Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Emmanuel Macron, Frances president, pauses at the Viva Technology conference at Porte de Versailles exhibition center in Paris, France, on Wednesday, June 16, 2021. Viva Tech runs June 16 - 19. Photographer: Nathan Laine/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Nathan Laine/Bloomberg/Getty Images

Francia elnökválasztás - Csak az kérdés, Emmanuel Macron mellett ki rúg labdába

Szűcs Anita az InfoRádióban azt latolgatta, ki juthat be a vasárnapi első fordulóból a két héttel későbbi másodikba, illetve milyen témákat visznek az aspiránsok.

Vasárnap tartják Franciaországban az elnökválasztás első fordulóját. A felmérések szerint a hivatalban lévő Emmanuel Macronnak és Marine Le Pennek van továbbra is esélye továbbjutni az április 24-i második fordulóba.

Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója az InfoRádióban úgy vélekedett, összetett, érdekes kampány hajrájában vagyunk.

"A közvélemény-kutatók szerint alacsony részvétel várható, ami kiszámíthatatlanná tesz mindent, amit mérnek" - mondta, ám ehhez hozzá tartozik, hogy a francia részvétel egy hasonló választáson 80 százalék körül mozog általában, most a szavazók bő egyharmada maradhat távol, például a társadalom erős polarizálódása, illetve Macron elnök mint "legkisebb rossz választás" miatt.

Hozzátette,

a fiatalok között mérnek extra magas távolmaradást,

a 35 év alattiak negyede biztosan érdektelen.

A támogatottságokról szólva elmondta, Emmanuel Macron elnöké "nagyon magas", 27 százalék körüli, míg fő ellenlábasa, a jobboldali Marine Le Pen 24 százalék körül áll a közvélemény-kutatóknál.

A választási rendszerből adódóan a második fordulóban azok a jelöltek vesznek részt, akik szavazati aránya kiteszi az 50 százalék plusz egy szavazatot, ez általában két ember szokott lenni, "kérdés, Macron mellett ki lesz a másik két hét múlva" - jegyezte meg Szűcs Anita.

Akik "döntőzhetnek" a második fordulóban Macron mellett, a szakértő szerint két szélsőséges jelölt:

  • Marine Le Pen (Nemzeti Tömörülés) - "Saját táborán belül nagyon erős, következetes, jó kampányt vitt végig."
  • Jean-Luc Mélenchon (Elégedetlen Franciaország) - "Ő tudta leginkább megszólítani azokat a fiatalokat, akik a nagy bizonytalan tömeget képzik."

A kampány fő téma az ukrajnai háborúig a bevándorlás és a közrend volt, február 24. után az ukrán válság lett, ezt pedig a megélhetési válság váltotta fel, de a bevándorlás témája elé beelőzött még a környezetvédelem is, amely a szélsőbaloldali jelölt "erős témája".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: a Lázár-minisztériumban talált dolgok miatt feljelentést teszünk

Magyar Péter: a Lázár-minisztériumban talált dolgok miatt feljelentést teszünk

Videót tett közzé Magyar Péter miniszterelnök: az eddigi építési és közlekedési minisztérium épületében, ahol mostantól a Miniszterelnökség működik, többek között rengeteg Fidesz-pártszóróanyagot találtak. Mint fogalmazott, tiltott pártfinanszírozás és más bűncselekmények miatt feljelentést tesznek.

Napokon belül teljesen eldurvulnak a budapesti szálláshelyárak

Az egekbe emelkedtek a fővárosi szobaárak a május 30-i budapesti BL-döntő idejére: éjszakánként 3 és fél millióért, sőt csaknem 7 millió forintért is kínálnak apartmant a belvárosban. Kiss Róbert Richard turisztikai szakértő, az InfoRádió Világszám című utazási magazinjának szerkesztő-műsorvezetője szerint az árak megugrása egy ilyen sportesemény idején normális, és egyre nehezebb szállást találni a döntő idejére.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Vége a magyar pávatáncnak, de mi jön most?

Vége a magyar pávatáncnak, de mi jön most?

A nemzetközi politika egyre inkább a háromtest-probléma logikája szerint működik: minél több nagyhatalom gravitációja alakítja egyszerre a rendszert, annál szűkebbé válik a kisebb államok mozgástere. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország még profitálni tudott abból, hogy párhuzamosan épített kapcsolatokat a Nyugattal és annak riválisaival is, ám a világrend polarizálódásával ez a lavírozó stratégia fenntarthatatlanná vált. A nagyhatalmi versengés kiéleződése ugyanis már nem a több irányba nyitott országokat jutalmazza, hanem világos politikai és stratégiai kötődéseket kényszerít ki. Ebben a helyzetben a magyar külpolitika számára már nem az a kérdés, hogyan lehet egyensúlyozni a különböző pólusok között, hanem az, hogyan kerülhető el a nemzetközi elszigetelődés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×