eur:
394.37
usd:
371.08
bux:
0
2024. április 17. szerda Rudolf
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a hagyományos évenkénti sajtótájékoztatóján Minszkben 2021. augusztus 9-én, az ellene indult tömegtüntetések kezdetének első évfordulóján. Fehéroroszországban hónapokon át rendszeresen tömegek vonultak utcára, miután a hivatalos eredmények szerint Aljakszandr Lukasenka a szavazatok 80,1 százalékával megnyerte a tavalyi elnökválasztást. Az ellenzék csalásnak minősítette az eredményt, és Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki jelöltet ismerte el győztesnek. A megmozdulásokat a biztonsági erők brutálisan leverték, Cihanouszkaja Litvániába menekült.
Nyitókép: MTI/AP/BelTA/Nyikolaj Petrov

Szokatlan lépésre készül Brüsszel Fehéroroszországgal szemben

Lényegében vízumtilalmat javasol a brüsszeli testület a Lukasenka-rezsim tisztviselői ellen, de továbbra is nyitva hagynák a beutazás lehetőségét fehérorosz állampolgárok számára.

Európai uniós oldalon láthatóan további szigorítási eszközöket keresnek az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök nevével fémjelzett minszki rezsim büntetésére, lehetőleg úgy, hogy ez tényleg csak a hatalmi gépezetben résztvevőket, és ne magukat a fehérorosz polgárokat sújtsa.

Ennek részeként jelezte az Európai Bizottság, hogy a vízumkiadás felfüggesztését – illetve a kiadási feltételek szigorítását – fogják kezdeményezni a tagállamok belügyminiszteri tanácsánál fehérorosz állami tisztviselők esetében.

A javasolt intézkedés része lehet annak az EU-intézkedéscsomagnak, amit az unió arra válaszul alkalmaz, hogy a minszki kormány bátorításával és közvetítésével mostanra már afrikai és közép-ázsiai bevándorlók ezreit küldték a Fehéroroszországgal szomszédos EU-országok határaihoz.

A sajtóban és politikai nyilatkozatokban is

gyakran „migránsbombaként” emlegetett fehérorosz „közvetítés” a közelmúltban több halálos áldozatot is okozott,

midőn a lengyel területre be nem engedett, de a fehérorosz határvédelem részéről vissza sem fogadott – és ily módon a „senki földjén” ellátás nélkül szabad ég alatt maradt – menedékkérők közül többen is meghaltak.

EU-részről júniusban már döntöttek a Miszkkel szembeni eddigi gazdasági szankciók szélesítéséről, és a konkrét személyeket sújtó szankciós listát is bővítették. Ezeket az intézkedéseket azonban fehérorosz ellenzéki vezetők visszatérően „lassúnak és túlságosan korlátozottnak” minősítették – jegyezte meg az eset kapcsán a brit Financial Times

A brit lap idézte egyúttal Pavel Latuskót, az ellenzéki „koordinációs tanács” tagját, aki úgy vélte, hogy Lukasenka „egyáltalán nem fél az Európai Uniótól”, cserébe mindig „kilométerekkel az EU előtt jár”, amely szerinte nem képes adekvát választ adni a „Minszk által vívott hibrid háborúra”.

Bizottsági részről vitatják az erőtlenséget, így Margaritisz Szkínasz bizottsági alelnök a Fehéroroszországgal szembeni vízumpolitika leendő módosítását éppen, hogy „erős és világos jelzésként” minősítette. Amennyiben a tagországok elfogadják a brüsszeli javaslatot,

a korlátozás fehérorosz nemzeti és regionális kormányzati tisztviselőket, kormánypárti parlamenti képviselőket, továbbá az ország legfelső és alkotmány bíróságának tagjait is érintené.

Megfigyelők megjegyzik, hogy a maga nemében egy ilyen EU-lépés valóban szokatlan intézkedésnek számítana, lévén ez esetben nem az ilyen helyzetekben alkalmazni szokott nevesített konkrét szankciós listáról van szó, hanem az államhatalomhoz kötődő személyek kizárásáról általában (nyitva hagyva a lehetőséget a mentesítésekre).

A Financial Times szerint Latusko – akit a héten egyébként fogadtak bizottsági tisztviselők is – ennél erőteljesebb lépéseket tartott szükségesnek, és lehetőségként említette a Lukasenka-kormány nemzetközi el nem ismerését (minősítsék „terrorista államnak”, javasolta nyilatkozatában a fehérorosz ellenzéki politikus).

Ez egyebek között lehetetlenné tenné Minszk számára, hogy az adott vezetés mellett hozzáférjen az ország számára amúgy megszavazott 1 milliárd dolláros – járványkompenzációnak szánt – IMF-finanszírozáshoz.

Címlapról ajánljuk
Ijesztő méreteket ölt a szamárköhögéses esetek száma Csehországban

Ijesztő méreteket ölt a szamárköhögéses esetek száma Csehországban

Több mint 60 éve nem volt ennyi szamárköhögéses eset Csehországban, mint idén tavasszal. Az éve eleje óta még mindig terjedőben lévő betegség felkeltette az érdeklődést a védőoltás iránt, a cseh egészségügyi rendszer azonban nincs felkészülve ekkora keresletre. Az egészségügyi minisztérium azt ígéri, hogy a héten 100 ezer vakcinát szerez be külföldről, hogy megállítsa a betegség továbbterjedését.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.17. szerda, 18:00
Vágujhelyi Ferenc
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 17. 08:58
×
×
×
×