Infostart.hu
eur:
362.57
usd:
309.05
bux:
139459.59
2026. április 13. hétfő Ida
Ukrán katonák túlélők után kutatnak egy tüzérségi támadásban megsemmisült bevásárlóközpont romjai között Kijevben 2022. március 21-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Felipe Dana

Moszkva: a háború előtt süket volt a Nyugat

A nukleáris fegyverek esetleges bevetését firtató kérdésre Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azzal válaszolt, hogy az orosz nemzetbiztonsági stratégia rendelkezései alapján Oroszország csak akkor folyamodik ezen eszközök használatához, ha az állam létezése kerülne veszélybe.

A nyugati országok az ukrajnai "különleges hadművelet" megindultáig nem akarták meghallani Oroszország biztonsági aggodalmait – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva.

"Vlagyimir Putyin orosz elnök szándéka, hogy rávegye a világot, hogy végre meghallja és megértse aggodalmainkat" - mondta angolul nyilatkozva Peszkov.

"Pár évtizede próbáljuk aggodalmainkat tolmácsolni a világnak, az Európának és az Egyesült Államoknak, de senki sem hallgatott meg minket" - sérelmezte az egyébként nyugati szankciós listára került orosz szóvivő.

"Míg nem lett késő, döntést hoztunk a különleges katonai művelet megindításáról, hogy megszabaduljunk a határainknál létrehozott Anti-Oroszországtól" - fogalmazott a Kreml szóvivője.

Hangsúlyozta, hogy

a hadművelet az előzetes céljának és terveknek megfelelően alakul.

A műsorvezető kérdésére válaszolva közölte, hogy "az elejétől fogva senki sem gondolta, hogy a művelet mindössze néhány napot fog igénybe venni". "Ez egy komoly művelet, komoly célokkal" - emelte ki.

Mint mondta, egyértelmű jelei voltak annak, hogy az ukrán kormányerők a donyecki szakadár térségek elleni csapásra készültek a február 24-i orosz támadás megindítása előtt.

Az orosz csapatok által ostromlott Mariupolról szólva kijelentette, hogy a fegyveres erők fő célja a város "nacionalista alakulatoktól" való megtisztítása. Mint mondta, az ukrán "nacionalisták" nem engedik elvonulni a civillakosságot, amelyet élő pajzsként használnak.

Peszkov egyben leszögezte, hogy

megszállása nem tartozik a különleges katonai művelet céljai közé,

amelyek - mint felidézte - az ország demilitarizálása, "nacionalista alakulatoktól" való megtisztítása, semleges státuszának elérésére, illetve a kijevi vezetés által annak a ténynek az elismerése, hogy a Krím Oroszország elidegeníthetetlen része, valamint a donyecki és luhanszki "népköztársaságok" függetlenek.

"Vlagyimir Putyin nem haragszik az ukrán népre. Oroszországban sem haragszanak az ukrán népre. Ő azokra az emberekre mérges Ukrajnában, akik a NATO részévé akarják tenni az országot, hogy aztán amerikai nukleáris rakétákat telepíthessenek területére. S azokra is mérges Ukrajnában, akik megtiltják a népnek, hogy a saját országában oroszul beszéljen, egyebek között azoknak az oroszoknak, akik már évtizedek óta élnek ott. Azokra az emberekre mérges, akik náci jelképekkel járkálnak Kijev és Lviv utcáin. Azokra is mérges, akik éveken át akarnak tárgyalni a világgal és minszki tárgyalócsoporttal, anélkül, hogy teljesítenék a vállalt kötelezettségeiket" - sorolta Peszkov.

A nukleáris fegyverek esetleges bevetését firtató kérdésre Peszkov azzal válaszolt, hogy az orosz nemzetbiztonsági stratégia rendelkezései alapján

Oroszország csak akkor folyamodik ezen eszközök használatához, ha az állam létezése kerülne veszélybe.

Peszkov arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok biológiai fegyverek komponenseinek kifejlesztésére alkalmas laboratóriumokat működtetett Ukrajna területén.

"Sajnos alapos okkal feltételezhetjük és komoly bizonyítékaink is vannak, hogy az Egyesült Államok biológiai laborokkal kapcsolatos programokat működtet az Oroszországot övező különböző államok, így a többi között Ukrajna területén is, és ez egy elég kidolgozott és veszélyes program, amelyet teljes titokban felügyeltek amerikai szakértők" - mondta.

"Ez olyan tény, amivel szembesülnünk kellett" - jelentette ki, hozzátéve, hogy Oroszország a nemzetközi megállapodások értelmében 2017-ig megsemmisítette saját biológiai és vegyifegyver készletét.

Címlapról ajánljuk
Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is. A Mi Hazánknál nagy meglepetés nem várható.

Alaptörvény-módosítást, korrupcióellenes intézkedéseket tervez a Tisza

A Tisza elnöke pártja kétharmados győzelme után értékelte a választásokat, beszélt a terveiről, válaszolva a nemzetközi és hazai médiumok kérdéseire. Elmondása szerint kormánya diverzifikálni fogja az energiabeszerzést, de „nem tudja megváltoztatni a földrajzi realitásokat”, amelyeknek Oroszország is része. Nem kívánja blokkolni az Ukrajnának szánt uniós hitelt, négy intézkedést ajánlott az EU-nak az uniós pénzek megszerzése érdekében. Olyan illegális migrációs szabályozást tervez, amely megfelel az uniós jognak és nem jelenti migránsok érkezését. Kiderült az is, mit mondana Donald Trumpnak.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×