Az EU-huszonhetek belügyminisztereinek videokonferenciája után a féléves szlovén EU-elnökség nyilatkozatot tett közzé, amelyben az EU-tanács Afganisztán kapcsán „migrációs válságról”, a fehérorosz területről érkezők esetében azonban államok közötti „agresszióról” beszél, utalással a minszki hatóságok előre eltervezett „migránsközvetítő” manővereire.

A miniszterek megbeszélése során litván részről rövid videofelvételt mutattak be, amelyen

a fehérorosz riadórendőrség 12 tagja szabályosan áthajt 35 menedékkérőt a litván határon, miközben rövid ideig maguk is litván területre lépnek.

Az incidenst az Európai Parlament éppen baltikumi látogatáson lévő elnöke, David Sassoli Vilniusban emberi jogi és határvédelmi szempontból egyaránt elfogadhatatlan aktusnak minősítette. Az EU-huszonhetek belügyminiszterei pedig az említett nyilatkozatban a fehérorosz hatóságok módszereit „emberek politikai célokat szolgáló eszközként való használataként” jellemezték.

A közlemény ugyan nem tesz említést újabb, Fehéroroszország elleni szankciók lehetőségéről, de megfigyelők megjegyzik, hogy az ilyen típusú országok között intézkedés már amúgy is túlnő a belügy tárca vezetőinek kompetenciáján.

Ám a szankció kérdése ettől még napirenden van – véli több sajtójelentés is, köztük a brüsszeli Politico, amely több tagállami diplomata véleményére is utal, és emlékeztet, hogy Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a napokban levélben fordult ez ügyben Josep Borrell EU külpolitikai főképviselőhöz.

A litván diplomácia vezetője ebben

szankciós intézkedéseket szorgalmazott nem csupán Minszk ellen, hanem mindazokkal szemben, akik tevőleges segítik a Lukasenka-rendszert a „migrációs fegyver” bevetésében.

Itt főként Irak és Törökország felelőssége merül fel, valamint minden olyan – akár éppen európai uniós – cég érintettsége, amelyek ügyleteikkel, például repülők kölcsönzésével maguk is a fehérorosz-akciók részévé válnak.

A szerdai uniós belügyminiszteri tanácskozás résztvevői mindenesetre egyetértettek, hogy az EU külső határait „tovább kell erősíteni”, aminek kapcsán a megbeszélésen elnöklő Aleš Hojs szlovén belügyminiszter utóbb úgy fogalmazott, hogy tekintettel a gyorsan változó helyzetre, Lettország, Litvánia és Lengyelország további emberi és technikai segítségre szorul az EU-intézmények és tagtársak részéről.

A lengyel kormány eközben saját forrásai mozgósításával is lépett már, midőn kedden 900 katonát a fehérorosz határra vezényeltek, mintegy ezerre növelve ezzel a határvédelmi, belbiztonsági és honvédelmi erőkhöz tartozó személyek számát a térségben.

A lengyel belügyminisztérium szerint Fehéroroszország irányából csupán augusztusban már 2100 illegális határátlépést észleltek, ebből 138 az elmúlt 24 órában érkezett. A lengyel TVN24 megjegyzi, hogy további 50 menedékkérő

kisebb tábort ütött a Fehéroroszország és a Lengyeloroszország közötti „senki földjén”.

Sajtójelentések egyúttal emlékeztetnek, hogy a kialakult helyzetre tekintettel, a lengyel kormány törvénytervezetet dolgozott ki, amelyik felgyorsíthatja az illegális bevándorlók deportálását az országból.