Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Florin Citu román miniszterelnök (b) és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, miniszterelnök-helyettes a legnagyobb frakcióval rendelkező ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) által beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitáján a kétkamarás román parlament együttes ülésén 2021. október 5-én.
Nyitókép: MTI/Baranyi Ildikó

Kelemen Hunor: az államformaváltás indokolja a nagykoalíciót

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megkezdi a tárgyalásokat a jobbközép Nemzeti Liberális Párttal és a Szociáldemokrata Párttal egy, a nemzeti kisebbségek frakciója által is támogatott nagykoalíció kialakítására. Az alkotmányos reform a feltétele annak, hogy az RMDSZ a nagykoalíció része legyen – mondta az InfoRádiónak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.

Kelemen Hunor szerint a romániai kormány- és politikai válság megoldására – több próbálkozást követően – az egyetlen lehetőség a nagykoalíció lehet. Mindez az RMDSZ számára ebben a pillanatban több mint matematika, hangsúlyozta, hiszen egy nemzeti közösséget képviselnek, azzal együtt, hogy a nagykoalíciónak akkor látná értelmét, ha alkotmányos reform is megvalósulna. A szövetség elnöke kiemelte, a kormányprogramnak tartalmaznia kell azokat a számukra fontos kérdéseket, amelyek az identitás megőrzéséhez kapcsolódnak, az oktatástól egészen a nemzeti kisebbségi törvény elfogadásáig. „Ez a közösség elvárása, igénye” – fogalmazott.

Az RMDSZ elnöke szerint az alkotmányos reform az, ami nagykoalíciót indokol, máskülönben nincs szükség 68-69 százalékos többségre a parlamentben.

Ez mindenekelőtt a parlamentáris köztársaság kialakítását jelentené,

megváltoztatva azt a félelnöki rendszert, amely az elmúlt 30 évben többször bebizonyította, hogy politikai konfliktusoknak a forrása. Kelemen Hunor elismerte, hogy egy nagykoalícióban az RMDSZ súlya matematikailag csökkenhet, de politikai érvekkel és szempontokkal, azzal, hogy egy közösséget képviselnek, próbálják majd megtartani. Ragaszkodni fognak ahhoz, hogy az eddig általuk vezetett tárcákat megőrizhessék, valamint azokhoz a célkitűzésekhez, amelyeket a múlt év decemberében elfogadtak.

A szövetség elnöke nem számít jelentős, nagyobb vitákra a tárgyalások során a felek között, de ettől még két-három hétig is elhúzódhat, miután össze kell hangolniuk az elképzeléseiket a Szociáldemokrata Párttal, amely eddig ellenzékben volt és bizonyos értelemben világszemléletében is különbözik attól, amit a régi koalíció képviselt.

Kelemen Hunor szerint van-fogadókészség a lehetséges koalíciós partnerek részéről az alkotmányos reformra, vagyis Románia államforma-váltására, legalábbis az eddigi informális beszélgetésekből számára ez körvonalazódott, de azért a következő hetekben fog kiderülni, hogy milyen mélyre lehet menni az alkotmányos reformokkal.

„Az én tapasztalatom az a 2013-14-es kísérlet után, hogy nem szabad túl sok célt, alkotmányos fejezetet megjelölni, hogy ne vesszünk el a részletekben.

A nagy dolgokra kell koncentrálni”

– fogalmazott.

Az RMDSZ elnöke azt is megjegyezte, ha két-három hét alatt nem lehet összehozni a nagykoalíciót, valószínűleg az sem járható út. Akkor viszont már komolyan el kell gondolkodni egy jövő tavaszi előre hozott választáson, mert működőképes koalíció nélkül 2024-ig „nem szabad, nem érdemes kínlódni” – zárta szavait Kelemen Hunor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×