Kedden megalakult a 20. német szövetségi parlament, tehát a Bundestag, amiben a Szociáldemokrata Pártnak lesz a legnagyobb frakciója. Az SDP-t követi a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, majd a Zöldek és a liberális FDP.

Az új Bundestag különlegessége, hogy azt nem hét, hanem már nyolc párt alkotja, miután a dán és fríz kisebbséget képviselő SSW is bejutott egy mandátummal, azaz „olyan színes szövetségi parlament lesz mától” Németországban, mint eddig még soha – fogalmazott érdeklődésünkre Bauer Bence, hozzátéve, hogy a keddi nap a formalitásokkal telik. A szakértő elmondása szerint a pártok már megnevezték a jelöltjeiket a Bundestag elnökségébe, egyedül az Alternatíva Németországért (AfD) jelöltjének a megválasztása kétséges.

Németországban úgy tartják, az egyetlen bizonyosság a halál meg az adók, tehát a fentiek ellenére

abszolúte nem biztos, hogy a győztes párt jelöltje, Olaf Scholz lesz végül a kancellár

– tette hozzá a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézetének igazgatója. A koalíciós tárgyalások a szerdai napon kezdődnek az SDP, a Zöldek és az FDP között, és a hírek szerint a pártok november 10-ig szeretnének egy közbenső eredményt prezentálni, hogy mennyire képesek egymással dűlőre jutni. És ha minden igaz, december 6-án választhatják meg a Bundestagban Olaf Scholzot kancellárnak.

„Na addig viszont sok minden történhet” – jegyezte meg Bauer Bence –, hiszen a koalíciós tárgyalások során problémás esetek is előkerülhetnek, de azért nagyon valószínű, hogy végül össze fog jönni az úgynevezett közlekedésilámpa-koalíció, amit a szociáldemokrata SPD, a polgári liberális FDP és a zöld párt alakítana. A neuralgikus pontok között szerepelhetnek a gazdaságpolitikai intézkedések, ugyanis köztudott, hogy az FDP az adócsökkentés pártja, igaz, a puhatolózó tárgyalások eredményeként megszületett pozíciópapír alapján – legalábbis – az adóemeléseket el tudják kerülni. De említhető a hatásos klímavédelem vagy egyéb társadalompolitikai kérdések, amikben a Zöldek például nagyon egyértelműen identitáspolitikai balliberális zöld irányba vinnék el a német társadalmat, a polgári liberális FDP-nél nem teljesen alakult ki. Vagy az Európa-politika, tehát számos kérdés van, amiben a pártok nem jutottak dűlőre, és a problémás eseteket még nem is tárgyalták meg – magyarázta a szakértő.

Ez a vonat már elment…

Ami az uniópártokat illeti, a CDU tisztújító kongresszusra készül, miután Armin Laschet – aki Angela Merkel utódjának vágyott – szombaton lemondott a CDU Észak-Rajna-Vesztfáliai szervezetének elnöki posztjáról, majd hétfőn leköszönt a legnépesebb német tartomány miniszterelnöki pozíciójáról is. Helyére szerdán választhatják meg miniszterelnöknek Hendrik Wüst közlekedési minisztert, aki a tartományi CDU vezetését már szombaton átvette Laschettől, aki egyszerű Bundestag-képviselőkét vonul be a padsorokba.

Bauer Bence nem tartja reálisnak, hogy Laschet össze tudna még hozni egy kormánykoalíciót, amiben ő lenne a kancellár.

Elkezdődött Merkel politikai pályafutásának utolsó szakasza

A Merkel-kormány a Bundestag keddi alakuló ülése után ügyvezetőként dolgozik, és az új kormány megalakulásáig marad hivatalban. A távozó kancellárnak 1990 óta először parlamenti mandátuma sincs, így a vendégeknek fenntartott karzatról figyelte a képviselők munkáját.

A második világháború utáni 20. Bundestagban hét párt rendelkezik képviselettel, és hat frakció működik. Minden korábbinál több, 736 tagja van – 27-tel több az előző ciklusban 709 fővel felállított rekordnál –, így továbbra is a világ második legnagyobb törvényhozó testülete a kínai Országos Népi Gyűlés után. Át is kellett építeni a székhely, a Reichstag épület üléstermét, hogy elférjenek.

A közös kormányzásra készülő pártoknak - a szociáldemokratáknak (SPD), a Zöldeknek és a liberálisoknak (FDP) – együtt 416 mandátumuk van, ez 56,5 százalékos többséget jelent.