eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Archív kép a Fukusima Daiicsi atomerőműről Okumamacsiban. A 2011. március 11-i, a Richter-skála szerinti 8,9-es erősségű földrengésben megsérült erőműben felrobbant a hűtési folyamatban használt hidrogén március 12-én, és emiatt megolvadhatnak a fűtőrudak. Ez szakemberek szerint nem okoz katasztrófát.
Nyitókép: MTI/EPA/Tokiói Villamos Művek

Szakértő: a szakma "nem szereti", amit most a japánok Fukusimában terveznek

A radioaktív szennyezésű víz hígítása helyett inkább a koncentrálás és a tárolás az irány, ám az atomerőmű területén elfogyott a hely - világított rá az InfoRádióban Aszódi Attila (BME).

Csupán egyetlen szennyező anyagtól nem tudják megtisztítani a japánok azt a hűtővizet, amit a tíz éve megsérült fukusimai erőmű hűtésére használnak, és a tengerbe kívánnak engedni - mondta el az InfoRádiónak a Budapesti Műszaki Egyetem Atomenergetika Tanszékének egyetemi tanára.

Aszódi Attila a reaktorok hűtéséről szólva elmondta, hogy azokba vizet táplálnak be, amely viszont nem egy zárt rendszerben kering, hanem az épület aljára lejutva gyűjtik össze.

"Ennek következtében szennyeződik az üzemanyaggal történt érintkezés során; van egy kisebb része, amely kiszivárog, és a talajvízből szedik össze, ami további problémákat okoz" - fejtegette.

Ezzel a hűtési móddal tehát folyamatosan radioaktív vezet állítanak elő, ami oda vezetett mára, hogy mintegy 1300 darab ezer köbméteres tartály van tele ilyen vízzel, de már nem tudnak több tartályt elhelyezni a telepen, de valamit a vízzel csinálni kell.

Hogy mit?

"Ez a víz különböző módon, különböző anyagokkal szennyezett,

az anyagok legnagyobb részét el lehet távolítani a vízből, de a hidrogén hármas izotópját, a tríciumot nem, mert az a víznek a része.

A japánoknak most az a tervük, hogy minden más izotópot kivesznek a vízből, és a tríciummal szennyezett vizet akarják hosszú évek alatt visszabocsátani a tengerbe, hogy jelentő mennyiségű tárolókapacitás szabadulhasson fel. Ehhez kell egy egy kilométeres alagút a tenger belsőbb része felé" - részletezte Aszódi Attila.

Hogy a hígítás mennyit segíthet majd, arra azt mondta, a szakma "nem szereti" a radioaktív anyagok hígítását, inkább a koncentrálás és a tárolás mellett foglal állást; ezért is van erről a mostani eljárásról ennyi hír.

"Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ha beleeresztik a vizet az óceánba, akkor nagyon nagy mértékben fog hígulni a szennyezett víz."

Megjegyezte még azt is, hogy az ivóvíz tríciumkoncentrációjára vonatkozóan nincs ma egységes szabályozás, előírás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 22. 19:06
×
×
×
×