eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Emmanuel Macron, Frances president, pauses at the Viva Technology conference at Porte de Versailles exhibition center in Paris, France, on Wednesday, June 16, 2021. Viva Tech runs June 16 - 19. Photographer: Nathan Laine/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Nathan Laine/Bloomberg/Getty Images

Francia elnökválasztás - Csak az kérdés, Emmanuel Macron mellett ki rúg labdába

Szűcs Anita az InfoRádióban azt latolgatta, ki juthat be a vasárnapi első fordulóból a két héttel későbbi másodikba, illetve milyen témákat visznek az aspiránsok.

Vasárnap tartják Franciaországban az elnökválasztás első fordulóját. A felmérések szerint a hivatalban lévő Emmanuel Macronnak és Marine Le Pennek van továbbra is esélye továbbjutni az április 24-i második fordulóba.

Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója az InfoRádióban úgy vélekedett, összetett, érdekes kampány hajrájában vagyunk.

"A közvélemény-kutatók szerint alacsony részvétel várható, ami kiszámíthatatlanná tesz mindent, amit mérnek" - mondta, ám ehhez hozzá tartozik, hogy a francia részvétel egy hasonló választáson 80 százalék körül mozog általában, most a szavazók bő egyharmada maradhat távol, például a társadalom erős polarizálódása, illetve Macron elnök mint "legkisebb rossz választás" miatt.

Hozzátette,

a fiatalok között mérnek extra magas távolmaradást,

a 35 év alattiak negyede biztosan érdektelen.

A támogatottságokról szólva elmondta, Emmanuel Macron elnöké "nagyon magas", 27 százalék körüli, míg fő ellenlábasa, a jobboldali Marine Le Pen 24 százalék körül áll a közvélemény-kutatóknál.

A választási rendszerből adódóan a második fordulóban azok a jelöltek vesznek részt, akik szavazati aránya kiteszi az 50 százalék plusz egy szavazatot, ez általában két ember szokott lenni, "kérdés, Macron mellett ki lesz a másik két hét múlva" - jegyezte meg Szűcs Anita.

Akik "döntőzhetnek" a második fordulóban Macron mellett, a szakértő szerint két szélsőséges jelölt:

  • Marine Le Pen (Nemzeti Tömörülés) - "Saját táborán belül nagyon erős, következetes, jó kampányt vitt végig."
  • Jean-Luc Mélenchon (Elégedetlen Franciaország) - "Ő tudta leginkább megszólítani azokat a fiatalokat, akik a nagy bizonytalan tömeget képzik."

A kampány fő téma az ukrajnai háborúig a bevándorlás és a közrend volt, február 24. után az ukrán válság lett, ezt pedig a megélhetési válság váltotta fel, de a bevándorlás témája elé beelőzött még a környezetvédelem is, amely a szélsőbaloldali jelölt "erős témája".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×