Infostart.hu
eur:
379.1
usd:
319.65
bux:
0
2026. február 13. péntek Ella, Linda
A 2021. január 26-án közreadott képen az orosz hadsereg RS-24 Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétáit szállítják a náci Németország felett aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából tartott katonai díszszemlén a moszkvai Vörös térre 2020.  június 24-én. Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2021. január 26-án kifejezte országa készségét a február 5-én lejáró hadászati nukleáris támadóeszközök csökkentéséről megkötött Új START- (START-3 ) szerződés meghosszabbítására.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Kína szerint történelmi dokumentum az atomfegyverekről aláírt nyilatkozat

Kína atomarzenáljuk csökkentésére szólította fel kedden az Egyesült Államokat és Oroszországot, de hozzátette, hogy folytatja sajátjának korszerűsítését. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt állandó tagja - köztük Kína, az Egyesült Államok és Oroszország - előző nap kötelezettséget vállalt arra, hogy "megakadályozza az atomfegyverek további terjedését".

A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi egyezmény (atomsorompó-szerződés, NPT) felülvizsgálati konferenciája előtt, hétfőn kiadott közös nyilatkozatában az öt atomnagyhatalom hangsúlyozta, hogy "együtt kíván működni valamennyi állammal olyan biztonsági környezet létrehozásában, amelynek köszönhetően nagyobb haladást lehet elérni a leszerelésben, s amelynek végső célja egy atomfegyverek nélküli világ létrehozása".

Fu Cung, a kínai külügyminisztérium fegyverzetellenőrzési szolgálatának főigazgatója történelmi jelentőségű dokumentumként jellemezte keddi sajtóértekezletén az öthatalmi nyilatkozatot.

Az AFP hírügynökség felhívta a figyelmet arra, hogy Kína mindig visszautasítja Washington meghívását az atomfegyverek számának csökkentéséről szóló amerikai-orosz tárgyalásokra, arra hivatkozva, hogy az ő atomarzenáljaik sokkal nagyobbak a kínainál.

A stockholmi központú békekutató intézet (SIPRI) becslése szerint az Egyesült Államoknak 5550, Oroszországnak 6255, Kínának pedig 350 atomfegyvere van.

"A világ nukleáris robbanófejeinek 90 százalékát az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja. Visszafordíthatatlanul és jogilag kötelező módon csökkenteniük kell atomarzenáljukat. Kína mindig ahhoz tartotta magát, hogy elsőként soha nem vet be atomfegyvert, és csak a védelme szempontjából szükséges, minimális szinten tartja nukleáris fegyvereinek számát, de megbízhatóságuk, védő- és elrettentő képességük növelése érdekében folytatja modernizációjukat. Tehát nem igaz amerikai tisztségviselők azon állítása, hogy Kína rohamléptekben növeli nukleáris képességeit " - jelentette ki Fu Cung.

A brit és az amerikai média az utóbbi hónapokban kiadott több olyan jelentést, miszerint Peking magas szintű szakértelemre tett szert a kiszámíthatatlanabb röppályájú és nukleáris robbanófejek hordozására képes hiperszonikus rakéták fejlesztése terén. Kína egyebek között olyan új, hiperszonikus rakétát tesztelt, amely repülése közben maga is képes rakétát indítani, és ilyen technológiával egyelőre sem az Egyesült Államok, sem Oroszország nem rendelkezik - idézte az egyik ilyen jelentést az AFP.

Az amerikai védelmi minisztérium egy novemberi jelentésében azt állította, hogy Kína gyorsabban növeli nukleáris erejét, mint korábban sejteni lehetett, és 2030-ra már ezer nukleáris robbanófeje lehet.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: másfél-két évig elég Ukrajnának az óriáshitel, amit az EU országai vesznek fel

Bendarzsevszkij Anton: másfél-két évig elég Ukrajnának az óriáshitel, amit az EU országai vesznek fel

Az Európai Parlament többsége megszavazta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós közös uniós hitel felvételét és folyósítását Kijev számára. Ukrajnában ezzel elhárult az államcsőd veszélye. Ez egy utolsó utáni mentőöv Ukrajnának, amely már nehezen finanszírozható az eladósodottsága miatt – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban. A pénzt a oktatás, egészségügy és az állam működésére kell költeni, kérdés, hogy mindez mennyire kontrollálható – tette hozzá.

„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

Anti-imperialistaként kutyakötelessége az embernek tiltakozni az ellen, hogy ha valaki azt gondolja, egy meghatározó ország elnökeként elrendezheti más országok sorsát, de azzal sem ért egyet, hogy Donald Trumppal ellentétben az európai politikában a döntések nem megszemélyesíthetők. Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, az LMP alapítója beszélt erről az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×