eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 28. szombat Kamilla
Emmanuel Macron francia elnök bemutatja a féléves EU-elnökség programját az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2022. január 19-én. Január 1-jétől Franciaország tölti be fél évig az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét.
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Miniszteri szintű „Schengen-tanács” létrehozását szorgalmazza a francia elnök

Rendszeresen ülésező miniszteri szintű állandó politikai vezetést és koordinációt, az euróövezeti miniszterek havi tanácskozásaihoz hasonló „Schengen-tanács” megteremtését javasolja Emmanuel Macron. Az alakuló ülés márciusban lehetne.

Informális tanácskozást tartanak csütörtöktől az EU-huszonhetek bel- és igazságügyminiszterei a franciaországi Lille-ben, kiemelt figyelmet szentelve a migrációs politika és a Schengen-övezet működtetése kérdéseinek. A tanácskozás felvezetéseként szerda este a francia államfő munkavacsora keretében találkozott az ülés résztvevőivel és ott beszédet is mondott.

Macron ennek részeként hosszasan elidőzött a Schengen-rendszer szerinte elkerülhetetlen reformjának szükségességénél, néhány konkrétummal is szolgálva a francia részről előnyösnek vélt lehetséges változtatásokról.

A téma kiinduló gondolata megismételte az idei francia EU-elnökség féléves programjának tavaly decemberi ismertetésekor leszögezett alapelvet: az Európai Uniónak szükséges van a Schengen-rendszerre, de nem fenntartható az övezeten belüli országok között a személyek szabad mozgása az együttműködés módszereinek korszerűsítése és a Schengen-külső határok megerősítése nélkül. (Macron mindezt decemberben úgy fogalmazta meg, hogy „Európának képesnek kell lennie megvédenie – külső – határait”, miközben készen kell állnia a belső szabad mozgás szavatolására is.)

A francia elnök emlékeztetett, hogy a Schengen-rendszert „más időszakban” hozták létre, amikor még például nem nehezedett migrációs nyomás Európára és az európai uniós tagállamokra, valamint európai célpontú terrorista támadás is ritka volt, és végképp nem volt járványhelyzet. Mindezekkel ma szembesülve úgymond

megérett a helyzet a Schengen működtetésének a módosítására.

Macron szerint ennek egyik kulcsa lehetne a (részben nem EU-tagokat is magában foglaló) Schengen-övezeti országok illetékes tárcavezetői között a politikai egyeztetés intézményesítése. Úgy vélte, egyfajta (EU-szintű operatív döntésekre is kész, de kellő politikai felhatalmazással is rendelkező) állandó „Schengen-tanács” intézményesítése szolgálhatná ezt.

Ahhoz lehetne ez hasonló, ahogyan a közös valutával, az euróval összefüggő ügyek kezeléséhez minimum havonta egyszer az euróövezeti pénzügyminiszterek is „saját körben” ülést tartanak, és munkájukat több évre választott állandó koordináló és levezető elnök (jelenleg Paschal Donohoe ír pénzügyminiszter) menedzseli – mutatott rá beszédében Macron.

Emlékezetes, hogy a Schengen-övezethez tartozó országok között a személyek számára alaphelyzetben határellenőrzés nélküli szabad mozgást biztosító rendszernek jelenleg nem tagja a tartós kimaradást kért Írország, továbbá Ciprus, és a csatlakozáshoz még felkészülési fázisban lévő Bulgária, Horvátország és Románia. Része ugyanakkor az övezetnek a nem EU-tag Izland, Lieshtenstein, Norvégia és Svájc.

A kép teljességéhez tartozik, hogy szakértők már Macron decemberi felvetése idején megjegyezték, hogy az EU-belügyminiszteri tanács eddig is rendszeresen tartott külön Scehgen-ügyeknek szentelt ülést, amire ilyenkor meghívták a többi övezeti ország tárcavezetőjét is. De az is igaz, hogy Schengen-ügyek közvetlen kezeléséért operatívan felelős intézményesített formáció eddig még nem létezett.

Szerdai beszédében Macron azzal érvelt, hogy miközben egy ilyen váltásnak rengeteg gyakorlati hozadéka lehetne, (nem utolsó sorban átláthatóbbá és könnyebben kezelhetővé tehetné az egyoldalú tagállami döntések nyomán az utóbbi években több helyen intézményesült részleges határellenőrzések kuszaságát),

a Schengen-övezeti tanács létrehozása „egyetlen döntéssel” egyszerűen megvalósítható, és még csak uniós szerződést sem szükséges módosítani hozzá.

A francia elnök mindenesetre kívánatosnak és teljesíthetőnek is nevezte, hogy a februári döntés után az új „tanács” márciusban (a március 3-i EU-tanácsülés részeként) már meg is tartsa leendő alakuló ülését.

Arról egyelőre nem esett szó, hogy vajon euróövezeti mintára a Schengen-tanács munkájához is állandó elnöki posztot intézményesítenének, de ennek kapcsán megfigyelők megjegyzik, hogy ez az eurózóna életében is csak később jött létre.

