eur:
413.94
usd:
396.69
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Hamid Karzai volt afgán államfő (b) és a tálib küldöttség tagjai az Oroszország által kezdeményezett nemzetközi Afganisztán-konferencián Moszkvában 2021. március 18-án. Az afganisztáni békefolyamat felgyorsítását célzó találkozót a kabuli kormány és az ellene harcoló tálib fegyveresek, valamint az Egyesült Államok, Kína és Pakisztán küldöttségének részvételével rendezik. Jobbról a második Abdul Gáni Baradar molla, az afganisztáni tálib mozgalom társalapítója és főtárgyalója.
Nyitókép: MTI/EPA/Alekszandr Zemljanyicsenko

Abdulla, Karzai és Hekmatjar is tagja lesz a tálib kormányzótanácsnak

Már működik egy koordinációs tanács a hatalomátadás lebonyolítására.

Tagja lesz a tálibok által létrehozandó kormányzótanácsnak Abdulla Abdulla, az afgán Nemzeti Megbékélési Tanács volt elnöke, Hamid Karzai korábbi államfő és Gulbuddin Hekmatjar volt kormányfő, hírhedt hadúr is - közölte szerdán az Ariana News afgán televízió.

Miután a tálibok augusztus 15-én hatalmukba kerítették Kabult, a három politikus azonnal koordinációs tanácsot hozott létre a békés hatalomátadás lebonyolítására. Többször találkoztak a tálib mozgalom képviselőivel az új hatalmi intézmények, a többi között egy az afgán társadalom széles rétegeire támaszkodó kormány megalakítása érdekében.

A Foreign Policy című amerikai lap azt írta hétfőn, a tálib vezetőkhöz közel álló forrásokra hivatkozva, hogy a mozgalom vezetői egy tizenkét fős tanácsot akarnak létrehozni az ország irányítására, s ennek munkájában részt vennének az eddigi afgán kormány egyes tagjai is. A testület három legbefolyásosabb tagja Abdul Gáni Baradar molla, Mohammad Jakub molla, valamint Sziradzsuddin Hakkáni katonai parancsnok lesz.

Baradar a tálib mozgalom társalapítója és politikai szárnyának vezetője, aki öt nappal Kabul eleste után érkezett Katarból az afgán fővárosba. Ő irányította tálib részről az amerikaiakkal folytatott tárgyalásokat. Jakub a mozgalom alapítójának és első vezetőjének, Mohammad Omar mollának a fia, és a tálib erők műveleti parancsnoka. Sziradzsuddin Hakkáni a hírhedt modzsahed-parancsnoknak, Dzsaláluddín Hakkáninak a fia. Ő vezeti a Hakkáni-hálózat nevű csoportot, amely a tálibok pénzügyeit és katonai eszközeit igazgatja, és diverzánsakciókat hajtott végre nemcsak Afganisztánban, hanem Pakisztánban is.

A Foreign Policy tudomása szerint a tálibok nem akarnak intézményesíteni egy elnöki vagy más, egyszemélyi hatalmat megtestesítő tisztséget.

A tálib lázadók - akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció - augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül foglalták el Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni államfő elmenekült az országból. A tálibok két nappal később közölték, hogy büntetlenséget biztosítanak minden állami tisztviselőnek, és felszólították őket, hogy térjenek vissza munkahelyükre. Bátorították a nőket, hogy csatlakozzanak az új kormányhoz. A tálibok közölték, hogy békés kapcsolatok fenntartására törekszenek más országokkal, tiszteletben tartják a nők jogait az iszlám törvények keretében. A tálibok ígéretei ellenére sokan tartanak attól, hogy hatalomra kerülésükkel visszatérnek az 1996 és 2001 közötti hatalmuk idején életben volt szigorú iszlám törvénykezéshez (saría). Akkor egyebek mellett megtiltották a nők munkavállalását, a bűncselekményeket pedig gyakorta kivégzéssel vagy végtaglevágással büntették.

(A nyitóképen: Hamid Karzai volt afgán államfő (balra) és a tálib küldöttség tagjai az Oroszország által kezdeményezett nemzetközi Afganisztán-konferencián Moszkvában 2021. március 18-án. Jobbról a második Abdul Gáni Baradar molla, az afganisztáni tálib mozgalom társalapítója és főtárgyalója.)

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×