Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 26. szombat Jusztina, Pál
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megbeszélést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel (a képen nem látható) Moszkvában 2022. február 14-én.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij

Ukrajnai háború: Oroszország hajlandó tárgyalni, egy feltétellel

Oroszország kész tárgyalni, ha az ukrán hadsereg leteszi a fegyvert – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Bármelyik pillanatban készen állunk a tárgyalásokra, amint az ukrán fegyveres erők válaszolnak a felhívásunkra és leteszik a fegyvert – jelentette ki Szergej Lavrov moszkvai sajtótájékoztatóján a BBC szerint.

Az orosz külügyminiszter azt is közölte, hogy Oroszország nem akarja elfoglalni Ukrajnát, csupn demilitarizálni készül. Szerinte az ukrán állam stabilitása megkérdőjelezhető, és azzal vádolta a Nyugatot, hogy felfegyverezte Ukrajnát.

Szergej Lavrov azt is közölte:

Oroszország nem lát esélyt arra, hogy elismerje a jelenlegi ukrán kormány legitimitását.

Az orosz külügyminiszter sajtótájékoztatóján arról beszélt: minden ukrán állampolgárnak esélyt adnak arra, hogy hazatérjen, és demokratikus úton válasszon új vezetést magának.

Lavrov felajánlása nem sokkal az után érkezett, hogy Ukrajna jelezte, békét akar, és kész tárgyalni Oroszországgal, többek között a semleges státuszáról is.

Ha van lehetőség a tárgyalásokra, akkor sort kell keríteni rájuk. Ha Moszkva azt mondja, hogy tárgyalásokat akar folytatni, többek között a semleges státuszról, akkor mi nem félünk ettől – jelentette ki Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a Portfolio tudósítása szerint.

Péntek hajnalban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is arról beszélt már, hogy Oroszországnak előbb-utóbb fel kell vennie a kapcsolatot Kijevvel.

Címlapról ajánljuk
Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, ezzel szemben a 2011-es és 2022-es népszámlálások között a vallásos emberek 20 százaléka „eltűnt” – derült ki a Republikon elemzéséből. Az intézet vezető kutatója, Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta: az utóbbi 16 évben átlagosan az egyházi iskolák négyszer annyi forrásból gazdálkodhattak, mint az önkormányzatok által fenntartott intézmények.

Tóth Gábor: komoly gondot okozhat néhány éven belül az egészségügyben a kettős korfa

Az orvoshiány a hálapénz megszüntetése és a béremelés óta is hozzávetőleg tíz százalékos Magyarországon – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója. Tóth Gábor arról is beszélt, hogy az orvosi hibákért mondott nyilvános bocsánatkérés kötelezettsége is új helyzetet teremt az egészségügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Mekkora ütést kapna Amerika, ha megtorpanna az AI-boom?

Mekkora ütést kapna Amerika, ha megtorpanna az AI-boom?

Az AI-rali két legnagyobb kockázata a beruházási költekezés megtorpanása és a tartósan magas kamatkörnyezet – különösen, ha egyszerre jelentkeznek. Öt technológiai óriás idei beruházása megközelítheti a 800 milliárd dollárt, ami az amerikai GDP közel 2,5 százalékának felel meg, így e vállalatok döntései már makrogazdasági súlyúak. Egy komolyabb AI-csalódás a tőzsdei korrekción túl a beszállítói láncokat, a munkaerőpiacot és a hitelezést is megrendíthetné, miközben az energiaválság és a tartós infláció megkötné a Fed kezét. A cikk gondolatkísérlete azt vizsgálja, hol húzódik a határ egy kellemetlen tőzsdei korrekció és az egész amerikai gazdaságot megrázó visszaesés között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×