eur:
394.07
usd:
364.94
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Az új német szövetségi parlament (Bundestag) alakuló ülése Berlinben 2021. október 26-án.
Nyitókép: Clemens Bilan

Megalakult az új Bundestag, de csak két dolog biztos

Németországban kedden megalakult az új Bundestag. Szerdán pedig a hivatalos koalíciós tárgyalások is elkezdődnek a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek és a Szabad Demokrata Párt (FDP) között. Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intezétének igazgatója szerint azonban még mindig nem biztos, hogy végül ez a három párt alakíthat kormányt.

Kedden megalakult a 20. német szövetségi parlament, tehát a Bundestag, amiben a Szociáldemokrata Pártnak lesz a legnagyobb frakciója. Az SDP-t követi a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, majd a Zöldek és a liberális FDP.

Az új Bundestag különlegessége, hogy azt nem hét, hanem már nyolc párt alkotja, miután a dán és fríz kisebbséget képviselő SSW is bejutott egy mandátummal, azaz „olyan színes szövetségi parlament lesz mától” Németországban, mint eddig még soha – fogalmazott érdeklődésünkre Bauer Bence, hozzátéve, hogy a keddi nap a formalitásokkal telik. A szakértő elmondása szerint a pártok már megnevezték a jelöltjeiket a Bundestag elnökségébe, egyedül az Alternatíva Németországért (AfD) jelöltjének a megválasztása kétséges.

Németországban úgy tartják, az egyetlen bizonyosság a halál meg az adók, tehát a fentiek ellenére

abszolúte nem biztos, hogy a győztes párt jelöltje, Olaf Scholz lesz végül a kancellár

– tette hozzá a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója. A koalíciós tárgyalások a szerdai napon kezdődnek az SDP, a Zöldek és az FDP között, és a hírek szerint a pártok november 10-ig szeretnének egy közbenső eredményt prezentálni, hogy mennyire képesek egymással dűlőre jutni. És ha minden igaz, december 6-án választhatják meg a Bundestagban Olaf Scholzot kancellárnak.

„Na addig viszont sok minden történhet” – jegyezte meg Bauer Bence –, hiszen a koalíciós tárgyalások során problémás esetek is előkerülhetnek, de azért nagyon valószínű, hogy végül össze fog jönni az úgynevezett közlekedésilámpa-koalíció, amit a szociáldemokrata SPD, a polgári liberális FDP és a zöld párt alakítana. A neuralgikus pontok között szerepelhetnek a gazdaságpolitikai intézkedések, ugyanis köztudott, hogy az FDP az adócsökkentés pártja, igaz, a puhatolózó tárgyalások eredményeként megszületett pozíciópapír alapján – legalábbis – az adóemeléseket el tudják kerülni. De említhető a hatásos klímavédelem vagy egyéb társadalompolitikai kérdések, amikben a Zöldek például nagyon egyértelműen identitáspolitikai balliberális zöld irányba vinnék el a német társadalmat, a polgári liberális FDP-nél nem teljesen alakult ki. Vagy az Európa-politika, tehát számos kérdés van, amiben a pártok nem jutottak dűlőre, és a problémás eseteket még nem is tárgyalták meg – magyarázta a szakértő.

Ez a vonat már elment…

Ami az uniópártokat illeti, a CDU tisztújító kongresszusra készül, miután Armin Laschet – aki Angela Merkel utódjának vágyott – szombaton lemondott a CDU Észak-Rajna-Vesztfáliai szervezetének elnöki posztjáról, majd hétfőn leköszönt a legnépesebb német tartomány miniszterelnöki pozíciójáról is. Helyére szerdán választhatják meg miniszterelnöknek Hendrik Wüst közlekedési minisztert, aki a tartományi CDU vezetését már szombaton átvette Laschettől, aki egyszerű Bundestag-képviselőkét vonul be a padsorokba.

Berlin, 2021. október 26.
Angela Merkel leköszönő német kancellár az új német szövetségi parlament (Bundestag) alakuló ülésén Berlinben 2021. október 26-án.
MTI/AP/Markus Schreiber
Berlin, 2021. október 26. Angela Merkel leköszönő német kancellár az új német szövetségi parlament (Bundestag) alakuló ülésén Berlinben 2021. október 26-án. MTI/AP/Markus Schreiber

Bauer Bence nem tartja reálisnak, hogy Laschet össze tudna még hozni egy kormánykoalíciót, amiben ő lenne a kancellár.

Elkezdődött Merkel politikai pályafutásának utolsó szakasza

A Merkel-kormány a Bundestag keddi alakuló ülése után ügyvezetőként dolgozik, és az új kormány megalakulásáig marad hivatalban. A távozó kancellárnak 1990 óta először parlamenti mandátuma sincs, így a vendégeknek fenntartott karzatról figyelte a képviselők munkáját.

A második világháború utáni 20. Bundestagban hét párt rendelkezik képviselettel, és hat frakció működik. Minden korábbinál több, 736 tagja van – 27-tel több az előző ciklusban 709 fővel felállított rekordnál –, így továbbra is a világ második legnagyobb törvényhozó testülete a kínai Országos Népi Gyűlés után. Át is kellett építeni a székhely, a Reichstag épület üléstermét, hogy elférjenek.

A közös kormányzásra készülő pártoknak - a szociáldemokratáknak (SPD), a Zöldeknek és a liberálisoknak (FDP) – együtt 416 mandátumuk van, ez 56,5 százalékos többséget jelent.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Kis-Benedek József az Arénában: a moszkvai merényletet nem csak az Iszlám Állam szervezte

Az Iszlám Állam mellett ukrán katonai hírszerzést sejti a 137 ember halálát követelő múlt pénteki terrortámadás mögött Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt arról is, hogy folyamatosan erősödik az együttműködés Irán, Oroszország és Kína között, és részletesen szólt arról is, hogy miért fontos az izraeli miniszterelnöknek, hogy háborúzzon a gázai övezetben, és kik támogatják ebben.

MNB: megnőtt a forint inflációra gyakorolt hatása

A korábban vártnál mérsékeltebb növekedés, alacsonyabb, de az év közben kissé emelkedő infláció vár a magyar gazdaságra az idén – derül ki a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentéséből, amely 2025-re vetíti előre a 3 százalékos inflációs cél elérését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×