Infostart.hu
eur:
362.12
usd:
313.57
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
A litván-fehérorosz határ a litvániai Kapciamiestis településen 2021. július 19-én. Az Európai Unió határrendészeti ügynöksége, a Frontex 60 határőrt vezényel a litván-fehérorosz határra július 29. és október 6. között, miután a szomszédos Fehéroroszországból idén csaknem 2100 illegális bevándorló lépett be Litvánia területére. Litvánia július elején határkerítés építésébe fogott a közel-keleti és afrikai migránsok áradata miatt a Fehéroroszországgal közös szakaszon. A kerítés a tervek szerint 550 kilométer hosszúságú lesz.
Nyitókép: MTI/EPA

A fehérorosz bosszúhoz használhatják fel az EU határához szállított migránsokat

És Rácz András szakértő szerint nem kevés pénzt is eltesz a menekülttranszportért Európa utolsó diktatúrája. Miközben Afganisztánból még szinte el sem indultak az embermilliók.

Míg korábban évente 80-100 ember próbálta meg illegálisan átlépni a fehérorosz-litván határt, idén ez 2800-ra emelkedett.

A fehérorosz akció a nyomásgyakorlás mellett a pénzről is szól, így hasznosítják a belarusz légitársaság felszabadult kapacitását. A szakértő szerint azonban lehet, hogy a java még hátravan, a tálibok előretörésével ugyanis sokszorosára emelkedhet az orosz-fehérorosz menekültszállítás. "Ez egy huligán mentalitás,

Fehéroroszország bosszút akar állni és meg akarja mutatni, hogy vele nem lehet packázni"

- az Oroszország-szakértő szerint ez áll a menekültek szervezett szállítása mögött. Rácz András úgy látja, az EU által elfogadott szankciók tényleg hatékonyak, és fájnak a fehérorosz rezsimnek.

"Azzal, hogy menekülteket importálnak Afrikából, a keletről és más helyekről Minszkbe, aztán a fehérorosz hatóságok átviszik őket a litván határra, és elindítja őket nyugatra, nyomást gyakorolnak Európára, kikényszerítve, hogy a szankciókat valamiképpen enyhítsék. Nem mellesleg van ennek egy pénzügyi dimenziója is, a menekülőktől ők pénzt szednek, nem is keveset. 2000 menekült jutott el eddig a litván határig, csak ebből 2 millió dollár származott a rezsimnek."

Hozzátette: a vezényelt menekülthullám szó szerint egyik napról a másikra kezdődött, és felkészületlenül érte Litvániát.

Az unió nemrég segítséget ajánlott Vilniusnak.

"Idő, amíg kiépítik az infrastruktúrát, a határkerítést, a járőrútvonalakat, azt gondolom, ez a határ védhető lesz a Frontex nélkül is,

olyasmi megoldás jöhet létre, mint Magyarország déli határán"

- ecsetelte Rácz András.

Ha szerinte a a litván határt sikerül megvédeni, akkor számítani lehet arra, hogy Lettország, Lengyelország vagy Ukrajna határa lesz a cél, a 2015-öshöz hasonló menekültáradatra azonban a fehéroroszok korlátozott lehetőségei miatt nem kell felkészülni.

"Ami probléma lehet, az az afganisztáni helyzettel függ össze. Milliós nagyságrendben fognak emberek elindulni Afganisztánból, százezrek fognak kikötni Oroszországban. Létező forgatókönyv, hogy ezeket a menekülteket megpróbálják átterelni az Európai Unió felé" - mutatott rá.

A szakértő szerint azt is mondhatjuk, hogy amit most a fehérorosz-litván határ 670 kilométeres szakaszán látunk, az a próbaüzeme annak, amit az afganisztáni menekültekkel terveznek. Rácz András szerint a szervezett afgán menekülthullámra még bőven ebben az évben van esély.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gerendai Károly a Sziget megmentéséről és a megváltozott sztárvilágról beszélt az Arénában

Gerendai Károly a Sziget megmentéséről és a megváltozott sztárvilágról beszélt az Arénában

A végső látogatottság határozza meg a Sziget Fesztivál idei veszteségét, amelyet előzetesen 1,5 milliárd forintra kalkulál Gerendai Károly főszervező. Arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy az őszi visszatérése óta a vártnál több feladata volt. Mint mondta, egyre kevésbé vonzzák a fesztiválok a legnagyobb sztárokat, így a Szigetnek sem szabad csak rájuk építenie. Azt is elárulta, hogy mennyire volt ráhatása az idei fellépők listájára, a magyar nagyszínpad már egy újítás, és a szolgáltatásokban is sokat léptek előre.

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×