Telefonos megbeszélést tartott az egy hét múlva Glasgowban kezdődő nemzetközi klímacsúcsról (COP26) és a kétoldalú kapcsolatokról Boris Johnson brit miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.
A Downing Street hétfő esti tájékoztatása szerint Johnson kifejtette az orosz elnöknek, hogy az Egyesült Királyságnak jelenleg nem olyanok az Oroszországgal fenntartott kapcsolatai, amilyeneket a brit kormány szeretne.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint Boris Johnson kijelentette azt is, hogy változatlanul jelentős nehézségek terhelik a kétoldalú viszonyt.
A brit kormányfő ezek között említette az angliai Salisbury városában 2018-ban elkövetett mérgezéses támadást.
A támadás célpontja Szergej Szkripal, az orosz katonai hírszerzés (GU) egykori ezredese volt, aki kettős ügynökként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott.
Szkripalt hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott, és a 2018. március 4-én történt mérgezéses incidensig a délnyugat-angliai Salisburyben élt.
A novicsok katonai idegméreg-hatóanyaggal elkövetett merényletkísérlet következtében a volt orosz ügynök és nála látogatóban lévő lánya, Julija Szkripal, valamint a helyszínre elsőként kiérkező rendőrnyomozó, Nick Bailey is súlyosan megbetegedett, de mindhárman életben maradtak.
Egy háromgyermekes brit nő, Dawn Sturgess, aki véletlenül került érintkezésbe az idegméreggel, Salisbury kórházában meghalt.
Dawn Sturgess élettársa, Charlie Rowley szintén súlyosan megbetegedett és hónapokig kezelték kórházban életveszélyes állapotban.
A Scotland Yard terrorellenes ügyosztálya három orosz állampolgárt gyanúsít az ügyben. A brit rendőrség szerint mindhárman az orosz katonai hírszerzés ügynökei.
Az orosz kormány mindig is cáfolta, hogy köze lenne a Szkripal-ügyhöz.
London azonban a mérgezéses incidens után többtucatnyi - a brit elhárító szolgálatok által hírszerzőként azonosított - orosz diplomatát utasított ki, és azóta a két ország között Johnson és Putyin hétfői telefonos tárgyalásáig gyakorlatilag szüneteltek a legmagasabb szintű közvetlen kormányközi kapcsolatok.
A Downing Street hétfő esti tájékoztatása szerint Johnson a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyságnak és Oroszországnak a Biztonsági Tanács állandó tagjaként és a világ két nagy gazdaságaként egyaránt felelőssége az olyan közös kihívásokkal szembeni együttes fellépés, mint az éghajlatváltozás, vagy a nemzetközi szerződések, köztük az iráni nukleáris programról kötött többhatalmi megállapodás megőrzése.
A brit kormányfő kiemelte Ukrajna szuverenitásának fontosságát is.
Afganisztánról szólva Johnson hangsúlyozta: fontos, hogy a tálib vezetés bármilyen szintű elismerését a nemzetközi közösség a tálibok magatartásától tegye függővé, beleértve az emberi jogok tiszteletben tartását.
A brit miniszterelnök üdvözölte Moszkva kötelezettségvállalását arra, hogy Oroszország 2060-ig nettó zéróra csökkenti a klímaváltozást okozó szennyezőanyagok kibocsátását.
Johnson hangot adott annak a reményének is, hogy Oroszország hajlandó lesz ezt a határidőt 2050-re előrehozni.
Vlagyimir Putyin a Downing Street tájékoztatása szerint sajnálkozásának adott kifejezést, amiért az oroszországi koronavírus-járvány miatt nem tud személyesen jelen lenni a jövő heti glasgowi klímacsúcson.
Kreml: a felek fenntartják a szükséges kapcsolatokat egymással
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök egyetértett abban, hogy Moszkvának és Londonnak a fennálló problémák ellenére együttműködést kell kialakítania számos területen - közölte a Kreml sajtószolgálata. Moszkvai tájékoztatás szerint a két vezető megállapodott abban, hogy a tárgyalás során felvetett kérdésekben a felek "fenntartják a szükséges kapcsolatokat egymással".
Afganisztánnal kapcsolatban Putyin tájékoztatta Johnsont a "kibővített trojka" és a "moszkvai formátum" keretében múlt héten Moszkvában megtartott konzultációk eredményeiről.
A "kibővített trojka" Oroszországból, az Egyesült Államokból, Kína és Pakisztánból áll, de az amerikai fél ezúttal nem képviseltette magát. A "moszkvai formátum" 2017-ben jött létre a különmegbízotti szintű hatoldalú - orosz-afgán-kínai-pakisztáni-iráni-indiai - konzultációs mechanizmus alapján. Az orosz fővárosban szerdán megtartott harmadik fordulón Oroszország, a tálibok vezette Afganisztán, India, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Kína, Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán képviselteti magát.
Putyin és Johnson a telefonos eszmecsere során egyaránt az iráni nukleáris programra vonatkozó közös átfogó cselekvési terv fenntartása mellett érvelt, amely a közlemény szerint fontos tényező a biztonság garantálásában, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó rendszer fenntartásában.
A közelgő, november elején megtartandó glasgow-i éghajlatvédelmi csúcstalálkozóvak kapcsolatban Putyin biztosította a brit miniszterelnököt arról, hogy Oroszország elkötelezett nemzetközi kötelezettségvállalásai mellett és következetesen csökkenteni szándékozik gazdaságának széndioxid-kibocsátását. A moszkvai elnöki hivatal sajtószolgálata szerint Johnson üdvözölte Oroszország törekvését, hogy legkésőbb 2060-ig elérje a széndioxid-semlegességet.
Putyin, aki nem vesz részt a csúcson, biztosította tárgyalópartnerét, hogy a Glasgow-ba utazó orosz delegáció hozzá fog járulni fontos nemzetközi fórum sikeréhez.
Vlagyimir Putyin és Boris Johnson legutóbb 2020. május 8-án beszélt telefonon egymással. Mindkét fél kifejezte akkor készségét a párbeszéd és az együttműködés kialakítására az orosz-brit kapcsolatok napirendjén szereplő kérdések, valamint a sürgető nemzetközi problémák kezelése ügyében. A két vezető a TASZSZ szerint eddig egyetlen alkalommal, 2020 januárjában, Berlinben, a líbiai rendezésről szóló nemzetközi konferencián találkozott személyesen.