Infostart.hu
eur:
368.95
usd:
336.44
bux:
0
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Hóval borított épületek és utak Kabulban 2022. január 6-án. Abdul Gáni Baradar molla, a tálib vezetés miniszterelnök-helyettese január 7-én felszólította a nemzetközi közösséget, hogy nyújtson segítséget a humanitárius válság felé sodródó Afganisztánnak. Az emberek több térségben éheznek, nincs pénzük, és a tél beköszönte is nehezíti az életüket. A tálibok 2021 augusztusában vették át a hatalmat, azóta a nyugati országok - valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap - felfüggesztették az Afganisztánnak szánt segélyek folyósítását, az Egyesült Államok pedig befagyasztotta az afgán központi bank számláit.
Nyitókép: MTI/EPA

Wagner Péter: felemás képet mutat a tálib uralom Afganisztánban

Csak papíron jár kevesebb lány iskolába, mint korábban, ugyanakkor nem kell félniük az emberrablóktól. Wagner Péter, a Károli-egyetem docense engedett betekintést az afganisztáni mindennapokba az InfoRádió hallgatóinak.

A lányok iskolába járása akadályokba ütközik Afganisztán nagy részében, de a legtöbb kérdésben a tálib vezetés "próbál pragmatikus lenni" – mondta az InfoRádiónak Wagner Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

"A nemzetközi közösségben rengeteg félelem volt, hogy rémuralmat fog jelenteni a hatalomváltás, népirtás történik és a lakosság brutális forradalmi terrorral néz majd szembe. Volt egy olyan várakozás is egy elvi kérdéssel kapcsolatban, hogy a lányok járhatnak-e iskolába. Igazából ez az utóbbi dolog az, amiben az történt, amit vártunk" – írta le a helyzetet Wagner Péter, hozzátéve, vannak olyan tartományok, főleg északon, ahol a lakosság "elvárása" a lányok iskoláztatása, ott szabad is ez.

Kínos pillanat volt ugyanakkor szerinte, hogy a tálib oktatási miniszter március közepére hirdette meg a tanévkezdést, fiúknak és lányoknak egyaránt, majd az iskolákba érve a lányokat mégsem engedték be, mert a tálib vezetés az utolsó pillanatban közölte a tárcával, hogy "ezt mégse".

A többi kérdésben felvállalt pragmatizmusra példaként elmondta,

az előző kormány képviselőinek és a hadseregnek ígért amnesztiát részben azért betartották,

igaz, nem teljesen.

"A kormánynak és a hadseregnek összességében több százezer tagja volt, a vezetők közül márpedig több százat elfogtak, megöltek vagy megkínoztak, de ez megint csak egy kisebbsége annak a tömegnek, amely az előző rendszerben az amerikaiakat támogatta, kiszolgálta" – részletezte a kutató.

Hogy mégis több olyan intézkedés történik, amellyel az országból igyekeznek kiszorítani a nyugati kultúrát – például a nők öltözködése terén, a máktermesztés betiltásával vagy a hangszerek megsemmisítésével is –, arról azt mondta, ez nem a nyugati kultúra megsemmisítése, mert az nincs is Afganisztánban.

"Ez egy muszlim ország, a nyugati kultúra nincs jelen. Ami volt, az a katonákkal érkezett, az afgán lakosság nem nagyon volt híve ennek."

A hangszerek megsemmisítésére azért külön kitért: ez a hatalom egységességét szolgálhatja, ugyanis az egyes parancsnokoknak meg van engedve, hogy bizonyos keretek között azt csináljanak, amit akarnak.

"Ez a kulcsa a tálibok megértésének, nagyon ügyel a tálib rezsim arra, hogy mögötte az egység fennmaradjon" – jelentette ki Wagner Péter.

Nehéz kérdésnek nevezte, hogy a mostani tálib vezetés akkor mégsem visszalépés-e mondjuk jogi értelemben a korábbihoz képest.

"Abban az értelemben visszalépés, hogy a tálibok semmilyen olyan nemzetközi jogi elvet nem vallanak magukénak, mint a Nyugat vagy az előző afgán kormány. A valóságban viszont az afgán kormány hatalma csak papíron létezett ezt megelőzően, hisz az egyes vezetők tudták, hogy adott esetben kirúghatják őket az állásukból, ha nem megfelelő módon cselekszenek. Papíron most tehát sokkal rosszabb a helyzet, azért csak papíron, mert

bár tiltják a lányok iskolába járását, mégis sokkal több lány jár iskolába, mert javult a biztonsági helyzet.

A haduraktól, az emberrablóktól és a bűnszervezetektől nem kell tartaniuk" – ecsetelte.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Hogyan kerülhetjük ki a telefonos átverések legmodernebb változatait? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Paréj Áron had- és biztonságtechnikai mérnök, kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője.

Változás jön az inzulinkezelésben, a betegszervezetek örülnek

Üdvözli a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége (CEOSZ) a korszerű inzulinkészítményekre történő terápiaváltás korlátainak eltörlését, az egészségbiztosító becslése szerint a támogatási rendszer átalakításából eredő többletkiadás a következő három évben elérheti az 5 milliárd forintot.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Szexbotrány az Nvidia élén: bajban van a chipgyártó?

Szexbotrány az Nvidia élén: bajban van a chipgyártó?

Egy új himnusz kellene a magyar futballsikerekhez, és egy új vezérigazgató az Nvidia következő nagy meneteléséhez? Viktor és Áron az Invest friss adásában a válogatottól gyorsan eljutottak a chipóriásig, amely hiába közölt brutális gyorsjelentést, mégis megszenvedheti megbukott társalapítója és vezére, Jensen Huang kínai kémnővel folytatott viszonyát. Megnézték azt is, hogyan fedheti el a vezető indexek viszonylagos stabilitása a technológiai részvényekben zajló komoly esést, és miért áramlik a pénz az AI-cégekből a hagyományosabb szektorokba. Szóba került, mi veheti el a magyar vállalatok tőzsdére lépési kedvét, mik a nagy amerikai részvénykibocsátások legfontosabb tanulságai, és milyen vállalatirányítási kérdéseket vetnek fel a Deutsche Bank körüli ügyek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×