eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 28. szombat Kamilla
Homokzsákok az odesszai városháza bejáratánál Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter látogatása idején 2022. április 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/ANA-MPA/George Vitsaras

74 fejlődő ország 1,2 milliárd lakosát érinti az ukrajnai háború

Az ukrajnai háború a második világháború óta az egyik legnagyobb kihívás a világbéke ellen - jelentette ki kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén a világszervezet főtitkára, míg egyik helyettese bírálta Moszkvát a kazettás lőszerek bevetése miatt.

António Guterres hangsúlyozta, hogy a háború sérti az ENSZ Alapokmányát, és a következményei 74 fejlődő ország 1,2 milliárd lakosát is sújtják.

"Elemzésünk szerint 74 fejlődő ország, összesen 1,2 milliárd fős lakossággal rendkívül sérülékennyé vált az élelmiszer-, az energia- és a műtrágyaárak gyors emelkedése miatt" - mondta a főtitkár megnyitva a BT tanácskozását.

Rosemary DiCarlo politikai ügyekért felelős főtitkárhelyettes kifejezte az ENSZ "mély aggodalmát" a lakónegyedekben bevetett kazettás bombák miatt, amelyeknek a legtöbb áldozata polgári személy, és tömeges rombolást végeznek polgári létesítményekben, lakóépületekben, kórházakban, iskolákban, víz- és áramellátó rendszerekben.

Az ENSZ-hez "hiteles közlések érkeztek, amelyek szerint az orosz erők feltehetően a február végén kezdődött invázió során legalább huszonnégy alkalommal vetettek be kazettás lőszert". Azoknak a kijelentéseknek az ügyében, amelyek szerint ukrán erők is vetettek volna be ilyen eszközöket, vizsgálat folyik - tette hozzá.

Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete óta az ENSZ-nek 1480 polgári személy dokumentált haláláról, valamint 2195 civil sebesültről van tudomása - közölte DiCarlo az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (UNHRC) adatait idézve.

António Guterres közölte, hogy "az orosz offenzíva miatt egy hónap alatt több mint tízmillióan hagyták el otthonukat, ez volt a második világháború óta a leggyorsabb kényszerű lakosságmozgás".

Mark Griffith humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettes, aki Genfből beszélt videóösszeköttetés segítségével - röviddel moszkvai látogatása után -, közölte, hogy nem történt előrelépés a humanitárius célú tűzszünet ügyében.

"Mariupol a pokol közepe" - mondta a főtitkárhelyettes az orosz erők által hetek óta ostromlott városról.

Griffith beszámolt arról, hogy találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és egyik helyettesével, Szergej Versinyinnel, valamint a védelmi tárca egyik miniszterhelyettesével.

"Felvázoltam az ENSZ és Oroszország közötti létező együttműködés erősítésének a lehetőségeit egy közös megállapodás keretében megvalósítandó fegyverszünetről, hogy lehetővé váljon a polgári személyek biztonságos kimenekítése és a létfontosságú segítség célba juttatása" - jelentette ki.

"Tárgyalópartnereim biztosítottak arról, hogy figyelmesen tanulmányozzák ezeket az elgondolásokat. Megállapodtunk, hogy szoros kapcsolatban maradunk" - mondta Griffith, de további részletekre nem tért ki.

A BT ülésén felszólalva Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője kijelentette, hogy egyetlen polgári személy sem szenvedett semmilyen erőszaktól, amíg az orosz erők ellenőrizték Bucsát, a városból kivezető utakat nem zárták le.

"Az orosz fegyveres erők valamennyi egysége a jó szándék jeléül elhagyta Bucsát március 30-án, egy nappal a törökországi orosz-ukrán tárgyalások után" - közölte a nagykövet.

Ukrajna az országot lerohanó orosz hadsereget vádolja a bucsai "mészárlás" elkövetésével. A Kijevtől északnyugatra fekvő kisvárost az orosz hadsereg február 27-e óta tartotta megszállva, és egy hónapig megközelíthetetlen volt. Az ukrán hatóságok vasárnap fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken utcán fekvő, civil ruhás emberek holtteste volt látható. Hivatalos közlések szerint Bucsában tömegsírra is bukkantak, legkevesebb 330 férfi holttestet találtak. Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket.

(A nyitóképen: Homokzsákok az odesszai városháza bejáratánál Níkosz Déndiasz görög külügyminiszter látogatása idején 2022. április 3-án.)

Címlapról ajánljuk
Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.
VIDEÓ
Donald Trumpot saját szavazói oldozták fel, de 2025-ös verziója köszönőviszonyban sem lesz a korábbival

Donald Trumpot saját szavazói oldozták fel, de 2025-ös verziója köszönőviszonyban sem lesz a korábbival

A washingtoni Capitolium 2021. január 6-i ostroma után úgy tűnt, saját pártjában is kitaszítottá válhat Donald Trump, aki 2020-as választási veresége után csalást kiáltott. 2024 azonban Trump drámai és ellentmondásos visszatérésének éveként fog bevonulni a történelemkönyvekbe – nem véletlen, hogy a Time magazin 2016 után ismét az egykori ingatlanmágnást tette meg az év emberének, aki Ronald Reagan után második elnökként nemrég megkongathatta a Wall Street-i tőzsde nyitóharangját. Ám Trump első ciklusához képest jövőre komolyabb kihívásokkal fog szembenézni gazdasági, valamint bel- és külpolitikai fronton egyaránt, cserébe viszont a kormányában kisebb ellenállásba ütközhetnek a javaslatai hű szövetségeseinek és részletes terveiknek hála – bár ebből a szempontból a Kongresszus más tészta. Mi több, az amerikai gazdasági és médiaelit szintén másképp kezd viszonyulni hozzá, noha világszerte már többé-kevésbé kiismerték Trump működését, akit az örökségének bebiztosítása is foglalkoztathat második ciklusa során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×