Infostart.hu
eur:
385.3
usd:
331.89
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A 2021. január 26-án közreadott képen az orosz hadsereg RS-24 Jarsz interkontinentális ballisztikus rakétáit szállítják a náci Németország felett aratott győzelem 75. évfordulója alkalmából tartott katonai díszszemlén a moszkvai Vörös térre 2020.  június 24-én. Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2021. január 26-án kifejezte országa készségét a február 5-én lejáró hadászati nukleáris támadóeszközök csökkentéséről megkötött Új START- (START-3 ) szerződés meghosszabbítására.
Nyitókép: MTI/AP/Alekszandr Zemljanyicsenko

Kína szerint történelmi dokumentum az atomfegyverekről aláírt nyilatkozat

Kína atomarzenáljuk csökkentésére szólította fel kedden az Egyesült Államokat és Oroszországot, de hozzátette, hogy folytatja sajátjának korszerűsítését. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt állandó tagja - köztük Kína, az Egyesült Államok és Oroszország - előző nap kötelezettséget vállalt arra, hogy "megakadályozza az atomfegyverek további terjedését".

A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi egyezmény (atomsorompó-szerződés, NPT) felülvizsgálati konferenciája előtt, hétfőn kiadott közös nyilatkozatában az öt atomnagyhatalom hangsúlyozta, hogy "együtt kíván működni valamennyi állammal olyan biztonsági környezet létrehozásában, amelynek köszönhetően nagyobb haladást lehet elérni a leszerelésben, s amelynek végső célja egy atomfegyverek nélküli világ létrehozása".

Fu Cung, a kínai külügyminisztérium fegyverzetellenőrzési szolgálatának főigazgatója történelmi jelentőségű dokumentumként jellemezte keddi sajtóértekezletén az öthatalmi nyilatkozatot.

Az AFP hírügynökség felhívta a figyelmet arra, hogy Kína mindig visszautasítja Washington meghívását az atomfegyverek számának csökkentéséről szóló amerikai-orosz tárgyalásokra, arra hivatkozva, hogy az ő atomarzenáljaik sokkal nagyobbak a kínainál.

A stockholmi központú békekutató intézet (SIPRI) becslése szerint az Egyesült Államoknak 5550, Oroszországnak 6255, Kínának pedig 350 atomfegyvere van.

"A világ nukleáris robbanófejeinek 90 százalékát az Egyesült Államok és Oroszország birtokolja. Visszafordíthatatlanul és jogilag kötelező módon csökkenteniük kell atomarzenáljukat. Kína mindig ahhoz tartotta magát, hogy elsőként soha nem vet be atomfegyvert, és csak a védelme szempontjából szükséges, minimális szinten tartja nukleáris fegyvereinek számát, de megbízhatóságuk, védő- és elrettentő képességük növelése érdekében folytatja modernizációjukat. Tehát nem igaz amerikai tisztségviselők azon állítása, hogy Kína rohamléptekben növeli nukleáris képességeit " - jelentette ki Fu Cung.

A brit és az amerikai média az utóbbi hónapokban kiadott több olyan jelentést, miszerint Peking magas szintű szakértelemre tett szert a kiszámíthatatlanabb röppályájú és nukleáris robbanófejek hordozására képes hiperszonikus rakéták fejlesztése terén. Kína egyebek között olyan új, hiperszonikus rakétát tesztelt, amely repülése közben maga is képes rakétát indítani, és ilyen technológiával egyelőre sem az Egyesült Államok, sem Oroszország nem rendelkezik - idézte az egyik ilyen jelentést az AFP.

Az amerikai védelmi minisztérium egy novemberi jelentésében azt állította, hogy Kína gyorsabban növeli nukleáris erejét, mint korábban sejteni lehetett, és 2030-ra már ezer nukleáris robbanófeje lehet.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×