A sietős francia ambíciókat az első sajtóvélemények összekapcsolják az áprilisban esedékes elnökválasztással, és azzal a ténnyel, hogy a közbiztonság, csakúgy, mint a bevándorlás kérdése Macron két szélsőjobboldali kihívójának, Marine Le Pennek és Éric Zemmornak kiemelt kampánytémája.

Mint a Politico elemzője fogalmazott, a Schengen-tanács francia elnöki kezdeményezésre történő megteremtése közvetetten úgy szolgálhatná Macron (hivatalosan amúgy mindmáig be nem jelentett) elnöki újraválasztási törekvéseit, hogy intézése közben egy szót sem kell mondani a francia belpolitika aktuális kérdéseiről.

Mások ugyanakkor arra is emlékeztetnek, hogy

Schengen reformjának kérdése a francia politikai számításoktól függetlenül is sok év óta napirenden van.

Olyannyira, hogy az Európai Bizottság tavaly júniusban új „Schengen-politikai” stratégiát is közzétett.

Ennek részeként több területen konkrét kezdeményezést is tettek, így javasolták, hogy javítsák a Schengen-zóna külső határellenőrzésének a hatékonyságát (végleg mindenütt megszüntetnék például az útlevél-pecsételést, és egységes elektronikus ki- és beléptető rendszert vezetnének be). Esetleges újabb rendkívüli helyzetek esetére kidolgozott operatív terveket tartottak szükségesnek, aminek egyik sarkalatos pontja nem mellesleg még ideiglenes zárlatok esetére is biztosítaná az áthaladó kamionforgalom számára a „zöld folyosók” fenntartását.

Mindezek mellett a tavalyi bizottsági anyag is felvetette a Schengen-övezet működtetésének („kormányzásának”) az erősítését, igaz, nem intézményi változás, hanem újabb tevékenységi formák ajánlásával. Szorgalmazták például az ellenőrzésék erősítését, beleértve a Schengen-határokon teendő, előre be nem jelentett inspekciókat is, aminek ugyanúgy tárgya lehet külső határszakaszon a hivatalos határvédelmi rendszer hatékonyságának a mérése, mint az övezeten belüli korlátozások megszűnésének az ellenőrzése.

A szerdai Macron-javaslat másik fontos eleme amúgy külön is a külső Schengen-határok védelmének megerősítését szorgalmazta. Megfigyelők megjegyzik, hogy a francia elnök ennek kapcsán tavaly decemberben arról beszélt,

szükséges volna gyorsan mozgósítható és egyszerűen bevethető határőrizeti erők nagyobb számú készenlétbe helyezésére,

képessé téve az Európai Uniót a mostani fehérorosz migrációs akcióhoz hasonló helyzetek jövőbeni hatékonyabb kivédésére. (A francia ambíció tehát túlnőne a most épülő Frontex-kapacitás teljesítőképességén.)

Macron szerdai felvetését a Schengen-tanács megalakítására a brüsszeli Politico tudósítása szerint fontos és hasznos kezdeményezésnek minősítette Ylva Johansson belügyi EU-biztos, mivel az szerinte egyszerre vezethetne gyorsabb és hatékonyabb döntéshozáshoz, miközben erősítheti a tagállamok „tudatosulását” és elköteleződését a Schengen-ügyek figyelemmel követésére és működésének segítésére.

Bizottsági részről a tavaly nyári jelentésben emlékeztettek, hogy az EU területén mintegy 1,7 millió ember más tagállamban dolgozik, számukra az időközben visszaállított részleges határellenőrzés komoly terhet jelent. De hasonlóképpen, az egymásba nyitott tagállami gazdaságok zavartalan működése is igényli az egymás közötti forgalomban a folyamatosságot.

A sokszor emlegetett példa ennek kapcsán, hogy alaphelyzetben csupán a német határon évente 12 milliárd kamion lépi át a határt. Összességében szakértők már korábban is mintegy évi 18 milliárd eurónyi plusz kiadást prognosztizáltak arra az esetre, ha ismét mindenütt meg kellene állni a tagállamok egymás közötti személyi forgalmában.

Címlapról ajánljuk
Szigethy Gábor: abból nem születik új ország, ha valamit tagadunk

Szigethy Gábor: abból nem születik új ország, ha valamit tagadunk

1981 és 1989 között jelent meg Szigethy Gábor népszerű könyvsorozata, a Gondolkodó magyarok. Olyan írásokat válogatott bele nemzeti nagyjainktól, írástudóinktól, melyek szerzőik saját életének és egyben a nemzet életének sorsfordító helyzeteit, válaszútjait, kérdéseit tudatosították - Szent Istvántól Babits Mihályig. A szerző a megjelent 56 kötet mindegyikéhez megvilágító erejű bevezető esszét írt, és három és fél évtized távlatából újraközölte azokat a júniusban megjelent Ezeréves utazásom című kötetében.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×