Infostart.hu
eur:
385.03
usd:
331.02
bux:
122311.2
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
Emmanuel Macron, Frances president, pauses at the Viva Technology conference at Porte de Versailles exhibition center in Paris, France, on Wednesday, June 16, 2021. Viva Tech runs June 16 - 19. Photographer: Nathan Laine/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Nathan Laine/Bloomberg/Getty Images

Francia elnökválasztás - Csak az kérdés, Emmanuel Macron mellett ki rúg labdába

Szűcs Anita az InfoRádióban azt latolgatta, ki juthat be a vasárnapi első fordulóból a két héttel későbbi másodikba, illetve milyen témákat visznek az aspiránsok.

Vasárnap tartják Franciaországban az elnökválasztás első fordulóját. A felmérések szerint a hivatalban lévő Emmanuel Macronnak és Marine Le Pennek van továbbra is esélye továbbjutni az április 24-i második fordulóba.

Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója az InfoRádióban úgy vélekedett, összetett, érdekes kampány hajrájában vagyunk.

"A közvélemény-kutatók szerint alacsony részvétel várható, ami kiszámíthatatlanná tesz mindent, amit mérnek" - mondta, ám ehhez hozzá tartozik, hogy a francia részvétel egy hasonló választáson 80 százalék körül mozog általában, most a szavazók bő egyharmada maradhat távol, például a társadalom erős polarizálódása, illetve Macron elnök mint "legkisebb rossz választás" miatt.

Hozzátette,

a fiatalok között mérnek extra magas távolmaradást,

a 35 év alattiak negyede biztosan érdektelen.

A támogatottságokról szólva elmondta, Emmanuel Macron elnöké "nagyon magas", 27 százalék körüli, míg fő ellenlábasa, a jobboldali Marine Le Pen 24 százalék körül áll a közvélemény-kutatóknál.

A választási rendszerből adódóan a második fordulóban azok a jelöltek vesznek részt, akik szavazati aránya kiteszi az 50 százalék plusz egy szavazatot, ez általában két ember szokott lenni, "kérdés, Macron mellett ki lesz a másik két hét múlva" - jegyezte meg Szűcs Anita.

Akik "döntőzhetnek" a második fordulóban Macron mellett, a szakértő szerint két szélsőséges jelölt:

  • Marine Le Pen (Nemzeti Tömörülés) - "Saját táborán belül nagyon erős, következetes, jó kampányt vitt végig."
  • Jean-Luc Mélenchon (Elégedetlen Franciaország) - "Ő tudta leginkább megszólítani azokat a fiatalokat, akik a nagy bizonytalan tömeget képzik."

A kampány fő téma az ukrajnai háborúig a bevándorlás és a közrend volt, február 24. után az ukrán válság lett, ezt pedig a megélhetési válság váltotta fel, de a bevándorlás témája elé beelőzött még a környezetvédelem is, amely a szélsőbaloldali jelölt "erős témája".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Tankbajnokság és háborús kötvények – honnan lesz pénz Európa felfegyverzésére?

Tankbajnokság és háborús kötvények – honnan lesz pénz Európa felfegyverzésére?

Európának elképesztő mennyiségű pénzre van szüksége, ha záros határidőn belül szeretné újjáépíteni az évtizedek óta elhanyagolt védelmi képességeit. A kormányoknak azonban önmagukban nincsen elég forrásuk, az európai védelmi cégek pedig nem elég nagyok ahhoz, hogy a szükséges beruházásokat finanszírozni tudják. A problémára sok megoldási lehetőség felmerül a közös beszerzésektől a háborús kötvényekig, sőt, még a tankbajnokságok ötlete is előkerült. Mindeközben a pénzügyi világ szereplőire egyre nagyobb nyomás hárul, hogy ők is dobjanak pénzt a kalapba, a multilateralizmus viszont halott – egyszerűen nincs rá idő.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×