Ariel Karlinsky, a jeruzsálemi Hebrew University végzős hallgatója, és Dmitri Kobak a németországi tübingeni egyetemről közös munkájukban rendhagyó – bár nem ismeretlen – módszert alkalmaztak az elmúlt másfél év Covid-áldozatainak a valóságközeli felmérésére. Tanulmányukat az eLife Journal közölte.

A járvány kapcsán nehéz globálisan kezelhető adatsort összeállítani, mivel a világ országaiban akár jelentős mértékben is eltérő lehet – ha egyáltalán valóban precízen folyik – az elhunytak adatainak a rögzítése. Különböző országokban különböző szempontok alapján dönthetnek például arról, hogy mit tekintenek közvetlenül Covidhoz kapcsolható halálesetnek, és mit nem.

A tanulmányról beszámoló Euronews példaként utalt arra, hogy míg az amerikai Hopkins Egyetem 4,3 millióban becsülte globálisan a járványáldozatok számát, addig a brit The Economist, más adatsorokra hivatkozva enne közel a dupláját közölte.

Karlinsky és Kobak más úton közelítették meg a problémát. Nem a Covid-halálesetekről szóló jelentéseket próbálták összegyűjteni, hanem a Föld összesen 103 országából

kigyűjtötték a 2015 és 2019 közötti elhalálozások nemzeti statisztikáit, majd ezt vetették össze a járvány időszakára eső, ugyanitt előforduló összes haláleset számával.

A fiatal kutatók abból indultak ki, hogy stabil körülmények között több év átlagában országonként általában kialakul egy határok közé sorolható jellemző elhalálozási nagyságrend. Ha aztán valamilyen okból rendkívüli helyzet alakul ki ugyanezen ország(ok)ban – és a pandémia globális léptékben is ilyen –, akkor az erre az időszakra eső extra elhalálozási számsor bizonyos hibahatárok között nagy valószínűséggel ezzel a rendkívüli körülménnyel magyarázható.

A tanulmány szerzői eljárásuk kapcsán emlékeztettek, hogy korántsem ismeretlen módszerről van szó, hanem például

az 1665. évi londoni pestis áldozatainak a számát is visszamenőleg így becsülték meg,

miként ugyanezt használták az 1918-as spanyolnáthához köthető elhalálozások felméréséhez is.

Globálisan összesített adat megállapítására ugyan módszerük nem volt alkalmas, mivel éppen Covid-szempontból olyan fontos országokat kényszerültek kihagyni tanulmányukból, mint Kína és India (továbbá számos afrikai országot, a kaukázusi államokat, vagy például Grönlandot), mert esetükben nem tudtak hozzáférni a szükséges visszamenőleg adatsorokhoz.

Annál teljesebb képet kaptak Európa, valamint Észak- és Dél-Amerikai esetében. Összességében végül is 103 állam adatsorait elemezték ki ilyen szempontból.

Elemzésükből az derült ki, hogy Európában a legbrutálisabban az egymással szomszédos Albániát és Észak-Macedóniát üthette meg a járvány, lévén ennek kezdetével

mindkét országban 43 százalékos növekedést mutatott az elhalálozottak száma,

holott más egyéb rendkívüli körülmény – polgárháború vagy természeti katasztrófa stb. – egyiküknél sem fordult elő. Észak-Macedónia a lakosságarányos elhalálozások tekintetében sajnálatos módon a világ leginkább sújtott 110 országa között van a 100 ezer lakosra jutó 420 extra halálesettel.

Az EU tagállamai közül Szlovákia és Csehország áll a legrosszabbul: mindkettőjük esetében 30 százalékos elhalálozás-növekedést jegyeztek fel a járvány kezdete óta. Százezer lakosra vetítve Csehországban 320, Szlovákiában 310 extra halálesetet regisztráltak. (A további európai országok között amúgy a koszovói adatok voltak a cseh és szlovák számsorhoz hasonlóak.)

Magyarországon az eLife Journal teljes jelentése szerint 18 százalékos elhalálozás-növekedést észleltek a járvány időszakában, ez 100 ezer lakosra vetítve 240 plusz haláleset.

Az adatsor másik végletét képviselik azon európai országok, ahol a járvány időszakában nemhogy nőtt, de valamelyest még csökkent is az elhalálozások száma. Az abszolút élenjáró ebben

Norvégia, ahol a vizsgált időszakban az évi halálesetek száma 4 százalékkal volt kevesebb

a 2015–2019 közötti időszak átlagánál. Dániában 1 százalékos volt a csökkenés, míg Finnországban csak 1 százalékkal nőtt.

A tanulmány ilyen szempontból amúgy még Németországot és Luxembourgot is a figyelemreméltó európai országok közé sorolja a náluk regisztrált 4 százalékos haláleset-növekedéssel.

Az utóbbi országok esetében a látszólag „Covid-közömbös” elhalálozási statisztikát a szerzők azzal magyarázzák, hogy ezekben az országokban a különböző járványmegelőzési intézkedések – mint a maszkviselés, a szociális távolság következetes megtartás, vagy egyes esetekben az életformából is adódó nagyobb szétszóródás – láthatóan útját tudták állni a járvány statisztikailag érzékelhető végzetes következményének.

A vizsgált 103 ország tekintetében amúgy

a járvány a legsúlyosabban a latin-amerikai országokat érintette,

Peruban, Ecuadorban, Bolíviában, de még Mexikóban is a járvány kitörésével a halálesetek száma több mint 50 százalékkal meghaladta a megelőző időszak átlagos adatsorát.