Infostart.hu
eur:
385.91
usd:
332.03
bux:
121681.03
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
Mark Rutte ügyvivő holland kormányfő a parlament alsóházában tartott vitán Hágában 2021. április 1-jén. A holland ellenzéki pártok Geert Wilders, a bevándorlás- és iszlámellenes Szabadságpárt elnökének kezdeményezésére bizalmi szavazást indítványoztak Rutte ellen, aki megnyerte a márciusi parlamenti választásokat annak ellenére, hogy az év elején lemondásra kényszerült a nagy port felkavaró családtámogatási botrány miatt. Ruttét azzal vádolják, hogy hazudott a kormányalakítási tárgyalásokon elhangzottakról Pieter Omtzigt kereszténydemokrata politikus jövőbeli pozícióját illetően.
Nyitókép: MTI/AP/Peter Dejong

Mark Rutte: nem létezik gyors csatlakozási eljárás az Európai Unióhoz

Az Ukrajna kapcsán felvetődő kérdésben a holland miniszterelnökkel egyetért luxemburgi kollégája.

Nem létezik gyors csatlakozási eljárás az Európai Unióhoz - mondta Mark Rutte holland miniszterelnök az Európai Unió állam- és kormányfőinek informális találkozója előtt Versailles-ban, Ukrajna "azonnali" EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban.

Hasonlóan vélekedett luxemburgi kollégája, Xavier Bettel, aki szerint "nem hitethetjük el az ukránokkal, hogy minden megtörténhet egyik napról a másikra".

"Ukrajna uniós csatlakozása hosszú távú kérdés (...) "Meg fogjuk erősíteni, hogy intenzíven kívánunk együttdolgozni Ukrajnával, ezt tesszük már most is, függetlenül a csatlakozási jelöltség perspektíváitól" - fogalmazott a holland kormányfő.

"Ukrajnát az európai családunk tagjának tekintjük. Szabad és demokratikus Ukrajnát szeretnénk, amellyel közös a sorsunk" - mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a találkozó kezdete előtt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszország által indított háborút kitörése után, február 28-án írta alá Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelmét, s videóüzenetben szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.

A 27 tagállam megosztott Ukrajna esetleges uniós csatlakozását illetően, amely egyhangú döntést igényel.

Az EU-n belül kilenc tagország, köztük Magyarország, Lengyelország és a három Balti-állam vezetésével már jelezte, hogy támogatja Ukrajna kérését. Franciaország viszont korábban óvatosan nyilatkozott Ukrajna esetleges uniós csatlakozásáról.

"Nem szabad olyan ígéreteket tenni, amelyeket nem tudunk betartani" - fogalmazott február végén a francia elnöki hivatal, felhívva a figyelmet arra a dilemmára, hogy mi történne, ha Oroszország elfoglalná Ukrajnát.

"Ukrajna, továbbá Moldova, a balkáni országok és Georgia számára a válasz nem feltétlenül a csatlakozás az Európai Unióhoz, amely nem eléggé felvértezett ahhoz, hogy kockázatmentesen terjeszkedjen. Fontos viszont, hogy még szolidárisabbak legyünk, és reagáljunk ezen országok vágyaira" - vélekedett a francia elnökség.

Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a múlt héten úgy fogalmazott: "még hosszú az út, és előbb a háborút kell befejezni". Hozzátette mindazonáltal, hogy annak a népnek, amely ilyen bátran áll ki az európai értékek mellett, az európai családban a helye.

Emmanuel Macron szerint

a koronavírus-járvány hatására változásnak indult Európai Unió "még gyorsabban és még erősebben fog változni" az ukrajnai háború hatására.

A francia államfő ezt az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnaposra tervezett informális találkozója előtt mondta, amelyet az EU soros elnökeként Franciaország a versailles-i kastélyban rendez.

Ez a háború "történelmi döntések" meghozatalára készteti a 27 tagállamot "Európánk felépítésének teljes újrafogalmazása" érdekében - fogalmazott a köztársasági elnök, annak a reményének adva hangot, hogy az energetika és talán a mezőgazdaság terén is döntések születhetnek március vége előtt, míg a védelmi kérdésekben feltehetően egy májusi, rendkívüli találkozón hozhatnak döntéseket a tagállamok vezetői.

A kétnapos találkozót - amelynek témája az ukrajnai háború miatt Európa energetikai függetlenségének stratégiája és az európai védelmi politika lesz - az EU soros elnökeként Franciaország a versailles-i kastélyban rendezi.

A csúcstalálkozó végén nem várhatók döntések, a tagállamok vezetői elsősorban a következő hónapok politikai irányvonalait kívánják meghatározni. Várhatóan megerősítik, hogy Ukrajnát az európai közösséghez tartozó országnak tekintik, de Kijev európai uniós csatlakozási folyamatét csakis hosszú távon tartják elképzelhetőnek.

Címlapról ajánljuk
NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolajfinomító. A hír azért is érdekes, mert a hírek szerint ebben nagy érdekeltsége lehet a magyar olajtársaságnak is, sőt, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter nyilatkozatai alapján okkal számíthatunk arra, hogy a Mol többségi tulajdonrészt vásárol a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS). Ennek részleteiről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia és klímapolitikai üzletágának vezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Jelentős esésekkel indul a nap az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti csökkenéssel nyitott és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál is, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×