eur:
411.23
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Traffic streams past the Palace of Westminster on a Winters evening.
Nyitókép: simonbradfield/Getty Images

Elég harapósak-e a Vlagyimir Putyinék elleni első brit szankciók?

Nagy-Britannia másokhoz hasonlóan szankciókkal torolta meg, hogy Oroszország elismerte a szakadár kelet-ukrajnai területek függetlenségét és ezzel legitimálta maga számára a katonai bevonulást.

Az Egyesült Királyságot eddig az orosz és más oligarchák pénzmosodájaként is emlegették. Most, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egy harcias beszéd után közölte: önálló államként ismeri el az önkényesen kikiáltott kelet-ukrajnai Donyecki és Luganszki Népköztársaságokat, Londonban is elszakadt a cérna.

Boris Johnson brit miniszterelnök a COBRA rendkívüli brit kormánybizottság ülése után azt mondta, hogy Putyin „összetépte a nemzetközi jogot”, valamint hogy „totális inváziót” akar. Ezért

„a gazdasági szankciók első hullámát zúdítják rá”

– fogalmazott.

A brit büntetőszankciók részeként befagyasztották öt nagyobbnak mondott, bár kevéssé ismert orosz bank, és három vagyonos orosz állampolgár nagy-britanniai vagyonát. A szankcionáltak között van a Rosszija, az IS, a Promszvjazbank és a Fekete Tengeri Bank. Emellett büntetőlistára tették Gennagyij Timcsenko, Borisz Rotenberg és Igor Rotenberg milliárdosokat, akiknek a vagyonát zárolták, és akik nem léphetnek brit földre.

Timcsenko orosz, örmény és finn állampolgár, a francia Becsületrend kitüntetettje, akinek vagyonát 19 és fél milliárd dollárra becsülik. Az energia, közlekedési és infrastruktúra szektorba befektető Volga magánbefektetői csoport tulajdonosa.

Borisz Rotenberg egykor a legnagyobb orosz építőipari vállalat társtulajdonosa volt, Putyin elnököt pedig gyerekkorából ismeri, mert együtt jártak egy küzdősport (szambo) klubba. Putyin elnöksége kezdetén az orosz vodkapiac 30 százalékát lefedő új állami cég vezetőjének nevezték ki, majd Rotenberg egy bankot alapított a testvérével, a 2014-es szocsi olimpia előtt pedig 7 milliárd dolláros építési szerződést kapott az államtól.

Brit ellenzéki, de konzervatív képviselők szerint is a szankciók csak „langyosak” és nem mennek elég messze.

Margaret Hodge munkáspárti képviselő megjegyezte: eddig is túl sok kleptokrata lopott az orosz néptől, és megúszták.

Egy elemzés szerint az oroszok ellenszankciókkal válaszolhatnak, amelyek például a Rosznyefty orosz olajcégben részvényes BP brit energiacéget sújthatják. A Londonban székelő gazdag orosz cégek és személyek elleni fellépés pedig megnyirbálja a velük foglalkozó brit pénzügyi szolgáltató cégek, alapkezelők, könyvelők és jogászok bevételeit. Jelenleg 31 orosz cég szerepel a londoni tőzsdén, 468 milliárd fontos vagyonnal.

A Rabobank elemzése szerint pedig egy esetleges Ukrajna elleni orosz invázió duplájára emelné a búza árát, ami veszélyeztetné az élelmiszerbiztonságot az amúgy is inflációval küszködő briteknél.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×