eur:
414.33
usd:
402.27
bux:
81405.84
2025. január 8. szerda Gyöngyvér
Kutya ül egy golyólyuggatta autó hátsó ülésén a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. április 29-én.
Nyitókép: MTI/AP/Felipe Dana

Hatalmas robbanások voltak Harkivban, Ukrajna második legnagyobb városában

Harkiv régiójában rendkívül súlyos a hadihelyzet. Szergej Lavrov szerint az ukrajnai válság megoldásához le kell állítani a nyugati fegyverszállításokat.

Az orosz külügyminiszter egy szombaton megjelent interjújában felszólította a NATO tagországait, hogy ne szállítsanak több fegyvert a kijevi hatalomnak, "ha valóban meg akarják oldani az ukrajnai válságot".

A Hszinhua kínai hírügynökségnek nyilatkozva Szergej Lavrov kijelentette, hogy az ukrajnai "különleges hadművelet továbbra is a terveknek megfelelően halad, és minden kitűzött célunkat el fogjuk érni ellenfeleink ellenállása dacára".

A külügyminiszter azt állította az interjúban, hogy a háború február 24-i kezdete óta egymillió embert menekítettek ki Ukrajnából Oroszországba, és közöttük 120 ezer külföldi van, ezen belül körülbelül 300 kínai.

Lavrov közölte, hogy az orosz és az ukrán fél között "csaknem mindennap vannak tárgyalások, de a haladás nem megy könnyen". Emiatt részben "a kijevi hatalom nyugati támogatóinak harcias retorikáját és lázító cselekedeteit" okolta.

Az AP hírügynökség itt megjegyezte, hogy

az orosz állami tévé egyik péntek esti adásában egyes meghívott vendégek azt javasolták, hogy Oroszországnak atomfegyvert kellene bevetnie a konfliktusban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy lengyel újságíróknak adott interjújában azt állította pénteken, hogy az orosz erők mintegy ötszázezer ukránt vittek erőszakkal és jogellenesen Oroszországba - emlékeztetett a Reuters hírügynökség, amely hozzátette, hogy sem Lavrov, sem Zelenszkij állítását ebben a kérdésben nem lehet egyelőre ellenőrizni.

Az orosz hadsereg szombaton is erős nyomás alatt tartotta a dél- és kelet-ukrajnai régiókat, különösen az északkeleti Harkiv környékét, ahol minden lehetséges eszközzel fokozni akarja katonai fölényét, és ahol Kijev ezzel szemben saját taktikai sikerekről számolt be - írta az AFP hírügynökség az ukrajnai háborúról szóló összefoglaló jelentésében.

Az ország második legnagyobb városából, Harkivból - amelyet hetek óta ostromol az orosz tüzérség - hatalmas robbanásokat lehetett hallani szombatra virradóan. Pénteken napközben életét vesztette legalább egy ember és több megsebesült a városban a helyi katonai igazgatás közlése szerint. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy

ebben a régióban súlyos a hadihelyzet.

Szerinte ennek ellenére taktikai sikereket érnek el.

Harkiv, 2022. április 29.
Az orosz csapatok által megszállt területekről evakuált ukránok az egyik ipari üzem alagsorában élnek, amelyet óvóhelyként használnak a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. április 29-én
MTI/EPA/Szergej Kozlov
Az orosz csapatok által megszállt területekről evakuált ukránok az egyik ipari üzem alagsorában élnek, amelyet óvóhelyként használnak a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. április 29-én MTI/EPA/Szergej Kozlov
Harkiv, 2022. április 26.
Orosz támadásban megrongálódott lakóépület a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. április 25-én.
MTI/AP/Felipe Dana
Orosz támadásban megrongálódott lakóépület a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. április 25-én. MTI/AP/Felipe Dana

Ruszka Lozova, 2022. április 29.
A kelet-ukrajnai Harkiv közelében lévő Ruszka Lozova faluból távoznak autóikkal az emberek 2022. április 29-én.
MTI/EPA/Szergej Kozlov
A kelet-ukrajnai Harkiv közelében lévő Ruszka Lozova faluból távoznak autóikkal az emberek 2022. április 29-én. MTI/EPA/Szergej Kozlov

(A nyitóképen: Kutya ül egy golyólyuggatta autó hátsó ülésén a kelet-ukrajnai Harkivban 2022. április 29-én.)

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.08. szerda, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Komplett régiókat kebelezne be Donald Trump, akár katonai erővel – Tényleg ennyire komoly a helyzet?

Komplett régiókat kebelezne be Donald Trump, akár katonai erővel – Tényleg ennyire komoly a helyzet?

Donald Trump az utóbbi hetekben több alkalommal is bejelentette területi igényét Grönland szigetére, Kanadára és a Panama-csatornára. A megválasztott elnök ráadásul nem zárta ki, akár katonai vagy gazdasági kényszerítő erőt is alkalmazhat Grönland és a Panama-csatorna megszerzésére. Az ismételt felvetések és a katonai erő alkalmazásának belengetése azt mutatják, hogy Trump ezúttal nem „viccel”, hanem komolyan el akar érni valamit, bár hogy valóban a területek megszerzése-e a célja, vagy a meglepő ötletek inkább csak jó tárgyalási pozíció kialakítását jelentik, az egyelőre kérdés. Mindenesetre még hivatalba sem lépett, Trump máris három országgal veszett össze, ráadásul az Egyesült Államok partnereivel, ami egészen más amerikai külpolitikai irányt körvonalaz, mint amilyet a megválasztott elnök a kampányban felvázolt az „America First” jegyében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. január 8. 17:04
×
×
×
×