Infostart.hu
eur:
381.79
usd:
325.04
bux:
125197.21
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Moszkva, 2018. április 8.Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai ortodox Megváltó Krisztus-székesegyházban tartott húsvéti liturgián 2018. április 8-án. Az ortodox keresztény egyházak idén április 8-án ünneplik a húsvétvasárnapot. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
Nyitókép: Szergej Ilnyickij

EU-szankciók Oroszország ellen - "van még töltény" a szakértő szerint

Lépcsőzetességet lát Gyévai Zoltán, az EU Monitor főszerkesztője abban, ahogy Oroszországot blokkolja az EU. Az InfoRádiónak részletesen elmagyarázta, miben más Európa hozzáállása az orosz invázióhoz most, mint a krími események idején volt.

Mint az Infostart is hírül adta, az Európai Unió tagállamai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról, válaszul arra, hogy Moszkva a nemzetközi jog megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét.

Gyévai Zoltán, EU Monitor főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában azt mondta: a Krím-félsziget elcsatolása utáni intézkedések ugyan nem voltak hatással Vlagyimir Putyin orosz elnök további katonai lépéseire, de az orosz gazdaság megérezte azokat.

"Az volt a céljuk, hogy előidézzenek egy változást Putyin elnök magatartásában. Ez nem sikerült, ezért a mostani szankcióknak már nincs is ilyesfajta elvárása,

hogy Vlagyimir Putyin megváltoztassa a hozzáállását a dolgokhoz. Szankcionálja, bünteti őt a csomag, megpróbálja eltántorítani az eszkalációs lépésektől, hiszen - ne feledjük el - azzal, hogy az orosz haderő megjelent most már Ukrajna területén hivatalos formában, még nem biztos, hogy ez a végállomás, elképzelhető, hogy a szakarádok által 30 százalékban uralt Donbasz lesz a következő" - elemzett Gyévai Zoltán.

A lényeg szerinte Putyin elnök számára az, hogy Ukrajna cselekvőképtelenné váljon és elveszítse mindenféle vonzerejét.

Gyévai Zoltán egyfajta szakaszosságot lát az unió magatartásában, ami Oroszország "blokkolását" illeti. Ez annak a jele, hogy "vannak még töltények", de nem akarják az összeset ellőni, megpróbálják Vlagyimir Putyint "még idő közben elrettenteni".

"Kirakatba helyezték az első hullámot, amit azért ne becsüljünk alá: komoly károkat okoz már most Oroszországnak, hogy mostantól kezdve a nyugati tőkepiachoz az orosz állam és kormány, illetve azok az oligarchák, akiknek közük volt az ukrajnai invázióhoz, agresszióhoz, nem férhetnek hozzá:

nem vehetnek fel hitelt, nem bocsáthatnak ki államkötvényt sem, ami által nem tehetnek szert költségvetési forrásokra"

- húzta alá.

Hogy mindennek milyen hatása lesz, azt - mint fogalmazott - "meglátjuk".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Magyarics Tamás: Donald Trump ismert forgatókönyhöz nyúlhat, Grönland lehet az „új Guantánamo”

Az esetleges tárgyalások során az is opció lehet, hogy az Egyesült Államok tartós bérletet kap Grönlandon időkorlátozások nélkül, de a felek más olyan megoldást is találhatnak, amivel biztosított lehet Európa védelme – mondta az InfoRádióban az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. A külpolitikai szakértő szerint a geopolitikai szempontok mellett gazdasági okokból is fontos lenne az USA-nak Grönland megszerzése, mert a ritkaföldfémek és más nyersanyagok ottani kitermelésével csökkenhetne a Kína-függőség.

Új szabályokat kell megtanulniuk a motorosoknak és a rollereseknek – szabályváltozások, észrevételek a KRESZ-professzortól

Az új KRESZ-tervezet számos változást tartalmaz, melyek a motorosokat és az elektromos rollerrel közlekedőket is érintik. Pető Attila az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, a javaslatok megfelelők és észszerűek, az viszont már más kérdés, hogy az érintettek mit szólnak és mennyire lesznek partnerek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×