Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja (elöl, k) beszél a boszniai szerb parlament ülésén Banja Lukában 2021. december 10-én. A képviselők ezen a napon megszavazták, hogy  az országrész intézményei átveszik az országos igazságszolgáltatási, védelmi, biztonsági és adóügyi szervek jogköreit. Dodik évek óta hangoztatja, hogy a többségében szerbek lakta rész kiválna Bosznia-Hercegovinából.
Nyitókép: MTI/AP/Radivoje Pavicic

Szakértő: az év kérdése, hogy szétszakad-e Bosznia-Hercegovina

Ördögh Tibor szerint ha Bosznia szerb törekvésre kettétörik, vége az uniós álmoknak.

Helyi politikusok nem zárják ki, hogy szétszakadhat Bosznia-Hercegovina, ugyanis még tavaly év végén az ellenzéki pártok bojkottja mellett Milorad Dodik, a köztársaság szerb vezetőjének pártja megszavazta a leválást a bosznia-hercegovinai szövetségi állam intézményeiről.

A kialakult helyzetről Ördögh Tibor délszlávszakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa az InfoRádióban azt mondta, "az év kérdése", hogy megtörténik-e ez a szakadás, vagy csak egy retorikai fogáshoz folyamodott Milorad Dodik.

"Azt tudnunk kell, hogy ősszel választások lesznek majd szövetségi szinten, és már ennek részeként is felfoghatjuk a lépést,

amely egy hat hónapos folyamatot indít. Ebben a boszniai szerb entitás kormányának javaslatokat kell kidolgoznia arra vonatkozóan, hogy hogyan valósulna meg a kivonulás a szövetségi intézményekből" - fogalmazott a szakértő.

Bosznia-Hercegovinát három nagy közösség, "államalkotó nemzet" alkotja:

  • szerbek
  • horvátok
  • bosnyákok.

Ők háborúztak egymással az első délszláv válság alkalmával, "de természetesen mások is", mondta Ördögh Tibor.

Ha szakadna az ország, kérdés viszont, "belülről" tud-e szakadni, vagy a nemzetközi közösségnek is lehet-e szava hozzá.

"Belülről bármit lehet, Koszovó esetében is láttuk ezt. De a nemzetközi közösség jóváhagyása is kell hozzá. Arra viszont azért felhívnám a figyelmet, hogy van egy olyan terület, Brcko körzete (város Bosznia és Szerbia határán - a szerk.), amely egy nemzetközi felügyelet alatt álló terület, az entitás két részét elválasztja egymástól.

Tehát a Boszniai Szerb Köztársaság sem egységes ebből a szempontból.

A nagy kérdés így az, hogy ha ők egy függetlenséget kinyilvánítanak, akkor fegyverrel elindulnának-e Brcko ellen,

hogy megszerezzék, és ezáltal a területet egyesíteni tudnák. Valójában így érné meg a Boszniai Szerb Köztársaságnak önállóvá válni. De a nemzetközi közösség katonailag még mindig jelen van ott azon túl, hogy politikailag is."

A boszniai szerbeknek - a szakértő szerint - gazdaságilag sem érné meg a szakadás, jelenleg nagyon rossz a helyzet helyben és országosan is, a válással pedig elapadnának az EU-s és nagyhatalmi segélyek, és egyedül Oroszországra kellene támaszkodni, míg a "maradó rész" kapná tovább a támogatásokat.

"Úgy látszik, ebben a mérkőzésben a jó-rossz szereposztásban a szerbek kapták a rosszat" - jegyezte meg Ördögh Tibor.

Távlati probléma továbbá, hogy a terület, illetve az ország uniós integrációjának feltétele, hogy az ország válaszoljon a belső instabilitását és feszültségeit érintő kérdésekre.

"Az, amit most Milorad Dodik művel, ellentétes a stabilitási elvárással,

amit a külügyminiszterek megfogalmaztak Boszniával szemben. A csatlakozási álom tehát pont saját maguk miatt is kerül most messzebb a gyakorlatban."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

Meglepő kanyarok a magyarországi alkoholfogyasztási szokásokban

A közelmúlt válságidőszakában a pénzügyi stressz és a státusz-orientáció növelte leginkább az alkoholfogyasztást, a pandémia időszakában ugyanakkor nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon – derült ki egy most megjelent kutatásból. Az InfoRádió a felmérésről Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte.

Donald Trump: nemzetbiztonsági érdek Grönland megszerzése

Az elnök Washingtonból távozva a repülőtéren újságírók előtt kifejtette, hogy a kiterjedt amerikai katonai beruházások révén megcélzott amerikai rakétavédelmi pajzs, az „Aranykupola" (Golden Dome) kiépítése szempontjából is fontos szerepet kapna Grönland. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kérdésről tárgyalások vannak a NATO-val is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Kijev jelenleg csak a szükséges villamosenergia-mennyiség mintegy feléhez jut hozzá, a városban tömeges fűtés- és áramkimaradások sújtják a lakosságot a rekordhidegben – közölte Vitalij Klicsko főpolgármester. Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben. Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta Trump korábbi kijelentését: "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×