Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.73
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Emmanuel Macron, Frances president, pauses at the Viva Technology conference at Porte de Versailles exhibition center in Paris, France, on Wednesday, June 16, 2021. Viva Tech runs June 16 - 19. Photographer: Nathan Laine/Bloomberg via Getty Images
Nyitókép: Nathan Laine/Bloomberg/Getty Images

Francia elnökválasztás - Csak az kérdés, Emmanuel Macron mellett ki rúg labdába

Szűcs Anita az InfoRádióban azt latolgatta, ki juthat be a vasárnapi első fordulóból a két héttel későbbi másodikba, illetve milyen témákat visznek az aspiránsok.

Vasárnap tartják Franciaországban az elnökválasztás első fordulóját. A felmérések szerint a hivatalban lévő Emmanuel Macronnak és Marine Le Pennek van továbbra is esélye továbbjutni az április 24-i második fordulóba.

Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének oktatója az InfoRádióban úgy vélekedett, összetett, érdekes kampány hajrájában vagyunk.

"A közvélemény-kutatók szerint alacsony részvétel várható, ami kiszámíthatatlanná tesz mindent, amit mérnek" - mondta, ám ehhez hozzá tartozik, hogy a francia részvétel egy hasonló választáson 80 százalék körül mozog általában, most a szavazók bő egyharmada maradhat távol, például a társadalom erős polarizálódása, illetve Macron elnök mint "legkisebb rossz választás" miatt.

Hozzátette,

a fiatalok között mérnek extra magas távolmaradást,

a 35 év alattiak negyede biztosan érdektelen.

A támogatottságokról szólva elmondta, Emmanuel Macron elnöké "nagyon magas", 27 százalék körüli, míg fő ellenlábasa, a jobboldali Marine Le Pen 24 százalék körül áll a közvélemény-kutatóknál.

A választási rendszerből adódóan a második fordulóban azok a jelöltek vesznek részt, akik szavazati aránya kiteszi az 50 százalék plusz egy szavazatot, ez általában két ember szokott lenni, "kérdés, Macron mellett ki lesz a másik két hét múlva" - jegyezte meg Szűcs Anita.

Akik "döntőzhetnek" a második fordulóban Macron mellett, a szakértő szerint két szélsőséges jelölt:

  • Marine Le Pen (Nemzeti Tömörülés) - "Saját táborán belül nagyon erős, következetes, jó kampányt vitt végig."
  • Jean-Luc Mélenchon (Elégedetlen Franciaország) - "Ő tudta leginkább megszólítani azokat a fiatalokat, akik a nagy bizonytalan tömeget képzik."

A kampány fő téma az ukrajnai háborúig a bevándorlás és a közrend volt, február 24. után az ukrán válság lett, ezt pedig a megélhetési válság váltotta fel, de a bevándorlás témája elé beelőzött még a környezetvédelem is, amely a szélsőbaloldali jelölt "erős témája".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×