Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Kolozsvár, 2020. december 6. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke sajtótájékoztatót tart az urnazárások után a kolozsvári Iskola Alapítvány székhelyén a romániai parlamenti választások napján, 2020. december 6-án. Kelemen Hunor szerint biztosítva lesz a magyar képviselet a román parlamentben a következő négy évben. Az RMDSZ elnöke az urnazárás után közzétett exit poll felmérések eredményei alapján értékelte a választásokat.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Romániai kormányalakítás - Így vágná át a gordiuszi csomót Kelemen Hunor

A pártelnököknek a miniszterelnöki és a helyettesi pozíciókat kell elosztani szerinte.

Kelemen Hunor szerint a Bukarestben alakítandó nagykoalíciós kormány csak akkor lesz működőképes, ha valamelyik pártelnök lesz a miniszterelnök, a másik két párt elnöke pedig miniszterelnök-helyettesi tisztséget vállal a kormányban.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke erről kedden beszélt a magyar közmédiának, miután Florin Cituval, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, illetve Marcel Ciolacuval, a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetőjével tárgyalt a közös kormányprogram még vitás kérdéseiről.

Rámutatott: a koalíciós egyeztetéseken a közpolitikák irányát, a parlamenti együttműködést kell majd hétről hétre megbeszélni, a döntéseket azonban a kormányon belül kell meghozni, nem lehet arra várni, amíg a kormánytagok a pártvezetéssel konzultálnak. Ahhoz, hogy a kormányzat jól működjön, a koalíciós pártok elnökeinek kell a kormányt vezetniük.

Azért sem lenne jó mással próbálkozni, mert egy másik tisztségviselő kinevezése később az illető párton belül feszültségeket okoz - magyarázta az RMDSZ elnöke.

Mivel mindkét román párt igényt tart a kormányfői posztra, felmerült, hogy egymást váltva töltsék be a tisztséget.

"A rotációs elvet többnyire elfogadhatónak tartják, viszont nagy a gyúródás, hogy ki ugrik fel elsőként a ringlispílre" - mondta Kelemen Hunor.

Arra a kérdésre, hogy ebben a "vetésforgóban" az RMDSZ is részt venne-e, Kelemen Hunor azt mondta: ez így lenne elvszerű, de tisztában van azzal, hogy egy magyar nemzetiségű kormányfő kinevezését sokan előítéletekkel fogadnák Romániában, az RMDSZ pedig a legkisebb pártként nem támasztott olyan feltételt, hogy csak akkor vesz részt a koalícióban, ha ő adhatja a miniszterelnököt.

Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy nehezen haladnak az egy hete kezdődött kormányalakítási tárgyalások. Eddig a közös kormányprogram kialakításán dolgoztak, de ezt sem sikerült még lezárni, mert komoly szemléletbeli különbségek vannak a pártok között. Egyebek között az adópolitikáról, a szociális juttatásokról folyik a vita.

Abban egyetértenek, hogy a törvény által előírtnál jelentősebb nyugdíjemelésre van szükség, de további költségvetési elemzésekre van szükség, hogy megállapodhassanak ennek mértékéről. Az RMDSZ a kisnyugdíjasokat akarja védeni oly módon, hogy járandóságukat legalább az infláció mértékével emeljék, a gyermeknevelési támogatás terén pedig új - adókedvezményekre épülő - megközelítést javasolt.

Az RMDSZ elnöke szerint az országnak sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége, amely költségvetés-kiigazítást hajthat végre, kidolgozza és a parlament elé terjeszti a jövő évi büdzsé tervezetét, de félő, hogy az egyeztetések további elhúzódása most már nem az álláspontok közeledéséhez, hanem a "repedések" elmélyüléséhez vezet.

A megoldatlan problémák és feszültségek miatt Kelemen Hunor kizártnak tartja, hogy - az eredeti célkitűzéseknek megfelelően - még ezen a héten a parlament elé terjesszék az új kormány programját és névsorát: erre az RMDSZ elnöke szerint jövő hét elején kerülhet sor.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×