Holger Münch a Madsack médiacsoporthoz tartozó regionális lapok közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland - RND) adott interjúban kiemelte, hogy 2011 óta folyamatosan emelkedik a politikai indíttatású bűncselekmények száma Németországban. Ez a szám tavaly is új csúcsra emelkedett, a hatóságok először regisztráltak ötvenezernél is több politikai indíttatású bűncselekményt. Ez azt mutatja, hogy a gyors társadalmi változások és a politikai rendszerbe vetett bizalom sokhelyütt alacsony szintje révén "a radikalizálódásnak kedvező légkör" alakult ki az országban - mondta a BKA vezetője.

Ebben a légkörben formálódott mozgalom a járvány lassítását szolgáló korlátozások ellen. A szélsőségesek tavaly nagyjából 9000 politikai indíttatású bűncselekményt követtek el a járvánnyal összefüggésben.

A korlátozások fokozatos visszavonásával párhuzamosan ugyan "némi enyhülés" tapasztalható, ez azonban gyorsan megváltozhat, például a vírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltás kötelezővé tételéről szóló vitával összefüggésben - mondta Holger Münch.

Kiemelte, hogy a járványkezelés módszereinek elutasítását bűncselekményekkel is kifejező körökhöz tartozó emberek nagy részét valójában nem maga a SARS-CoV-2 elleni küzdelem foglalkoztatja, hanem

inkább az a kérdés, hogy megfelelő rendszer-e a demokratikus jogállam. Így feltételezhető, hogy ezek az emberek a járvány után új területet keresnek majd.

Új témájuk lehet például az éghajlatváltozás, attól függően, hogy milyen korlátozások vagy terhek, költségek kapcsolódnak hozzá - fejtette ki a BKA vezetője, hozzátéve: az új társadalmi kihívásokkal együtt minden bizonnyal a politikai indíttatású bűncselekmények száma is új csúcsokra emelkedik majd.

Elmondta, hogy a legnagyobb veszélyt továbbra is a szélsőjobboldali indíttatású politikai bűncselekmények jelentik, amelyek az esetek nagyjából harmadát teszik ki. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban viszont főleg olyan bűncselekmények történnek, amelyek nem illeszkednek az eddigi kategóriákba, nem sorolhatók a szélsőbaloldali, szélsőjobboldali, külföldi vagy vallási ideológia által motivált politikai bűncselekmények közé. A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) már ki is dolgozott egy új statisztikai kategóriát, amely "az állam alkotmányvédelmi szempontból releváns delegitimációja" nevet kapta. A BKA is kiigazítja a statisztikai nyilvántartását, hogy a egyértelműbben tudják osztályozni az új típusú politikai bűncselekményeket - fejtette ki Holger Münch.

A legszélesebb nyomozati jogkörű német rendőri szerv vezetője a többi között arról is szólt, hogy

háborús bűncselekmények potenciális tanúiként kezelik az orosz invázió ellen Ukrajnából Németországba menekülő embereket.

A szövetségi legfőbb ügyész elindított egy úgynevezett strukturális vizsgálatot annak megállapítására, hogy követtek-e el háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket Ukrajnában, és utasította a BKA-t, hogy járjon utána az ilyen nyomoknak.

"Ezért is kulcsfontosságú, hogy tudassuk a menekültekkel: ha háborús bűnöket tapasztaltak, és jelenteni akarják, mi rögzítjük az adatokat" - húzta alá Holger Münch, hozzátéve, a menekültek tanúvallomásainak hatalmas jelentőségük lehet.

A BKA vezetője elmondta azt is, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háborúval összefüggésben

tapasztalnak bűncselekményeket a Németországban élő orosz, illetve ukrán származású emberek ellen.

Hetente nagyjából 200 ilyen esetet jegyeznek fel, a többségük oroszellenes. A bűncselekmények a sértegetéstől és fenyegetéstől a fizikai erőszakig terjednek, és előfordul garázdaság is.