eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 4. szombat Flórián, Mónika
Ukrajnából elmenekült emberek a lengyel-ukrán határon a délkelet-lengyelországi Medykában 2022. március 5-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Varsó több támogatást szorgalmaz az Ukrajnával határos országoknak

Lengyelországba majdnem egymillió menekült érkezett.

Ukrajnával határos országoknak a bejelentettnél határozottan nagyobb uniós támogatásra van szükségük a menekültáradat kezelésére - hangsúlyozta a varsói kormányfői hivatalban rendezett sajtóértekezleten Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes.

Az Ukrajnából érkező menekültáradat miatt az Európai Unió (EU) frontországai - Lengyelország mellett Szlovákia, Magyarország, Románia, valamint Moldova is, amely nem uniós tagállam - óriási kihívásokkal szembesülnek - fogalmazott Jablonski. A jelenleg bejelentett uniós támogatás "határozottan nem elegendő" - tette hozzá.

Közölte, hogy az EU Tanácsa hétfői miniszteri értekezletén "rendszerszintű, valódi", a szükségletekkel arányos uniós támogatást fog sürgetni, olyat, hogy a humanitárius segítséget szervező tagállamok reális támogatást kapjanak Brüsszeltől.

Múlt heti bejelentés szerint az EU 500 millió eurót szán a humanitárius segélyek fedezésére.

Lengyelországba a vasárnap délutáni adatok szerint 964 ezren érkeztek Ukrajnából a háború kitörése óta, ezen belül vasárnap éjféltől 15 óráig 81,4 ezren keltek át a határon. Szombaton rekordmagas, 129 ezer volt az Ukrajnából elmenekülők száma.

A kormányfői hivatalban tartott sajtóértekezleten részt vett Jablonski mellett Michal Dworczyk, a kormányfői hivatal vezetője, Piotr Müller kormányszóvivő, valamint Andrij Descsica, Ukrajna varsói nagykövete, volt ukrán külügyminiszter is.

Michal Dworczyk úgy becsülte: a Lengyelországba érkező menekültek száma növekedni fog. E folyamat dinamikáját azonban nem lehet előre felmérni - fűzte hozzá.

Mint magyarázta, jelenleg a második menekülthullám indul el, mely során közép- és kelet-Ukrajnából érkeznek emberek, akiknek az első hullámban elmenekültektől eltérően már nincsenek Lengyelországban élő rokonaik, ismerőseik. Ezért továbbra is fontos lesz a lengyel civil társadalom szerepvállalása a segítségnyújtásban - hangsúlyozta Dworczyk.

Piotr Müller bejelentette: Mateusz Morawiecki kormányfő "egyértelmű módon" fogja szorgalmazni az Oroszországgal szembeni szankciók élesítését az Európai Tanács csütörtöki rendkívüli értekezletén. Úgy látta: csak a kemény szankciók állíthatják meg az ukrajnai orosz inváziót. "Az uniós politikusok ne legyenek olyan naivak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megáll Ukrajna határainál, ő kopogtatni fog az EU kapuinál is" - jelentette ki Müller, felidézve, hogy Hitler sem elégedett meg Lengyelország megszállásával a második világháború idején.

Ukrajna varsói nagykövete a sajtóértekezlet során többször is szorgalmazta: a Nyugat létesítsen repüléstilalmi zónát Ukrajna felett, azzal érvelve, hogy ez a lépés segítené leállítani az ukrajnai hadműveletet.

A február 24. óta orosz támadás alatt álló Ukrajna szeretné elérni a repüléstilalmi zóna létesítését, a NATO azonban - mint Jens Stoltenberg főtitkár pénteken is megerősítette - ezt a kérést egyelőre elutasítja.

Címlapról ajánljuk
Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Anyagi szempontból is fontos az ellenzéki pártoknak, hogy jól szerepeljenek az idei európai parlamenti és önkormányzati választáson, mert azzal növelik az esélyüket arra, hogy 2026-ban, az országgyűlési választáson egy százaléknál jobb eredményt érjenek el, és állami támogatásban részesüljenek. Az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor beszélt arról, hogy az állam mikor és miért támogatja a választáson elinduló pártokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×