Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Recep Tayyip Erdogan török elnök felszólal az ENSZ Közgyűlés 76. ülésszakán a világszervezet New York-i székházában 2021. szeptember 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters/Eduardo Munoz

Vadászbombázókkal segítik az amerikaiak Törökországot

Washington F-16-os vadászbombázókat ajánlott fel Ankarának, miután az Egyesült Államok 2019-ben orosz védelmi rendszer vásárlása miatt kizárta Törökországot a modernebb F-35-ös harci gép fejlesztési programjából – derült ki Recep Tayyip Erdogan török elnök Isztambulban adott nyilatkozatából.

Erdogan az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján beszélt erről, mielőtt nyugat-afrikai útra indult.

A török államfő felszólalásában azt mondta, hogy országa 1,4 milliárd dollárt fektetett az F-35-ös programba, és Ankara igyekszik elérni, hogy Washington visszatérítse az összeget. Az Egyesült Államok F-16-osokat ajánlott fel cserébe – közölte, majd jelezte, hogy megbeszélések folynak az ügyben, mindenekelőtt a védelmi minisztérium részéről.

"Ezzel kapcsolatban azt mondtuk, hogy fogadjuk el, bármilyen lépés is szükségeltetik országunk védelmi igényeinek kielégítése érdekében" – fogalmazott a török vezető.

Hozzátette: arra törekednek, hogy a már meglévő F-16-osok modernizálásával, valamint új F-16-osokkal fejlesszék a légiflottát.

Törökország 2019-ben Sz-400-as légvédelmi rendszert szerzett be Oroszországtól. A török-orosz ügyletet az Egyesült Államok élesen bírálta, és válaszul kizárta Ankarát az F-35-ös vadászbombázó fejlesztési programjából, felfüggesztette a harci repülőgép eladását is Ankarának, illetve további szankciókat is kilátásba helyezett a jövőben. A török vezetés előzőleg száznál is több F-35-öst rendelt.

2020. december 14-én Washington újabb büntetőintézkedésekkel sújtotta a török védelmi ipart. Ezek között szerepelt, hogy tilos amerikai exportengedélyek kiadása a török fegyverzetek beszerzését intéző, Hadiipari Elnökség (SSB) nevű hivatal részére, valamint befagyasztották a török hivatal négy vezető tisztségviselőjének bankszámláit, továbbá vízumkorlátozásokkal is sújtották őket.

Erdogan szeptember végén a CBS amerikai tévécsatornának adott interjújában kijelentette: Ankara további Sz-400-as ütegeket szándékozik még vásárolni.

Szintén szeptember végén török újságíróknak arról is beszélt, hogy Ankara és Washington kapcsolatai nem jók. Rámutatott: a korábbi amerikai elnökökkel ellentétben Joe Bidennel sajnos nem indultak jól a kétoldalú kapcsolatok. A nyilatkozatban Erdogan az országaik között feszülő védelmi ipari vitát illetően leszögezte: az amerikai vezetésnek rendeznie kell a vitát, és reményét fejezte ki, hogy nem ellenséges, hanem baráti viszony jön létre a két NATO-szövetséges között.

Címlapról ajánljuk
Klímavédelem: így homályosítaná el a napot technológusok egy csoportja

Klímavédelem: így homályosítaná el a napot technológusok egy csoportja

Lehet, hogy hamarosan igazzá válik a mondás, hogy „a Napra lehet nézni, de rád nem”? Egy startup (befektetők dollármillióival a háta mögött) egy olyan módszer kidolgozásán ügyködik, amellyel tompítani lehetne a Földet érő napfényt. Ez eszközt kínálna a globális felmelegedés elleni fellépésre. A klímaaktivisták hevesen reagáltak, miközben politikai akadályai is lehetnek a merész elképzelésnek.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×