Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke az EP plenáris ülésén Strasbourgban 2019. december 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Az EP nem tekinti legitimnek a lengyel alkotmánybíróságot

Lépéseket vár az Európai Bizottságtól az Európai Parlament.

Az európai parlamenti képviselők a csütörtökön 502 szavazattal, 153 ellenszavazat és 16 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban hangsúlyozzák, hogy a lengyel alkotmánybíróságnak nincs jogi legitimitása, nem független, és a lengyel alkotmány értelmezésére sem jogosult. A keddi, Ursula von der Leyen bizottsági elnök és a lengyel miniszterelnök részvételével lezajlott vita után az EP kijelenti: az illegitim lengyel alkotmánybíróság 2021. október 7-i döntését az értékek és jogszabályok európai közössége elleni támadásnak tekinti. A bíróságot az alkotmány tényleges őrzése helyett a hatóságok jogellenes tevékenységeinek legalizálására szolgáló eszközzé alakították át – közölte az EP állásfoglalásában.

Az EP-képviselők teljes mértékben támogatják azokat a lengyel bírákat, akik továbbra is alkalmazzák az uniós jog elsőbbségét, és az ügyeket előzetes döntéshozatal céljából az Európai Bíróság elé terjesztik annak ellenére, hogy ezzel lengyel bírói pályafutásukat teszik kockára.

A képviselők hangsúlyozzák: a lengyel alkotmány értelmében az uniós szerződések a nemzeti jogrend részét képezik, közvetlenül alkalmazandók, és a nemzeti joggal való ütközés esetén elsőbbséget élveznek. Az EP szerint a lengyel miniszterelnök továbbra is saját politikai céljai érdekében él vissza az igazságszolgáltatással. A képviselők emlékeztetnek arra, hogy a Lengyel Köztársaság önkéntesen elkötelezte magát amellett, hogy az alapító szerződések rendelkezéseit és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát magára nézve kötelezőnek fogadja el.

Az EP felszólítja az Európai Bizottságot, hogy cselekedjen

  • indítsa el a jogállamiság feltételrendszerről szóló rendeletben szereplő eljárást;
  • szakítsa meg vagy függessze fel a kifizetéseket, mivel felmerül az ellenőrző rendszerek súlyos hiányosságainak kockázata;
  • ne hagyja jóvá a lengyel helyreállítási és ellenállóképesség-építési tervet;
  • jelentse ki, hogy a Szerződés 7. cikk 1. bekezdése értelmében Lengyelországban fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata;
  • indítson kötelezettségszegési eljárásokat, és kérjen ideiglenes intézkedést az Európai Bíróságtól; és
  • az október 21-22-i európai csúcson vitassa meg a válságot, és az európai állam- és kormányfőkkel együtt adjon ki határozott közös nyilatkozatot.

Az intézkedések célja nem a lengyel nép megbüntetése, hanem a folyamatosan romló jogállamiság helyreállítása. Ezért felkérik a Bizottságot, dolgozzon ki egy olyan megoldást, amellyel az uniós forrásokat közvetlenül is eljuttathatja a lengyel végső kedvezményezettek számára – olvasható az állásfoglalásban.

Olyan szélsőségesen, mint ahogy azt a lengyel alkotmánybíróság tette, még sohasem kérdőjelezték meg az Európai Unió törvényes alapjait - jelentette ki David Sassoli, az Európai Parlament baloldali elnöke.

Az Európai Tanács csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozása résztvevőinek küldött levelében azt írta: nem ez az első alkalom, és nem is az utolsó, amikor megkérdőjelezik az EU jogalapját, de még soha nem vonták kétségbe ilyen radikálisan. Sassoli felszólította az EU-tagországok vezetőit, hogy folytassanak "őszinte és nyílt vitát" arról, milyen irányt szeretnének adni az Európai Uniónak. Lengyelország és az EU közösen alkották meg az uniós szabályokat, úgyhogy "szó sem lehet arról, hogy az Európai Unió rákényszerítené azokat" - fogalmazott.

Emlékeztette a tagországi vezetőket, hogy előző nap felkérte a testület jogi szolgálatát, hogy készítsen elő jogi eljárást az Európai Bizottság ellen a jogállamisági feltételekről szóló rendelet alkalmazásának elmulasztása miatt.

"Együtt fogadtuk el a szabályozást, ami szoros kapcsolatot teremt az uniós költségvetés védelme és a jogállamiság tiszteletben tartása között. Ez a törvény hatályban van, és úgy gondoljuk, hogy az eljárást most el kell indítani költségvetésünk védelme és a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása érdekében" - fogalmazott.

Lengyelország nyitott a párbeszédre a lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntéséről, a megoldásra törekszik, de nem fog zsarolás hatására cselekedni - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Brüsszelben, az EU-csúcs előtt.

A lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntésében megállapította a nemzeti alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, amelyeken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A testület nem vonja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzíti, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

Elemző: a spanyol példa is azt jelzi, nem mindenhol lehet profitálni a bevándorlásból

2022 és 2024 között csaknem 15 millió külföldi állampolgár lépett be a dél-európai ország területére, de közülük csak 7 millióan telepedtek le ott. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a spanyol bevándorlási mintázat egyik sajátossága, hogy a bevándorlók átlagéletkora számottevően magasabb, mint Európa más országaiban, ennek pedig érződik a hatása a munkaerőpiacon is. Dócza Edith Krisztina arról is beszélt, mi vár Magyarországra a migrációs paktum életbelépésével.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Vitézy Dávid megszólalt az uniós forrásokról, 700 milliárd forint a tét

Vitézy Dávid megszólalt az uniós forrásokról, 700 milliárd forint a tét

Vitézy Dávid közlekedési miniszter a szentendrei HÉV-en utazva számolt be arról, hogy hétvégén is azon a törvényen dolgoztak, amely lehetővé tenné 700 milliárd forint uniós forrás lehívását, többek között új, légkondicionált hévek és korszerű InterCity motorvonatok beszerzésére. A miniszter szerint az előző kormány 2 milliárd euró uniós forrást hagyott végleg elveszni, amiből már ma is járhatnának az új járművek. A miniszter elismerte, hogy egy hónap alatt nem lehet helyrehozni sok évnyi mulasztást, de hangsúlyozta, hogy egy percig sem tétlenkednek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×