eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Vlagyimir Putyin orosz elnök videokonferencia keretében tanácskozik a kormány tagjaival Moszkvában 2022. március 10-én. Vlagyimir Putyin február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Kreml/Pool/Mihail Klimentyev

Putyin megszólalt a Krím elcsatolásának évfordulóján

Az orosz egységet méltatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai Luzsnyiki stadionban pénteken a Krím Ukrajnától való elcsatolásának 8. évfordulóján megtartott beszédében, miközben az orosz fegyveres erők folytatták az Ukrajna elleni offenzívájukat.

"Régóta nem volt nálunk akkora egység, mint most" - hangoztatta Putyin a harcoló katonák példájára hivatkozva a stadionban, ahol a belügyminisztérium adatai szerint 95 ezres éljenző-zászlólengető tömeg gyűlt össze egy nagyszabású ünnepi koncertre, az aréna falain kívül pedig további 103 ezren figyelték kivetítőkön az eseményt.

A 69 éves vezető a soknemzetiségű orosz nép sorsközösségével kapcsolatban az orosz alkotmányra, a Moszkva által "különleges hadműveletként" emlegetett, Ukrajna elleni háborúban harcoló katonák önfeláldozásával kapcsolatban pedig a Bibliára hivatkozott. Arról beszélt, hogy "nincs nagyobb szeretet annál, mint ha valaki a lelkét adja barátaiért". A háború elindításának célja Putyin szerint a Donyec-medencei civilek megmentése volt a "népirtástól" és a szenvedéstől.

A nyolc évvel ezelőtti eseményről szólva, amelyet az orosz hivatalos nyelvezet "újraegyesítésként" emleget, azt mondta, hogy a Krímet "megalázó" helyzetből kellett kiragadni - Ukrajna nevét nem ejtette ki - , amelyben csak a maradékelv alapján jutott neki a költségvetésből. Felsorolta a jelentősebbeket az ott 2014 óta végrehajtott orosz beruházások közül.

Az elnök beszédének közvetítése egyébként a Rosszija 24 televízió élő adásában megszakadt, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint műszaki okokból.

Putyin egy, a Krím és Szevasztopol fejlesztése ügyében csütörtökön megtartott tanácskozáson arra bátorította az orosz nagyvállalatokat, köztük a bankokat, hogy bekapcsolódjanak az ottani projektekbe, mert már "nincs mitől félni". Sok orosz cégek korábban, a nyugati szankcióktól tartva, nem képviseltette magát a félszigeten.

Az elnök azt hangoztatta, hogy a gazdasági büntetőintézkedések a nehézségek mellett új lehetőségeket is jelentenek.

A Krím elcsatolását pénteken országszerte megünnepelték Oroszországban.

Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el - hivatalosan még Fehéroroszország sem -, és a nyugati világ elítélte az annexiót.

Több nyugati politikus és jogi szakértő a genocídium emlegetésének jogosságát is kétségbe vonta a délkelet-ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, amely 2022-es ukrajnai háború kirobbantása előtt nyolc éve kezdődött, és mintegy 14 ezer ember életét követelte.

Címlapról ajánljuk

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×