Infostart.hu
eur:
385.65
usd:
328.69
bux:
120340.08
2026. január 21. szerda Ágnes
Mihaela Anghel, a Matei Bals fővárosi járványkórház 26 éves ápolónője (b) megkapja az első koronavírus (COVID-19) elleni oltást Bukarestben 2020. december 27-én. Anghel 2020 februárjában részt vett az első igazolt romániai fertőzött kezelésében.  A BioNTech és Pfizer által kifejlesztett vakcinából két nappal korábban érkezett meg Romániába az első tízezres szállítmány.
Nyitókép: Megkapja az első koronavírus elleni oltást Bukarestben az az ápoló 2020. december 27-én, aki 2020 februárjában részt vett az első igazolt romániai fertőzött kezelésében. MTI/AP/Andreea Alexandru

Koronavírus - Tízezer fölé emelkedett a kórházban kezelt betegek száma Romániában

Romániában vasárnapra tízezer fölé emelkedett a kórházban kezelt koronavírusos betegek száma - derült ki a stratégiai kommunikációs törzs által közölt legfrissebb adatokból.

A kórházban ápoltak közül 1220-an szorulnak intenzív terápiás ellátásra. Emellett közel ötvenezer személy lakhelyi, további több mint kilencezer pedig intézményi elkülönítésben várja gyógyulását.

Az elmúlt négy nap hétezer fölötti napi esetszáma után vasárnapra enyhén mérséklődött, 6333-ra csökkent a diagnosztizált új fertőzések száma. A hétvégi visszaesés azonban megszokottnak számít Romániában, és a szakemberek szerint a kevesebb elvégzett koronavírus-teszttel áll összefüggésben.

A járvány terjedésének a sebességét jelzi, hogy a hét során 49 213 új esetet jegyeztek, 63 százalékkal többet, mint a korábbi héten. Szeptember első hetében a heti esetszám még alig haladta meg a tízezret.

Az elmúlt 24 órában 111 személy halálát okozta a fertőzés, a szám mintegy 22 százalékkal magasabb, mint az elmúlt két hét napi átlaga.

Legutóbb éppen négy hónappal ezelőtt kezeltek tízezernél több koronavírusos beteget a romániai kórházakban, akkor azonban a lecsengőben volt a járvány harmadik hulláma. A járvány kezdete óta április elején, a harmadik hullám csúcsán nehezedett a legnagyobb nyomás romániai egészségügyi rendszerre, amikor rövid időre 14 ezer fölé emelkedett a kórházban kezelt koronavírusos betegek száma.

Az aggasztó adatok nyomán enyhén éledni látszik az oltási hajlandóság is Romániában. Míg heteken át tízezer alatt volt a napi beoltottak száma, pénteken húszezernél több, szombaton pedig 17 ezernél több személyt oltottak be.

Virgil Musta a Temesvári Victor Babes Kórház fertőző osztályának a vezetője önkéntes elszigetelődésre, a zsúfolt helyek kerülésére, a személyes érintkezések csökkentésére szólította fel az embereket a Digi24 hírtelevízióban. Az orvos örömét fejezte ki az oltási hajlandóság növekedése miatt, de megjegyezte: a kampány megkésett, a járvány mostani terjedését csak kis mértékben tudja mérsékelni, hiszen a most oltakozók szervezetében csak hetek múltán alakul ki a védettség.

Címlapról ajánljuk
Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Irán: népirtás folyik a digitális sötétségben

Megdöbbentő és felkavaró részleteket közölt az elmúlt hetek iráni tüntetéseiről egy brit újság – az állítva, hogy akár a 16 ezret is meghaladja a halottak száma. Sok áldozat fiatal és a szülőktől pénzt követelnek, hogy megmutassák nekik a holttesteket. Eközben lekapcsolták az internetet az országban, hogy a világ ne lássa az iszlám rezsim által elkövetett szörnyűségeket.

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte: a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány megvizsgálja, miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája.
Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Ilyen hatása lehet a magyar agráriumra, élelmiszeriparra a Mercosur-megállapodásnak

Az EU–Mercosur vagyis az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercado Común del Sur) közötti megállapodásról szóló vita Magyarországon sokáig afféle „brüsszeli háttérzaj” volt: néha felhangosodott, aztán elcsendesedett. Csakhogy közben a környezet megváltozott. Nem azért, mert hirtelen minden vámkérdés élet-halál kérdéssé vált, hanem mert a szabályok világa és a verseny világa egyre szorosabban összekapcsolódik. A zöld átmenet, az élelmiszerlánc-szabályozás szigorodása, a klíma- és inputárkockázatok, a finanszírozási feszültségek: mindezek együtt azt jelentik, hogy egy kereskedelmi megállapodás ma már nem pusztán „külgazdasági” ügy. Inkább intézményi próbatétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×