eur:
411.22
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Moszkva, 2018. április 8.Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai ortodox Megváltó Krisztus-székesegyházban tartott húsvéti liturgián 2018. április 8-án. Az ortodox keresztény egyházak idén április 8-án ünneplik a húsvétvasárnapot. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
Nyitókép: Szergej Ilnyickij

EU-szankciók Oroszország ellen - "van még töltény" a szakértő szerint

Lépcsőzetességet lát Gyévai Zoltán, az EU Monitor főszerkesztője abban, ahogy Oroszországot blokkolja az EU. Az InfoRádiónak részletesen elmagyarázta, miben más Európa hozzáállása az orosz invázióhoz most, mint a krími események idején volt.

Mint az Infostart is hírül adta, az Európai Unió tagállamai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról, válaszul arra, hogy Moszkva a nemzetközi jog megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét.

Gyévai Zoltán, EU Monitor főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában azt mondta: a Krím-félsziget elcsatolása utáni intézkedések ugyan nem voltak hatással Vlagyimir Putyin orosz elnök további katonai lépéseire, de az orosz gazdaság megérezte azokat.

"Az volt a céljuk, hogy előidézzenek egy változást Putyin elnök magatartásában. Ez nem sikerült, ezért a mostani szankcióknak már nincs is ilyesfajta elvárása,

hogy Vlagyimir Putyin megváltoztassa a hozzáállását a dolgokhoz. Szankcionálja, bünteti őt a csomag, megpróbálja eltántorítani az eszkalációs lépésektől, hiszen - ne feledjük el - azzal, hogy az orosz haderő megjelent most már Ukrajna területén hivatalos formában, még nem biztos, hogy ez a végállomás, elképzelhető, hogy a szakarádok által 30 százalékban uralt Donbasz lesz a következő" - elemzett Gyévai Zoltán.

A lényeg szerinte Putyin elnök számára az, hogy Ukrajna cselekvőképtelenné váljon és elveszítse mindenféle vonzerejét.

Gyévai Zoltán egyfajta szakaszosságot lát az unió magatartásában, ami Oroszország "blokkolását" illeti. Ez annak a jele, hogy "vannak még töltények", de nem akarják az összeset ellőni, megpróbálják Vlagyimir Putyint "még idő közben elrettenteni".

"Kirakatba helyezték az első hullámot, amit azért ne becsüljünk alá: komoly károkat okoz már most Oroszországnak, hogy mostantól kezdve a nyugati tőkepiachoz az orosz állam és kormány, illetve azok az oligarchák, akiknek közük volt az ukrajnai invázióhoz, agresszióhoz, nem férhetnek hozzá:

nem vehetnek fel hitelt, nem bocsáthatnak ki államkötvényt sem, ami által nem tehetnek szert költségvetési forrásokra"

- húzta alá.

Hogy mindennek milyen hatása lesz, azt - mint fogalmazott - "meglátjuk".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×