eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az orosz hadsereg által szervezett mariupoli sajtóút során készült kép gépfegyveres katonákról a zaporizzsjai atomerőmű bejárata előtt a délkelet-ukrajnai Enerhodarban 2022. május 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Amerikai hírszerzés: Vlagyimir Putyin drasztikusabb eszközökhöz nyúlhat

Az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy az ukrajnai háború valószínűleg "kiszámíthatatlanná válik és intenzívebb lehet" a következő hónapokban - mondta Avril Haines, az amerikai Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtti meghallgatásán.

A valamennyi amerikai hírszerző szervezetet összefogó DNI igazgatója szerint semmi jel nem utal arra, hogy az oroszok két hónapja tartó támadása véget érne. Még ha Oroszország sikereket is ér el a kelet-ukrajnai Donbasz régióban, "nem vagyunk biztosak abban, hogy a donbaszi harc ténylegesen véget vet a háborúnak" - jelentette ki Haines. Kifejtette, hogy a hírszerző közösség úgy értékeli, Putyin "elhúzódó ukrajnai konfliktusra készül, amelynek során eredményeket akar elérni a Donbaszon túl is".

A hírszerzési igazgató úgy vélekedett, hogy az orosz elnök az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás "kifulladására" számít. Szerinte Oroszország lépéseiről az elkövetkező hónapokban is egyetlen ember, Vlagyimir Putyin dönt majd. Az orosz elnök döntéseit pedig a hírszerző közösség egyre nehezebben tudja megjósolni - tette hozzá Haines.

"Putyin ambíciói és Oroszország jelenlegi konvencionális katonai képességei között eltérés mutatkozik"

- fogalmazott.

Haines szerint nő annak a valószínűsége, hogy az orosz elnök "drasztikusabb eszközökhöz nyúl", beleértve például a hadiállapot kihirdetését, hogy felszabadítsa a céljai eléréséhez szükséges erőforrásokat. Az igazgató elmondta: az amerikai hírszerző közösség szerint, ha Oroszország el akarja érni a céljait, akkor valószínűleg Oroszországon belül el kell indítania a teljes katonai mozgósítást, amelyet eddig nem tett meg.

Putyin rövid távon teljesen el akarja foglalni a két keleti megyét, Donyecket és Luhanszkot, "meg akarja semmisíteni" a térségért felelős ukrán erőket, el akarja foglalni a herszoni régiót, valamint ellenőrzése alá akarja vonni a Krím vízkészletét - állította Haines. Úgy vélekedett, hogy egyelőre rövid távon nincs esély a konfliktus tárgyalásokkal történő megoldására, mert szerinte mindkét fél azt gondolja, hogy "előre léphet katonailag" .

A DNI vezetője kifejtette: az Egyesült Államok nem hisz abban, hogy fennáll az atomfegyver használatának "közvetlen veszélye". Haines szerint Putyin valószínűleg csak akkor vetne be atomfegyvert, ha fenyegetést észlelne akár a rendszerére, akár Oroszországra nézve, vagy azt hinné, hogy elvesztette az ukrajnai háborút, különösen, ha úgy gondolná, hogy a NATO "vagy beavatkozik, vagy beavatkozni készül".

Az igazgató kiemelte, hogy az Egyesült Államok "nyilvánvalóan támogatja Ukrajnát, de nem szeretné kirobbantani a harmadik világháborút, és azt sem szeretnék, ha a harcoló felek nukleáris fegyvereket vetnének be".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×