Rácz András szerint az orosz–ukrán háború egyik fő frontja mindenképpen az ukrán főváros, hiszen Kijev egy olyan célpont, amit az ukrán politikai vezetésnek meg kellene tartania, ezért aztán Oroszország – bár az offenzíva kezdetén úgy vélte, napok alatt elfoglalhatja, de azóta is csak a külvárosokban folynak a harcok –, úgy tekinthet rá, mint egyfajta mágnes, ami odavonzhatja az ukrán erőket, amiket aztán megsemmisíthet a főváros ostromakor.

Ami a szemben álló felek haderejét illeti, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója úgy fogalmazott, hogy az ukránról gyakorlatilag semmit nem lehet tudni, miután az ukrán vezérkar egyáltalán nem kommunikál, legfeljebb általánosságokat, mint mondjuk, hogy ismét visszaverték az ellenség támadásit és hasonlók, de olyan másodlagos források sincsenek, amik például az orosz haderők megítélésében segítenek. Utóbbira példaként említette, hogy míg az ukrán katonák rengeteg videót készítenek a mobiltelefonjaikkal, addig az orosz oldalon egyáltalán nem csinálnak ilyeneket. Tehát

az ukrán haderőről nagyon keveset tudni, és azt is csak nagyon áttételesen

– ismételte meg a szakértő. Ezzel szemben az orosz haderőről már lényegesen többet, és bár Oroszország az Ukrajna elleni háborúhoz felsorakoztatott egységeinek már több mint a felét bevetett, bőven akadhat még tartaléka. „Miután a kezdeti villámháborús tervek kudarcot vallottak, Oroszország átváltott egy sokkal szisztematikusabb, sokkal módszeresebb előrenyomulásra, amihez jobban is ért. Folyamatosan haladnak előre, az ukrán haderő pedig napról napra veszítenek területeket, azzal együtt, hogy hősiesen harcolnak” – fogalmazott Rácz András.

Ahogyan arról az Infostart is beszámolt, kedden este Kijevben tárgyalt Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfő, valamint Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes Volodimir Zelenszkij elnökkel és Denisz Smihal kormányfővel. Az Oroszország-szakértő egyetértett azzal, hogy

egy demonstratív jellegű látogatásra került sor, egy nagyon-nagyon erős politikai gesztusra,

amilyenre nem is igazán került sor a közelmúltban, hiszen a kormányfők egy ostrom alatt álló városba utaztak vonattal, miközben egyébként bármit meg tudtak volna tárgyalni egy védett online csatornán keresztül is. Tehát ennek elsősorban szimbolikus értéke volt, az viszont nagyon komoly, mind Ukrajnában, mind az Európai Unión belül, hogy az érintették személyesen is hajlandóak voltak kockázatot vállalni az Ukrajna melletti kiállásért – fejtette ki Rácz András.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa úgy véli, hogy az orosz–ukrán béketárgyalások eddigi fordulóinak köszönhetően bizonyos elmozdulás már tapasztalható. Példaként említette, hogy Volodimir Zelenszkij a keddi napon bejelentette, hogy készek elengedni a NATO-tagságot – belátva, úgysem várják őket tárt karokkal –, ami az egyik legfontosabb követelése az oroszoknak. Bár az elnök nem mondta ki, ehhez módosítani kell az ukrán alkotmány, ami tartalmazza az Ukrajna ez irányú törekvéseit, vagyis ez annak beismerése, hogy „igen, az orosz korona nyomására kész módosítani az alkotmányt”, és

ha az alkotmányozás elkezdődik, abba már több minden más is beleférhet

– mutatott rá Rácz András, aki szerint a fehéroroszországi szemémelyes találkozók után a most már online zajló tárgyalások hatékonyabbak lehetnek a jövőben.