A "Merjünk nagyobb előrelépést - Szövetség a szabadságért, az igazságosságért és a fenntarthatóságért" című szerződés összeállítása után az elfogadás folyamata következik.

A Zöldek egy csütörtökön kezdődő tíznapos hibrid - online, illetve levélben leadott voksokon alapuló - pártszavazáson döntenek. Az SPD a december 4-én, az FDP a december 5-én tartandó rendkívüli pártkongresszusán dönt a szerződésről.

Ha mindhárom párt elfogadja,

a december 6-án kezdődő héten a szövetségi parlamentben (Bundestag) megválasztják kancellárnak Olaf Scholz-ot, a szociáldemokraták jelöltjét, és megalakul az új német kormány.

Olaf Scholz a 177 oldalas szerződést bemutató tájékoztatón elsőként azt emelte ki, hogy az ország modernizációjára készülnek, így elkezdődik "a beruházások évtizede", legelső intézkedéseik között pedig 9,60 euróról 12 euróra emelik az óránkénti bruttó minimálbért, amivel tízmillió munkavállaló helyzetét javítják.

Az elsősorban az éghajlat védelmét és a közlekedési, távközlési, oktatási és egyéb infrastruktúra fejlesztését szolgáló beruházások ugyan sok pénzt emésztenek fel, ám minden tervezett vállalkozás finanszírozható. A koalíciós pártok pedig elkötelezettek az úgynevezett alkotmányos adósságfék szabálya mellett, amely előírja, hogy a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékát.

A pártokat egyesítő erők

Christian Lindner, a jobbközép irányultságú FDP elnöke - aki várhatóan pénzügyminiszter lesz az új kormányban - elmondta, hogy három, erősen különböző párt készül koalícióra, és "soha nem is titkolták" nézeteltéréseiket. Mégis együtt kormányoznak, mert egyesítik őket a fennálló viszonyok, a "status quo" meghaladásának és az ország modernizálásának szándéka.

Értékelése szerint a szeptemberi Bundestag-választás után elkezdett tárgyaláson sikerült olyan megállapodást kötni, amelynek révén Németország irányítását a politikai "közép koalíciója" veszi át.

Paradigmaváltásokra készülnek

Annalena Baerbock, a balközép irányultságú Zöldek társelnöke - aki valószínűleg külügyminiszter lesz- hangsúlyozta, hogy a három párt több "paradigmaváltásra" készül. A külpolitikában az a céljuk, hogy "visszatérjen az aktív európai külpolitika", és a "közös diplomáciát" az "értékek és az emberi jogok vezéreljék".

A három párt szerződése alapján

• Németország az eredetileg ütemezett és törvényben rögzített 2038 helyett már 2030-ra felhagy a kőszén felhasználására épülő áramtermeléssel, és ugyancsak 2030-ra 80 százalékra emelik a megújuló forrásokból termelt áram arányát a jelenlegi 45 százalékról.
• bevezetik a kannabisz legális és ellenőrzött értékesítését, és kiterjesztik az ártalomcsökkentő intézkedéseket, programokat.
• a 177 oldalas szerződés leggyakrabban előforduló kifejezései közé tartozik az "éghajlat" értelemben használt klíma, amely különböző összetételekben 198-szor szerepel a szövegben. A digitalizálás 63-szor, a demokrácia 47-szer, a jogállam 29-szer, a migráció 23-szor, a bevándorlás pedig 12-szer fordul elő.

A szeptemberi Bundestag-választáson az SPD végzett az első helyen, a szavazatok 25,7 százalékával. Eddigi koalíciós társa, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a története leggyengébb teljesítményével 24,1 százalékot szerzett, így már csak a második számú politikai erő Németországban. A Zöldek 14,8 százalékkal a harmadik helyen, a liberálisok 11,5 százalékkal a negyedik helyen végeztek.

A legutóbbi, 2017-es Bundestag-választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott a kormányalakítás. Ezúttal nagyjából 70-75 napig tarthat a folyamat, ha a közös kormányzásra készülő pártoknak sikerül tartaniuk a menetrendet.