Infostart.hu
eur:
387.9
usd:
336.36
bux:
122510.7
2026. március 27. péntek Hajnalka
Homokzsákok az odesszai városháza bejáratánál Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter látogatása idején 2022. április 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/ANA-MPA/George Vitsaras

74 fejlődő ország 1,2 milliárd lakosát érinti az ukrajnai háború

Az ukrajnai háború a második világháború óta az egyik legnagyobb kihívás a világbéke ellen - jelentette ki kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén a világszervezet főtitkára, míg egyik helyettese bírálta Moszkvát a kazettás lőszerek bevetése miatt.

António Guterres hangsúlyozta, hogy a háború sérti az ENSZ Alapokmányát, és a következményei 74 fejlődő ország 1,2 milliárd lakosát is sújtják.

"Elemzésünk szerint 74 fejlődő ország, összesen 1,2 milliárd fős lakossággal rendkívül sérülékennyé vált az élelmiszer-, az energia- és a műtrágyaárak gyors emelkedése miatt" - mondta a főtitkár megnyitva a BT tanácskozását.

Rosemary DiCarlo politikai ügyekért felelős főtitkárhelyettes kifejezte az ENSZ "mély aggodalmát" a lakónegyedekben bevetett kazettás bombák miatt, amelyeknek a legtöbb áldozata polgári személy, és tömeges rombolást végeznek polgári létesítményekben, lakóépületekben, kórházakban, iskolákban, víz- és áramellátó rendszerekben.

Az ENSZ-hez "hiteles közlések érkeztek, amelyek szerint az orosz erők feltehetően a február végén kezdődött invázió során legalább huszonnégy alkalommal vetettek be kazettás lőszert". Azoknak a kijelentéseknek az ügyében, amelyek szerint ukrán erők is vetettek volna be ilyen eszközöket, vizsgálat folyik - tette hozzá.

Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta az ENSZ-nek 1480 polgári személy dokumentált haláláról, valamint 2195 civil sebesültről van tudomása - közölte DiCarlo az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (UNHRC) adatait idézve.

António Guterres közölte, hogy "az orosz offenzíva miatt egy hónap alatt több mint tízmillióan hagyták el otthonukat, ez volt a második világháború óta a leggyorsabb kényszerű lakosságmozgás".

Mark Griffith humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettes, aki Genfből beszélt videóösszeköttetés segítségével - röviddel moszkvai látogatása után -, közölte, hogy nem történt előrelépés a humanitárius célú tűzszünet ügyében.

"Mariupol a pokol közepe" - mondta a főtitkárhelyettes az orosz erők által hetek óta ostromlott városról.

Griffith beszámolt arról, hogy találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és egyik helyettesével, Szergej Versinyinnel, valamint a védelmi tárca egyik miniszterhelyettesével.

"Felvázoltam az ENSZ és Oroszország közötti létező együttműködés erősítésének a lehetőségeit egy közös megállapodás keretében megvalósítandó fegyverszünetről, hogy lehetővé váljon a polgári személyek biztonságos kimenekítése és a létfontosságú segítség célba juttatása" - jelentette ki.

"Tárgyalópartnereim biztosítottak arról, hogy figyelmesen tanulmányozzák ezeket az elgondolásokat. Megállapodtunk, hogy szoros kapcsolatban maradunk" - mondta Griffith, de további részletekre nem tért ki.

A BT ülésén felszólalva Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője kijelentette, hogy egyetlen polgári személy sem szenvedett semmilyen erőszaktól, amíg az orosz erők ellenőrizték Bucsát, a városból kivezető utakat nem zárták le.

"Az orosz fegyveres erők valamennyi egysége a jó szándék jeléül elhagyta Bucsát március 30-án, egy nappal a törökországi orosz-ukrán tárgyalások után" - közölte a nagykövet.

Ukrajna az országot lerohanó orosz hadsereget vádolja a bucsai "mészárlás" elkövetésével. A Kijevtől északnyugatra fekvő kisvárost az orosz hadsereg február 27-e óta tartotta megszállva, és egy hónapig megközelíthetetlen volt. Az ukrán hatóságok vasárnap fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken utcán fekvő, civil ruhás emberek holtteste volt látható. Hivatalos közlések szerint Bucsában tömegsírra is bukkantak, legkevesebb 330 férfi holttestet találtak. Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket.

(A nyitóképen: Homokzsákok az odesszai városháza bejáratánál Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter látogatása idején 2022. április 3-án.)

Címlapról ajánljuk
Csiki Varga Tamás az Arénában az iráni háborúról: a politikai támogatás előbb fogy el a pénznél Amerikában

Csiki Varga Tamás az Arénában az iráni háborúról: a politikai támogatás előbb fogy el a pénznél Amerikában

Az Egyesült Államok számára nagyobb kihívás és anyagi teher az iráni háború, mint Teherán számára, mert utóbbi amellett, hogy hazai pályán van, jelentősen olcsóbb fegyvereket használ – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Csiki Varga Tamás, a Stratégiai és Védelemkonzultációs Csoport elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.27. péntek, 18:00
Nagy-Kálózy Eszter
Kossuth-díjas színművész
Gyengült a forint csütörtökön

Gyengült a forint csütörtökön

Az iráni háborúról érkező hírek határozzák meg továbbra is a devizapiaci kilátásokat, jelentős kilengéseket és gyakori irányváltásokat okozva a jegyzésben. Az euró-forint árfolyam a hetet 394 felett kezdte, ma reggelre azonban 388 alá csökkent a kurzus, míg a dollár jegyzése a hétfői 343-as árfolyam után 336 alatt kezdte a napot. A délelőtt folyamán aztán az olajárak emelkedésének és a dollár erősödésének nyomán gyengülni kezdett a forint, az euróval is a dollárral szembeni jegyzés is már 1 egységet meghaladó mértékben emelkedett a tegnap esti záráshoz képest. Délután jött a fordulat a devizapiacon: a forint percek alatt ledolgozta délelőtti gyengülését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×