Infostart.hu
eur:
384.17
usd:
328.51
bux:
121308.37
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Homokzsákok az odesszai városháza bejáratánál Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter látogatása idején 2022. április 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/ANA-MPA/George Vitsaras

74 fejlődő ország 1,2 milliárd lakosát érinti az ukrajnai háború

Az ukrajnai háború a második világháború óta az egyik legnagyobb kihívás a világbéke ellen - jelentette ki kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén a világszervezet főtitkára, míg egyik helyettese bírálta Moszkvát a kazettás lőszerek bevetése miatt.

António Guterres hangsúlyozta, hogy a háború sérti az ENSZ Alapokmányát, és a következményei 74 fejlődő ország 1,2 milliárd lakosát is sújtják.

"Elemzésünk szerint 74 fejlődő ország, összesen 1,2 milliárd fős lakossággal rendkívül sérülékennyé vált az élelmiszer-, az energia- és a műtrágyaárak gyors emelkedése miatt" - mondta a főtitkár megnyitva a BT tanácskozását.

Rosemary DiCarlo politikai ügyekért felelős főtitkárhelyettes kifejezte az ENSZ "mély aggodalmát" a lakónegyedekben bevetett kazettás bombák miatt, amelyeknek a legtöbb áldozata polgári személy, és tömeges rombolást végeznek polgári létesítményekben, lakóépületekben, kórházakban, iskolákban, víz- és áramellátó rendszerekben.

Az ENSZ-hez "hiteles közlések érkeztek, amelyek szerint az orosz erők feltehetően a február végén kezdődött invázió során legalább huszonnégy alkalommal vetettek be kazettás lőszert". Azoknak a kijelentéseknek az ügyében, amelyek szerint ukrán erők is vetettek volna be ilyen eszközöket, vizsgálat folyik - tette hozzá.

Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta az ENSZ-nek 1480 polgári személy dokumentált haláláról, valamint 2195 civil sebesültről van tudomása - közölte DiCarlo az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (UNHRC) adatait idézve.

António Guterres közölte, hogy "az orosz offenzíva miatt egy hónap alatt több mint tízmillióan hagyták el otthonukat, ez volt a második világháború óta a leggyorsabb kényszerű lakosságmozgás".

Mark Griffith humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettes, aki Genfből beszélt videóösszeköttetés segítségével - röviddel moszkvai látogatása után -, közölte, hogy nem történt előrelépés a humanitárius célú tűzszünet ügyében.

"Mariupol a pokol közepe" - mondta a főtitkárhelyettes az orosz erők által hetek óta ostromlott városról.

Griffith beszámolt arról, hogy találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és egyik helyettesével, Szergej Versinyinnel, valamint a védelmi tárca egyik miniszterhelyettesével.

"Felvázoltam az ENSZ és Oroszország közötti létező együttműködés erősítésének a lehetőségeit egy közös megállapodás keretében megvalósítandó fegyverszünetről, hogy lehetővé váljon a polgári személyek biztonságos kimenekítése és a létfontosságú segítség célba juttatása" - jelentette ki.

"Tárgyalópartnereim biztosítottak arról, hogy figyelmesen tanulmányozzák ezeket az elgondolásokat. Megállapodtunk, hogy szoros kapcsolatban maradunk" - mondta Griffith, de további részletekre nem tért ki.

A BT ülésén felszólalva Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője kijelentette, hogy egyetlen polgári személy sem szenvedett semmilyen erőszaktól, amíg az orosz erők ellenőrizték Bucsát, a városból kivezető utakat nem zárták le.

"Az orosz fegyveres erők valamennyi egysége a jó szándék jeléül elhagyta Bucsát március 30-án, egy nappal a törökországi orosz-ukrán tárgyalások után" - közölte a nagykövet.

Ukrajna az országot lerohanó orosz hadsereget vádolja a bucsai "mészárlás" elkövetésével. A Kijevtől északnyugatra fekvő kisvárost az orosz hadsereg február 27-e óta tartotta megszállva, és egy hónapig megközelíthetetlen volt. Az ukrán hatóságok vasárnap fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken utcán fekvő, civil ruhás emberek holtteste volt látható. Hivatalos közlések szerint Bucsában tömegsírra is bukkantak, legkevesebb 330 férfi holttestet találtak. Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket.

(A nyitóképen: Homokzsákok az odesszai városháza bejáratánál Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter látogatása idején 2022. április 3-án.)

Címlapról ajánljuk
Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Donald Trump az este váratlan megegyezésről számolt be: alkut kötött a NATO-főtitkárral Grönland ügyében, és ezért nem vezeti be a több nyugat-európai állam ellen a beígért büntetővámokat. Órákkal korábban még azt követelte, hogy azonnal induljanak tárgyalások Grönland eladásáról. Később több interjúban is beszélt a megállapodásról.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Donald Trump ma a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt, és kijelentette, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már bejelentette, hogy sikerült megállapodást kötnie. Az elnök kijelentései enyhítették a nyomást a lejtmenetben lévő európai tőzsdéken, majd Amerikában hozzájárultak ahhoz, hogy pluszban zárjanak a vezető részvényindexek. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×