Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
A litván-fehérorosz határ a litvániai Kapciamiestis településen 2021. július 19-én. Az Európai Unió határrendészeti ügynöksége, a Frontex 60 határőrt vezényel a litván-fehérorosz határra július 29. és október 6. között, miután a szomszédos Fehéroroszországból idén csaknem 2100 illegális bevándorló lépett be Litvánia területére. Litvánia július elején határkerítés építésébe fogott a közel-keleti és afrikai migránsok áradata miatt a Fehéroroszországgal közös szakaszon. A kerítés a tervek szerint 550 kilométer hosszúságú lesz.
Nyitókép: MTI/EPA

A fehérorosz bosszúhoz használhatják fel az EU határához szállított migránsokat

És Rácz András szakértő szerint nem kevés pénzt is eltesz a menekülttranszportért Európa utolsó diktatúrája. Miközben Afganisztánból még szinte el sem indultak az embermilliók.

Míg korábban évente 80-100 ember próbálta meg illegálisan átlépni a fehérorosz-litván határt, idén ez 2800-ra emelkedett.

A fehérorosz akció a nyomásgyakorlás mellett a pénzről is szól, így hasznosítják a belarusz légitársaság felszabadult kapacitását. A szakértő szerint azonban lehet, hogy a java még hátravan, a tálibok előretörésével ugyanis sokszorosára emelkedhet az orosz-fehérorosz menekültszállítás. "Ez egy huligán mentalitás,

Fehéroroszország bosszút akar állni és meg akarja mutatni, hogy vele nem lehet packázni"

- az Oroszország-szakértő szerint ez áll a menekültek szervezett szállítása mögött. Rácz András úgy látja, az EU által elfogadott szankciók tényleg hatékonyak, és fájnak a fehérorosz rezsimnek.

"Azzal, hogy menekülteket importálnak Afrikából, a keletről és más helyekről Minszkbe, aztán a fehérorosz hatóságok átviszik őket a litván határra, és elindítja őket nyugatra, nyomást gyakorolnak Európára, kikényszerítve, hogy a szankciókat valamiképpen enyhítsék. Nem mellesleg van ennek egy pénzügyi dimenziója is, a menekülőktől ők pénzt szednek, nem is keveset. 2000 menekült jutott el eddig a litván határig, csak ebből 2 millió dollár származott a rezsimnek."

Hozzátette: a vezényelt menekülthullám szó szerint egyik napról a másikra kezdődött, és felkészületlenül érte Litvániát.

Az unió nemrég segítséget ajánlott Vilniusnak.

"Idő, amíg kiépítik az infrastruktúrát, a határkerítést, a járőrútvonalakat, azt gondolom, ez a határ védhető lesz a Frontex nélkül is,

olyasmi megoldás jöhet létre, mint Magyarország déli határán"

- ecsetelte Rácz András.

Ha szerinte a a litván határt sikerül megvédeni, akkor számítani lehet arra, hogy Lettország, Lengyelország vagy Ukrajna határa lesz a cél, a 2015-öshöz hasonló menekültáradatra azonban a fehéroroszok korlátozott lehetőségei miatt nem kell felkészülni.

"Ami probléma lehet, az az afganisztáni helyzettel függ össze. Milliós nagyságrendben fognak emberek elindulni Afganisztánból, százezrek fognak kikötni Oroszországban. Létező forgatókönyv, hogy ezeket a menekülteket megpróbálják átterelni az Európai Unió felé" - mutatott rá.

A szakértő szerint azt is mondhatjuk, hogy amit most a fehérorosz-litván határ 670 kilométeres szakaszán látunk, az a próbaüzeme annak, amit az afganisztáni menekültekkel terveznek. Rácz András szerint a szervezett afgán menekülthullámra még bőven ebben az évben van esély.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×