállított, de ma a Nemzeti Gárda kötelékébe tartozó Azov-ezred egykor valóban a szélsőjobboldallal állt kapcsolatban.
Az orosz főügyész hivatala arra kérte az ország legfelsőbb bíróságát, hogy nyilvánítsa az egységet "terrorista szervezetnek"
– nyilvánvalóan azért, hogy harcosait ne egyszerű hadifogolyként kezeljék.
Kedden Ukrajna és Oroszország is elismerte, hogy a béketárgyalások jelenleg szünetelnek, és ezért egymást okolják.