Lucianna Lamorges szerdán fordult a szlovén EU-elnökséghez, sürgős uniós segítséget kérve a Földközi-tengeren át folyamatosan érkező menekülthullám kezeléséhez. A Draghi-kormány belügyminisztere a Politico értesülése szerint utalt arra, hogy éppen most tart az olasz partok felé a nemzetközi segélyszervezetek két újabb hajója, összesen 800 menekülttel, miközben idén már több mint 30 ezren értek szárazföldet Itáliában.

A két újabb hajó az Ocean Viking és a Sea Watch 3, az egyik 553 túlélőt, a másik 257 tengerből kimentett személyt szállít a fedélzetén, köztük rengeteg nőt és gyereket.

Lamorges minderre is hivatkozva emlékeztette Ylva Johanssont, az Európai Bizottság belügyi kérdésekért felelős tagját, hogy a probléma kezelését nem lehet elvárni attól a néhány uniós országtól, amelyek az EU külső határán fekszenek.

Olasz sajtójelentések szerint a miniszter – lényegében megismételve főnöke, Mario Draghi legutóbbi EU-csúcson hangoztatott igényét –

a menekültek kötelező elosztását szeretné elérni az EU-tagok között,

továbbá azt, hogy más uniós országok is nyissák meg kikötőjüket a nemzetközi civilszervezetek mentőhajói előtt.

Megfigyelők megjegyzik, hogy eddig – és nem mellesleg most már hat év óta következetesen – éppen ezek az igények (mindenekelőtt, ami a menekültelosztást és befogadást illeti) képtelenek voltak egységes támogatást kapni a tagországok teljes körében.

Másfelől viszont a Draghi-kormányban jelenleg szintén koalíciós tag Liga elnöke, Matteo Salvini erőteljes nyilatkozatokban sürgeti, hogy az olasz kormány maga szüntesse be a partraszállás engedélyezését.

Az olasz partok felé tartó hajók eközben azzal próbálnak nyomást gyakorolni az olasz hatóságokra, hogy arra hivatkoznak, egyre többen rosszul vannak a kimentettek között, és mielőbbi ellátásra szorulnának.

Sajtójelentések emlékeztetnek, hogy a Draghi-kormány csupán átmeneti mandátummal rendelkezik, elviekben a következő választásokig, hogy egyfajta nemzeti egyégkormányt alkotva a járványhelyzetet és annak gazdasági következményeit menedzselje. A menekültkérdés azonban rendkívül érzékeny pontja a széles összetételű koalíciós kormánynak, ami könnyen kihúzhatja a talajt az egyelőre túlnyomóan népszerűnek számító miniszterelnök alól.

Egyes elemzések azt sem zárják ki, hogy az erőteljes olasz kormányzati megszólalás mögött részben az az aggodalom is húzódik, hogy

az utóbbi hetekben látványosan Litvánia és az EU északi határa felé fordult a figyelem,

miután a szomszédos fehérorosz kormány elkezdett tömegével közel-keleti és afrikai menekültetek a litván határhoz kísérni, litván és nemzetközi megítélés szerint egyfajta „menekültfegyverként” vetve be felvonulásukat az Európai Unió ellen.

Mivel a litván határon rövid időn belül drámaian megsokszorozódott a menedékkérők száma, Vilnius európai uniós segítéségért – és mellesleg szintén az EU-belügyminiszterek rendkívüli ülésének összehívásáért – folyamodott, fokozatosan elvonva a figyelmet a Draghi-kormány szintén szorongatott helyzetéről. Megfigyelők szerint Lamorges kezdeményezése most ezt hivatott „kiegyensúlyozni”, miközben tagadhatatlan az olasz részről is indokoltnak tekinthető kérés létjogosultsága.

Tekintve azonban, hogy éppen a probléma magkérdéseit tekintve az EU huszonhét tagországa már 2015 óta képtelen azonos nevezőre jutni, sokan kétségesnek tartják, hogy a mostani nekibuzdulás hozhat érdemibb politikai áttörést a kérdés tényleges kezelésében.