eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
David Sassoli, az Európai Parlament elnöke az EP plenáris ülésén Strasbourgban 2019. december 18-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Az EP nem tekinti legitimnek a lengyel alkotmánybíróságot

Lépéseket vár az Európai Bizottságtól az Európai Parlament.

Az európai parlamenti képviselők a csütörtökön 502 szavazattal, 153 ellenszavazat és 16 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban hangsúlyozzák, hogy a lengyel alkotmánybíróságnak nincs jogi legitimitása, nem független, és a lengyel alkotmány értelmezésére sem jogosult. A keddi, Ursula von der Leyen bizottsági elnök és a lengyel miniszterelnök részvételével lezajlott vita után az EP kijelenti: az illegitim lengyel alkotmánybíróság 2021. október 7-i döntését az értékek és jogszabályok európai közössége elleni támadásnak tekinti. A bíróságot az alkotmány tényleges őrzése helyett a hatóságok jogellenes tevékenységeinek legalizálására szolgáló eszközzé alakították át – közölte az EP állásfoglalásában.

Az EP-képviselők teljes mértékben támogatják azokat a lengyel bírákat, akik továbbra is alkalmazzák az uniós jog elsőbbségét, és az ügyeket előzetes döntéshozatal céljából az Európai Bíróság elé terjesztik annak ellenére, hogy ezzel lengyel bírói pályafutásukat teszik kockára.

A képviselők hangsúlyozzák: a lengyel alkotmány értelmében az uniós szerződések a nemzeti jogrend részét képezik, közvetlenül alkalmazandók, és a nemzeti joggal való ütközés esetén elsőbbséget élveznek. Az EP szerint a lengyel miniszterelnök továbbra is saját politikai céljai érdekében él vissza az igazságszolgáltatással. A képviselők emlékeztetnek arra, hogy a Lengyel Köztársaság önkéntesen elkötelezte magát amellett, hogy az alapító szerződések rendelkezéseit és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatát magára nézve kötelezőnek fogadja el.

Az EP felszólítja az Európai Bizottságot, hogy cselekedjen

  • indítsa el a jogállamiság feltételrendszerről szóló rendeletben szereplő eljárást;
  • szakítsa meg vagy függessze fel a kifizetéseket, mivel felmerül az ellenőrző rendszerek súlyos hiányosságainak kockázata;
  • ne hagyja jóvá a lengyel helyreállítási és ellenállóképesség-építési tervet;
  • jelentse ki, hogy a Szerződés 7. cikk 1. bekezdése értelmében Lengyelországban fennáll a jogállamiság súlyos megsértésének kockázata;
  • indítson kötelezettségszegési eljárásokat, és kérjen ideiglenes intézkedést az Európai Bíróságtól; és
  • az október 21-22-i európai csúcson vitassa meg a válságot, és az európai állam- és kormányfőkkel együtt adjon ki határozott közös nyilatkozatot.

Az intézkedések célja nem a lengyel nép megbüntetése, hanem a folyamatosan romló jogállamiság helyreállítása. Ezért felkérik a Bizottságot, dolgozzon ki egy olyan megoldást, amellyel az uniós forrásokat közvetlenül is eljuttathatja a lengyel végső kedvezményezettek számára – olvasható az állásfoglalásban.

Olyan szélsőségesen, mint ahogy azt a lengyel alkotmánybíróság tette, még sohasem kérdőjelezték meg az Európai Unió törvényes alapjait - jelentette ki David Sassoli, az Európai Parlament baloldali elnöke.

Az Európai Tanács csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozása résztvevőinek küldött levelében azt írta: nem ez az első alkalom, és nem is az utolsó, amikor megkérdőjelezik az EU jogalapját, de még soha nem vonták kétségbe ilyen radikálisan. Sassoli felszólította az EU-tagországok vezetőit, hogy folytassanak "őszinte és nyílt vitát" arról, milyen irányt szeretnének adni az Európai Uniónak. Lengyelország és az EU közösen alkották meg az uniós szabályokat, úgyhogy "szó sem lehet arról, hogy az Európai Unió rákényszerítené azokat" - fogalmazott.

Emlékeztette a tagországi vezetőket, hogy előző nap felkérte a testület jogi szolgálatát, hogy készítsen elő jogi eljárást az Európai Bizottság ellen a jogállamisági feltételekről szóló rendelet alkalmazásának elmulasztása miatt.

"Együtt fogadtuk el a szabályozást, ami szoros kapcsolatot teremt az uniós költségvetés védelme és a jogállamiság tiszteletben tartása között. Ez a törvény hatályban van, és úgy gondoljuk, hogy az eljárást most el kell indítani költségvetésünk védelme és a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítása érdekében" - fogalmazott.

Lengyelország nyitott a párbeszédre a lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntéséről, a megoldásra törekszik, de nem fog zsarolás hatására cselekedni - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Brüsszelben, az EU-csúcs előtt.

A lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntésében megállapította a nemzeti alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, amelyeken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A testület nem vonja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzíti, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×