eur:
402.88
usd:
349.66
bux:
98560.68
2025. június 21. szombat Alajos, Leila
Emmanuel Macron, Frances president, pauses at the Viva Technology conference at Porte de Versailles exhibition center in Paris, France, on Wednesday, June 16, 2021. Viva Tech runs June 16 - 19. Photographer: Nathan Laine/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Nathan Laine/Bloomberg/Getty Images

Francia elnökválasztás - Csak az kérdés, Emmanuel Macron mellett ki rúg labdába

Szűcs Anita az InfoRádióban azt latolgatta, ki juthat be a vasárnapi első fordulóból a két héttel későbbi másodikba, illetve milyen témákat visznek az aspiránsok.

Vasárnap tartják Franciaországban az elnökválasztás első fordulóját. A felmérések szerint a hivatalban lévő Emmanuel Macronnak és Marine Le Pennek van továbbra is esélye továbbjutni az április 24-i második fordulóba.

Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója az InfoRádióban úgy vélekedett, összetett, érdekes kampány hajrájában vagyunk.

"A közvélemény-kutatók szerint alacsony részvétel várható, ami kiszámíthatatlanná tesz mindent, amit mérnek" - mondta, ám ehhez hozzá tartozik, hogy a francia részvétel egy hasonló választáson 80 százalék körül mozog általában, most a szavazók bő egyharmada maradhat távol, például a társadalom erős polarizálódása, illetve Macron elnök mint "legkisebb rossz választás" miatt.

Hozzátette,

a fiatalok között mérnek extra magas távolmaradást,

a 35 év alattiak negyede biztosan érdektelen.

A támogatottságokról szólva elmondta, Emmanuel Macron elnöké "nagyon magas", 27 százalék körüli, míg fő ellenlábasa, a jobboldali Marine Le Pen 24 százalék körül áll a közvélemény-kutatóknál.

A választási rendszerből adódóan a második fordulóban azok a jelöltek vesznek részt, akik szavazati aránya kiteszi az 50 százalék plusz egy szavazatot, ez általában két ember szokott lenni, "kérdés, Macron mellett ki lesz a másik két hét múlva" - jegyezte meg Szűcs Anita.

Akik "döntőzhetnek" a második fordulóban Macron mellett, a szakértő szerint két szélsőséges jelölt:

  • Marine Le Pen (Nemzeti Tömörülés) - "Saját táborán belül nagyon erős, következetes, jó kampányt vitt végig."
  • Jean-Luc Mélenchon (Elégedetlen Franciaország) - "Ő tudta leginkább megszólítani azokat a fiatalokat, akik a nagy bizonytalan tömeget képzik."

A kampány fő téma az ukrajnai háborúig a bevándorlás és a közrend volt, február 24. után az ukrán válság lett, ezt pedig a megélhetési válság váltotta fel, de a bevándorlás témája elé beelőzött még a környezetvédelem is, amely a szélsőbaloldali jelölt "erős témája".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyarics Tamás: nehéz helyzetben Donald Trump, fontos döntést kell meghoznia

Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy megtámadja-e Iránt, vagy sem – közölte a Fehér Ház szóvivője. Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora szerint az amerikai elnöknek bel- és geolpolitikai, valamint energiaellátási szempontokat is mérlegelnie kell a beavatkozás kapcsán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Kongatják a vészharangot: az időjárás szörnyű pusztítást végezhet hazánkban, ha ez így megy tovább

Kongatják a vészharangot: az időjárás szörnyű pusztítást végezhet hazánkban, ha ez így megy tovább

Az elmúlt napokban Magyarországon sorra érkeztek a hírek arról, hogy a hazánkban egyre súlyosabbá váló aszályhelyzet kritikus szintet ért el. Sokan reménykedtek ugyan abban, hogy a szárazabb tavaszi hónapok után a hagyományosan csapadékosnak mondható júniusban megérkezik majd a szárazságot enyhítő csapadék, az időjárás-előrejelzések eddig azt mutatják, hogy júniusban egyáltalán nem várható kiadósabb eső hazánkban. A rendelkezésre álló adatok alapján megvizsgáltuk, mi vezetett a jelenlegi, akár a 2022-es nyáron bekövetkezett rekordszárazságot is meghaladó mértékű aszályhelyzethez, valamint, hogy Európában, hogyan alakult a szárazság szintje eddig.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×