INFORÁDIÓ
2021. december 1. szerda
Elza

koronavírus

ukrajna

oltás

vakcina

Ukrán katonát beoltanak az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat Indiában gyártott és Covishield néven forgalmazott koronavírus elleni vakcinájával az ukrajnai Kramatorszkban lévő katonai támaszponton 2021. március 2-án.

Ezért nem oltatnak az ukránok

Infostart

Ukrajnában mindössze 14 százalékos átoltottság mellett minden eddiginél magasabb fertőzöttségi adatokkal kell az embereknek szembenézniük: napi kilencezer megbetegedést regisztráltak október elején. Az ország kemény őszre számíthat.

A helyzet természetesen az ország vezetését is aggasztja: Ukrajna egészségügyi minisztere a a Euronews cikke szerint a közelmúltban beszélt arról, hogy az elmúlt három hónapban koronavírus miatt kórházba kerülők 98 százaléka nem volt beoltott. Az országos tisztifőorvos arra szólította fel az embereket, hogy ha biztonságban akarják magukat tudni a vírustól, akkor vegyék fel az oltást.

De mi áll a hátterében annak, hogy ilyen kevesen kérték a vakcinát, összehasonlítva a 63 százalékos uniós és 52 százalékos európai átlaggal?

Nem volt oltás, de népszerűsítették

Pavlo Fedorcsenko-Kutujev, a kijevi Igor Szikorszkij Politechnikai Intézet szociológiai intézetének vezetője szerint soktényezős a helyzet.

Bár a kormány kezdettől biztatta az embereket arra, hogy oltassák be magukat, ehhez nem állt rendelkezésre elegendő vakcina. Az eredmény: elkezdtek azon töprengeni, vajon valóban olyan veszélyes-e a vírus, mint amilyennek a kormány mondja azt.

"Az embereknek észszerűbben kellett volna viselkedniük, és többet kellett volna tenniük az oltásért, amikor az később elérhetővé vált, de a kormánynak is jobban kellett volna kommunikálnia, és biztosítania kellett volna, hogy az emberek hozzáférjenek a vakcinákhoz" - mondta Fedorcsenko-Kutujev.

"A kormány a világjárvány kezdetén irreális célokat tűzött ki az oltásokkal kapcsolatban, azzal az üzenettel bombázta az embereket, hogy be kell oltatniuk magukat, miközben nem biztosította a vakcinákhoz való hozzáférést" - folytatta, hozzátéve, hogy az ellenzéki politikusok is megpróbálták kihasználni a válságot és megosztottságot szítani.

Márciusban az ukránok 46 százaléka mondta azt, hogy elutasítaná az oltást, ha azt akkor felajánlanák neki, de harmaduk azt is hozzátette, hogy ha több információt kaphatna róla, megfontolná.

Áprilisban egy másik felmérésben már az ukránok 52,2 százaléka vallott úgy, hogy nem kér oltást,

mivel úgy gondolja, hogy a vakcinákat nem kellő módon tesztelték (40%), vagy nem bízik az Ukrajnában elérhető oltásokban (33%), esetleg úgy gondolja, a mellékhatások nagyobb bajt csinálnak, mint a vírus maga (20%).

Tévhitekre hivatkoznak

Az ukrán utcákon nem is nehéz oltásellenes véleményekbe ütközni. Van, aki hitlerinek nevezi a kormány módszereit, amelyekkel szerintük erőszakkal akarja beoltatni a népességet, mások szerint pedig a vakcinának a termékenységre van negatív hatása. A tudományos bizonyítékok minden fenti állításnak ellentmondanak: a WHO is szavatolja, hogy az oltásokat megfelelően tesztelték, és több platformon is elhangzott már, hogy az oltásoknak nincsen hatásuk a gyermekvállalásra és a reproduktív szervekre.

Az általános bizalmatlanság az oka az oltásellenességnek Fedorcsenko-Kutujev szerint: az ukránok inkább bíznak saját közvetlen környezetükben, mint a kormányban, és előbb írják be panaszaikat a Google-ba, mint hogy orvoshoz forduljanak. Az sem segített sokat ezen, hogy a politikusok egy része igyekezett előnyöket kovácsolni a vírusból.

A szkepticizmusnak és bizalmatlanságnak historikus okai is vannak Ukrajnában.

"Az olyan események, mint a szovjet időkben bekövetkezett csernobili katasztrófa, bizalmatlanná tették az embereket a kormánnyal szemben. A kritikusabb ukrán emberek a Szovjetunió összeomlása előtt nm hittek el semmit, amit a szovjet tudósításokban olvastak" - mondja. A bizalmatlanság később sem szűnt meg.

"A Szovjetunió összeomlása után az emberek kevesek gazdagodását látták: a privatizáció csak néhány embernek kedvezett. Az emberek nehezen bíznak a politikusokban egy olyan országban, amelynek ilyen múltja van" - mondja.

Az utca hangja

Raisza Ivanyina cigarettaárus azt mondja, bár ő be van oltva, megérti azokat, akik nem. Számára is az volt a legfontosabb szempont, hogy Németországban élő testvérét meglátogathassa.

"Nem félek az oltástól vagy a vírustól, de tudom, miért nem bíznak annyian a kormányban.

Hatalmas a korrupció, a kormány lop tőlünk,

a fiatalok elmenekülnek, csak az alkoholisták maradnak" - vélekedik. A 60 éves Konsztantin Pereligin ugyanakkor nem érti, miért vannak olyanok, akik nem oltatnak.

"Természetesen ez személyes döntés, de amikor én kicsi voltam, rengeteg oltást kaptam, senki sem kérdezgette, melyik hogy készült és mi ellen véd. Tudjuk, hogy tennünk kell a vírus ellen, most van oltás, erre az emberek aggódnak miatta. Nem értem. Mindenkinek be kéne magát oltatnia!"

Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018